Dorozsmai vasúti baleset
| Dorozsmai vasúti baleset | |
 | |
| A szétroncsolódott hálókocsi | |
| Részletek | |
| Dátum | 1907. április 12. |
| Időpont | 10:05 |
| Ország | Magyarország |
| Helyszín | Dorozsma |
| Vasútvonal | Cegléd–Szeged-vasútvonal |
| Üzemeltető | MÁV |
| Baleset típusa | siklás |
| Okok | nem tisztázott |
| Adatok | |
| Vonatok | 1 |
| Áldozatok | 4 |
| Sérültek | 30 |
| Térkép | |
 Dorozsmai vasúti baleset
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |
 é. sz. 46° 16′ 17″, k. h. 20° 05′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 17″, k. h. 20° 05′ 28″ | |
A dorozsmai vasúti katasztrófa a 20. század elejének egyik jelentős magyarországi vasúti balesete. 1907. április 12-én az Orsováról Budapestre tartó vonat kocsijai Szeged északi határában, Dorozsmán egy kitérőn áthaladva kisiklottak. A négy halálos áldozattal járó baleset okát a szakemberek nem tudták megnyugtatóan tisztázni.
A baleset[szerkesztés]
A MÁV 703-as számú Orsováról Temesvár–Szeged útirányon át Budapestre tartó gyorsvonata a reggeli órákban menetrend szerint futott be a szegedi Nagyállomásra. Ezen a reggelen a megszokottnál többen akartak Budapest felé utazni, ezért Szegeden további három személykocsit csatoltak a vonat végéhez. A gyorsvonat menetrend szerint 9.50-kor indult útnak a főváros felé.
10 óra után néhány perccel érkezett a vonat Dorozsma (ma Kiskundorozsma) állomáshoz. Az állomás végponti kitérőjéhez érkezve a mozdonyvezető az előírásoknak megfelelően valamelyest lelassította a vonatot. A mozdony és az utánacsatolt posta- és poggyászkocsi rendben áthaladt a váltón. A vonatba negyedikként besorozott hálókocsi azonban kitérő irányba haladt, és nagy sebességgel az ott álló salakos kocsikba csapódott. A becsapódás pillanatában a harmadiknak besorozott postakocsi szétszakadt, rakománya szétszóródott a síneken. A hálókocsi után csatolt vagonok a vágányokat föltépve lefordultak a pályáról, és egymásba torlódtak.
A mentés[szerkesztés]
A szerencsétlenül járt vonat mentését az állomásszemélyzet azonnal megkezdte. Hamarosan a közeli Szegedről mentőkocsik érkeztek, a roncsok közül 30 sérültet és négy holttestet emeltek ki. Palonsku gróf román főrend és felesége, valamint Buner Adolf, és Bolszin Demeter medikust életveszélyes sérülésekkel emelték ki a roncsok közül. Egy helybéli ismert ember felesége, Jerney Zoltánné is súlyos arccsont sérülést szenvedett. Kevésbé súlyos sérülés árán menekültek: egy olasz színtársulat négy tagja, Oltieánu román huszárkapitány felesége, Bai Solyo krajovai kereskedő. Lord Nourrey, aki Romániából Londonba utazott és Mousson zürichi mérnök könnyű horzsolást szenvedett. A pálya helyreállítását a szegedi műhelyből érkezett több száz munkás a déli órákban kezdte meg. Egy ideiglenes pályaszakasz kiépítésével lehetővé tették a szerencsétlenség helyszínének megkerülését. Az eredeti pályán a forgalmat csak másnap reggel tudták újraindítani.
A vizsgálat[szerkesztés]
A baleset nagyságrendjére tekintettel a MÁV elrendelte a szerencsétlenség körülményeinek vizsgálatát. Az ügybe bekapcsolódó ügyészséggel együtt a vizsgálat fókusza hamarosan a dorozsmai váltóőr vallomására irányult, aki közvetlen közelről látta a balesetet. Elmondta, hogy a vonat első kocsijai gond nélkül áthaladtak a kitérőn, ám a postakocsi áthaladásakor azt észlelte, hogy a váltó vasrúdja kitérőirányba átzökken. A váltóőr a katasztrófa bekövetkezését már nem tudta megakadályozni.
Az összeroncsolódott vonat kocsijait néhány nap múlva a MÁV budapesti főműhelyébe szállították. Az ott lefolytatott vizsgálat nem tudott teljes értékű magyarázatot adni a baleset okára. A kitérő átzökkenésére a bizottság egyetlen lehetséges magyarázatot tudott adni: a hálókocsi első forgóvázáról egy elszakadt lánc lógott a sínekre, amely lánc beleakadt a váltószerkezetbe, és kitérő irányba állította, így okozván az utána következő vonatrész tragédiáját.
Források[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Dorozsmai vasúti baleset témájú kategóriát.- Dr. Horváth Ferenc. Hazai és külföldi vasúti balesetek (magyar nyelven). Budapest: Közdok Rt., 193-196. o. (1995). ISBN 963-7085-29-7
- A dorozsmai vasúti szerencsétlenség (magyar nyelven) pp. 316-317. Vasárnapi Ujság, 1907. április 22. (Hozzáférés: 2011. március 17.)
