Szőnyi vasúti baleset

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szőnyi vasúti baleset
Részletek
Dátum 2007. február 6.
Időpont 18:50
Ország Magyarország
Helyszín Szőny
Vasútvonal Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal
Üzemeltető MÁV Zrt.
Baleset típusa ütközés
Okok emberi mulasztás
Adatok
Vonatok 2
Áldozatok 1
Sérültek 4-8[1][2]
Kár 700 millió forint

A szőnyi vasúti baleset egy halálos áldozattal és jelentős anyagi kárral járó magyarországi vasúti közlekedési baleset volt, amely 2007. február 6-án következett be. A baleset Szőny közelében, Komárom és Almásfüzitő között történt, amikor az osztrák EuroRegio személyvonat 59 km/h-s sebességgel hátulról belerohant egy 15 km/h-val haladó tehervonatba.[3] A balesetben a személyvonat magyar mozdonyvezetője meghalt, míg az utasok csak könnyebb sérüléseket szenvedtek.[2]

A baleset[szerkesztés]

A baleset 2007. február 6-án, este hét óra előtt tíz perccel következett be.[2] Komárom és Almásfüzitő között ekkor egy fémhulladékot szállító tehervonat tartózkodott, amely az előírásoknak megfelelően, 12 km/h sebességgel szabályosan haladt Komárom vasútállomás felé. A vonat mögött Budapest felől érkezett az osztrák Eurórégió személyvonat, fedélzetén 25 utassal. A személyvonat vezetője Szőny megállóhelyet elhagyva erőteljesen gyorsított, elérve a 98–101 km/h csúcssebességet,[3] majd feltehetően a tehervonat megpillantása után erőteljesen lassított. Habár a vasúti pálya ezen a szakaszon enyhe jobb ívben halad, jól belátható; a baleset időpontjában azonban az évszaknak megfelelően sötét volt. A fékezés ellenére az ütközés elkerülhetetlen volt, a személyvonat pedig körülbelül 59 km/h sebességgel belerohant a tehervonat végébe.[3]

A balesetben a tehervonat három kocsija kisiklott, amelyből kettő keresztbe is fordult, így a vasútvonal mindkét vágányát teljesen elzárta. A felsővezeték leszakadt, a vasúti pálya pedig olyan mértékben roncsolódott, hogy teljes újjáépítésre volt szükség. A személyvonat Taurus típusú mozdonya az ütközésben szétszakadt, a mozdonyvezető pedig az életét vesztette. A személyvonat utasai közül mindenki a saját lábán hagyta el a szerelvényt. Összesen nyolcan sérültek meg könnyebben, ebből négy főt a mentők szállították kórházba.[2]

A helyreállítási munkák[szerkesztés]

A károk összköltsége 700 millió forint volt, hiszen az érintett szakaszon a vasúti pálya teljes újjáépítésére volt szükség. A baleset után másnap délután öt óráig szünetelt a forgalom, ekkor egy vágányon lehetővé vált a nemzetközi vonatok áthaladása, ám csak jelentős késéssel. A belföldi járatokat továbbra is autóbusszal pótolták. A forgalom teljesen csak február 8-án állt helyre.[3]

A baleset okai[szerkesztés]

A baleset után lefolytatott vizsgálatból kiderült, hogy a baleset idején a Komárom vasútállomás és Almásfüzitő vasútállomás közötti térközi biztosító berendezés nem működött. A berendezés feladata jelezni a vonat számára az előtte lévő vasúti pálya foglaltságát, azaz hogy tartózkodik-e ott szerelvény vagy sem. A baleset napján a biztosító berendezést karbantartási munkák miatt kikapcsolták, amely így akkumulátorról üzemelt. A munka végeztével azonban az eszközt elfelejtették visszakapcsolni, így a szerkezet lemerült. A biztosítóberendezés meghibásodása (vagy üzemképtelensége) esetén a vasúti előírások a vonatok sebességét 15 kilométer/órában maximálják, hogy szükség esetén időben megállhassanak. Ez tehát nem volt közvetlen oka a balesetnek, csupán egy szerencsétlen körülmény.[1]

A baleset utáni független szakmai vizsgálat megállapította, hogy a baleset felelőse a személyvonat mozdonyvezetője, aki szándékosan kikapcsolta a mozdony Egyesített Éberségi- és Vonatbefolyásoló Berendezését, amely működése esetén képes lett volna a jármű lelassítására és akár megállítására is.[1] A baleset egyértelmű oka tehát a sebességtúllépés volt.

Következményei[szerkesztés]

A vizsgálat megállapította ugyanakkor azt is, hogy – az addig érvényben lévő szabályok szerint – az állomástávolságú közlekedésre való áttérés csak a műszaki személyzet helyszínre érését követően, lassan valósítható meg. A balesetet követően a szabályokat módosították, ennek következtében a személyzet gyorsabban beavatkozhat, nő a közlekedésbiztonság, és csökken a forgalom zavarása.[4]

Forrás[szerkesztés]

  1. a b c Vonatbaleset Szőnynél: az áldozat hibázott. Mon.hu, 2007. április 12. (Hozzáférés: 2016. március 20.)
  2. a b c d Halálos vonatbaleset Szőnynél + Képek + Videók!. LHP.hu. (Hozzáférés: 2016. március 20.)
  3. a b c d A mozdonyvezető okozhatta a szőnyi vonatbalesetet. Index.hu, 2007. február 7. (Hozzáférés: 2016. március 20.)
  4. 10 éves a közlekedésbiztonsági szakmai vizsgálat (PPT), 2012. október 10. (Hozzáférés: 2016. március 20.)