Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Békéscsaba–Kétegyháza–
Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal
A régi szegedi vasúti híd rajza Somorjai Ferenc-től
A Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal útvonala
Vonalszám: 121
Hossz: 123 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Maximális sebesség: 60 km/h
Commons
135, 120
0 Békéscsaba
128
Egykori MÁV AK
8 Szabadkígyós
13 Kétegyházi tanyák
17 Kétegyháza
120, Egykori Kétegyháza–Elek-vonal
25 Bánkút
30 Medgyesegyháza
34 Magyarbánhegyes-Újtelep
37 Magyarbánhegyes
39 Magyarbánhegyesi tanyák
42 Mezőkovácsháza felső
44 Mezőkovácsháza
Egykori MÁV AK
47 Végegyháza
49 Végegyháza alsó
52 Belsőkamaráspuszta
55 Egykori Mezőhegyesi GV kamarási vonala
125
57 Mezőhegyes
125
58 Egykori Mezőhegyesi GVBattonya felé
61 Külsőmezőhegyespuszta
68 Csanádpalota
73 Nagylaki Kendergyár
76 Nagylak
79 Bökény
83 Magyarcsanád
megszűnt vonal Nagycsanád felé
86 Apátfalva
91 Egykori Kákás forgalmi kitérő
130
95 Makó
Maros folyó
99 Kiszombor megálló
100 Kiszombor
105 Ferencszállás
108 Klárafalva
113 Deszk
117 Szőreg-Újtelep
Egykori Szeged–Temesvár és Szeged–Karlova vasútvonalak
119 Szőreg
121 Újszőreg
123 Újszeged[1]
felrobbantott Szegedi vasúti Tisza-híd
Szeged
Szeged-Rendező
136, 140, 135

A Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal egy egyvágányú, Békéscsaba és Kétegyháza között villamosított, tovább nem villamosított normál nyomtávolságú vasútvonal Békés- és Csongrád megyékben. MÁV vonalszáma 121, hossza 123 km.

Fekvése[szerkesztés]

A vasútvonal Békéscsabától a 120 vasútvonallal közös nyomvonalon halad Kétegyházáig délkeleti irányba, ahol nyugat-délnyugati irányba ágazik ki belőle. Medgyesegyháza után délnyugati irányba fordul, és ebbe az irányba haladva éri el Belsőkamaráspuszta megállóhely után Mezőhegyest. Csanádpalota után déli, majd Nagylak után egy rövid szakaszon nyugati irányba folytatódik a vasúti pálya. Mezőhegyestől Nagylakig több helyen az országhatárral párhuzamosan halad, attól néhány méterre. Innentől Magyarcsanád, Apátfalva, Makón át Újszegedig fő irányát tekintve nyugat-északnyugati irányba haladó pálya következik. A vonal Makót követően hídon keresztezi a Maros folyót. Vonalvezetésére végig a hosszú, egyenes szakaszok jellemzők. Makó után Kiszomboron áll meg (Kiszombor Megálló, Kiszombor néven), majd Deszken, Szeged-Szőregen és Újszeged a végállomás.

Régebben lehetőség volt Ferencszálláson és Klárafalván is vonatra szállni, de a megálló nagyon messze volt a falutól, ezért megszűnt. Klárafalván romos állapotban még megvan a megálló régi épülete,[2] Ferencszálláson a megállóhely épületét már elbontották.

Története[szerkesztés]

A vasútvonal centenáriumának alkalmából elhelyezett emléktábla Makón

A mai vonal több korábbi vasútvonal szakaszaiból épül fel. Ezeket a vonalakat két vasúttársaság építette. Közöttük van olyan, amelyiknek a trianoni békeszerződés következtében csak rövid szakasza maradt Magyarország területén, és ezáltal üzemben. Számos vonalat kettévágott a Trianonban megszabott új határ, ezért azok határon átnyúló szakaszait felbontották.

A vonal Kétegyháza állomáson kapcsolódott az 1858-ban épült Szajol–Békéscsaba–Kétegyháza–Arad-vasútvonalhoz. Mezőhegyest először Arad irányából érte el a vasút, mivel 1882. november 25-én nyílt meg az ACSV Arad–Mezőhegyes vonala, melynek ma Magyarországhoz tartozó része alkotja a Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalat. A társaság továbbiakban Kétegyházától terjeszkedett tovább: 1884. január 1-jén készült el a Kétegyháza–Elek–Kisjenő-vasútvonal, majd 1887. december 25-én a Kisjenő–Újszentanna szakasz.

Más helyiérdekű vasúti társaságok vonalai is csatlakoztak az ACSV (Későbbi nevén ACSEV, Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak) hálózatához:

A pályát az 1950-es évektől kezdve, igen lassú ütemben építették át mai formájára. A vonal tervezési sebessége 60 km/h, de a legtöbb helyen csak 50 km/h az engedélyezett sebesség. A felépítmény jellemzően „c” (34,5 kg/m) sínekből áll, de folyamatos az áttérés 48-as rendszerre. Újszeged–Szőreg között a Szeged-Temesvár vonal „I” rendszerű (42,8 kg/m) sínjei találhatók, amelyek 1912-ben kerültek a pályába a MÁV akkori fővonali sínrendszereként. Ezen a szakaszon állandó 20 és 30 km/óra sebességkorlátozás van érvényben.

A legutóbbi nagyobb léptékű fejlesztés 1997 és 2000 között zajlott le, amikor 670 millió forint összegben létszámkiváltási céllal bevezették a mellékvonali rádiós forgalomirányítást (MERÁFI). A beruházás keretében modernizálták az útátjárókat és a forgalomtechnikát.[3]

2011-ben felmerült a Szeged-Makó villamosvonal kiépítése Tram-train rendszerben, melynek megtervezésére Szeged városa pályázati úton pénzt nyert. A távlati elképzelések szerint az újonnan építendő déli Tisza-hídon vezetnék át Újszegedre a villamosvágányokat, majd a hibrid villamosok a vasúti pályán érnék el Makót.[4]

A 2000-es években 2–3 km hosszú szakaszonként elkezdték felújítani a pályát felső ágyazatcserével és a fővonalak átépítéséből származó használt 120 m hosszú 54-es rendszerű sínekkel és betonaljakkal. 2013. augusztus 2-vel Medgyesegyháza állomás és Bánkút megállóhely között 3250 m átépítés elkészült, a 120-as vonal anyagaiból.[5] Ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog.

Forgalom[szerkesztés]

A vonal forgalmi szempontból két részre oszlik. Nagyobb forgalmat Békéscsaba és Mezőhegyes között bonyolít le, Mezőhegyestől Újszegedig kevesebb utas használja a vonallal párhuzamos 43-as főút jó autóbusz-közlekedése miatt. További hátrány, hogy Újszeged állomás elérhetősége Szeged belvárosából nehézkes.

Békéscsaba és Mezőhegyes között napi 9 vonatpár van, átlagosan kétórás ütemben. Mezőhegyestől Újszegedig hétfőtől-csütörtökig, illetve szombaton 2 pár (4 vonat); pénteken és vasárnap 3 pár (6 vonat).

A vonal jellemző járműve Bzmot, de 1970-től 2000-ig MDmot motorvonat is közlekedett. MD-ket 2000 után már nem lehetett látni a vonalon, helyettük is Bzmotokat állított be a MÁV. 2008-2009 között egy rövid ideig a MÁV 6341 sorozat (Uzsgyi) motorvonatai jártak, kiváltva jó pár Bzmot szerelvényt is. Manapság a Bzmot ismét egyeduralkodó a vonalon.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Újszeged állomás
  2. Fotó
  3. Kiss László.szerk.: Szónokyné Ancsin Gabriella: Egy határmenti vasútvonal lehetőségei, Határok és az Európai Unió, 1 (magyar nyelven), Szeged: SZTE; Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, 146-153. o. ISBN 963-482-608-3 [2002. november 29.] 
  4. Tram Train: még képlékenyek a tervek
  5. http://www.kapella.hu/vz_megrendeles_megtekint.php?id_vz_megrendeles=54331

Források[szerkesztés]

  • Urbán Lajos: Vasúti lexikon (Műszaki, 1984)
  • Magyarország vasúti személyszállítási térképe. Szerkesztette: ALAPPONT Mérnöki és Térképszolgáltató Kft., Budapest, 2002.
  • Menetrend 2002–2003. A Magyar Államvasutak Zrt. Forgalmi Szakigazgatóság Menetrendi Osztálya

További információk[szerkesztés]