Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút (321)
Stimecz-ház, végállomás
Stimecz-ház, végállomás
Hossz: 4,8 km
Nyomtávolság: 760 mm
Feszültség: nincs ~
Maximális sebesség: 10[forrás?] km/h
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.
Stimecz-ház
Egress-völgy Varróház
Sziklaforrás (Feltételes)
Felsőtárkány / Volt fűtőház
Berva
Felnémet
87

A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik május 1. és szeptember 30. között a Bükk-vidéken 4,8 km hosszú vonalon. Üzemeltetője az Egererdő Zrt. Ma kizárólag turisztikai célú személyszállítási feladatokat lát el.

Történet[szerkesztés]

Felnémet, egykori végállomás (Ma is a faanyag szállítás a meghatározó)

Építése és működése[szerkesztés]

Az első vonalat 1915-ben fektették le 760 mm-en, a fakitermelés szolgálata céljából, a megnövekedett szállítási igények miatt.
Elsőként a FelsőtárkányKisnádasPetres közötti vonal épült meg, amely hamar kibővült a Varróház-Tótnólápa ággal. A vonalnak kapcsolata volt Felnémet MÁV állomással, az elbontott Felsőtárkány-Felnémet szakasz töltésén ma kerékpárút található.

Ahogyan több hazai kisvasút esetén, itt is Trianon kedvezőtlen hatásai indították be a látványos fejlődést, mivel az ország faigénye okán a bükki kitermelés jelentősen megnövekedett. Emellett komoly szállítási igényt vetett fel a Felnémeti Hordógyár létrejötte, amely elhozta az Eger–Putnok-vasútvonallal történő összekapcsolódást Eger-Felnémet vasútállomáson. (A hordógyári vágányon történt a két vasútvonal egyik legkomolyabb balesete, amikor a nagyvasúti szerelvény összeütközött a kisvasúti mozdonnyal utóbbi kárára.)

A felsőtárkányi vonal kezdetben a faluban haladt keresztül, és kizárólag teherszállítást végzett. A vonalat 1923-ban helyezték át arra a nyomvonalra, amellyel egészen megszűnéséig működött, és amelyet most a kerékpárút is követ, ennek kiváltó oka pedig az volt, hogy a mozdony nélkül, gravitációs módon továbbított vagonok tehéncsordát gázoltak, és a

A vonal legelső szakaszának egy hídja a Hidegkúti-völgyben. 2007-ben szedték fel

lakosság egy éjszaka alatt jelentős károkat okozott a falun áthaladó vonalban. Az új vágányok a falutól délre, a Várhegy északi lankáinak alján haladták át jelentős emelkedővel mindkét irányból. Később egyébként Felsőtárkány növekedésével az elkerülő vonal ismét jó részen visszakerült a faluba. Az új vonalvezetés kapóra jött például a várhegyi dolomit bánya iparvágányának létesítésekor (1965), amely nagyjából a falu közepével egy vonalban ágazott ki az erdő szélén egy négyvágányú állomásról (Vadaskerti Kitérő) a Várhegy irányába egy látványos kört leíró vonalvezetéssel 2,5 kilométer hosszan. (A bánya létesítményeit röviddel az ezredforduló után bontották el, előtte teljes vágányhálózattal és eszköztárral volt látható.)

A Berva-völgyben megindult mészkőbányászat vetette fel az igényt arra, hogy 1938-ban megépüljön ez a szárnyvonal, amely Eger mai közigazgatási határánál ágazott ki, és nyomvonala jól látható a Berva irányába haladó nagyvasúti iparvágány alatti átjáró révén. A kőszállítás fontos tevékenységgé vált a vasúton, és bár később a kisvasút megszűnésekor csillékkel drótkötélpályán látták el ezt a feladatot, mára ismét a vasúté lett a szállítás feladata.

Az erdőgazdaság 1946-ban vette birtokába a vonalat, amelyben a háború nem tett jelentős károkat, sőt, új vonalszakaszok is épültek. Mivel a megelőző két évtizedben olyan arányú lett a fakitermelés, hogy a kitermelhető fa mennyisége drámaian lecsökkent, a keskeny nyomközű vasút elsődleges feladata a kőszállítás lett.

1954-ben aztán kiegészült a funkció a személyszállítással, amely Stimecz ház - Felnémet, illetőleg Berva-völgy-Felnémet között zajlott. Felsőtárkányban a jelenleg működő megállókon túl további kettő (4, illetve 1 vágányos), a Berva-völgy irányába egy köztes megállóhely (2 vágányos) volt a mai közút mellett, az útátjáró után. A Berva-völgyben lévő vasúti megállónak szolgálati épülete is volt, amelyet az ezredforduló után bontottak le.

Síntenger - Felnémet-Felsőtárkány vonal egymás tetejére rakva...

Leépítése[szerkesztés]

A vasút lassú leépülése 1969-ben indult meg, amelyet több elhibázott üzleti döntés is megelőzött - például a bervai szállítások elvesztése. Az első vonal, amelyet felszedtek a Mellér-völgybe irányuló szárnyvonal volt. Ennek nyomvonalán ma jó minőségű erdészeti út halad. Itt a felszedést az indokolta, hogy a tar hegyoldalakról nem volt mit szállítani. A következő megszűnt vonalszakasz a Barát réten áthaladó rész volt, amelyet 1974-ben szedtek fel. A Barát rét ma egyébként turisztikailag népszerű helyszín nyáron és télen egyaránt. Ennek a vonalnak jelentéktelen töredéke a Sziklaforrásig tartó, kihasználatlan szakasz.

Vonalmaradvány - túl közel az úthoz

A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút életében meghatározó volt az 1984-es évszám, ugyanis ekkor szűnt meg a dolomit bánya a Várhegy oldalában. Ezzel a teherszállítás leállt, a vasút sorsa eldőlt...

Korábban is viták tárgya volt a keskeny nyomközű vonal, ugyanis az országutat ahhoz túl közel építették. Az odébb telepítés költséges feladat lett volna, amelyet egy pusztán személyszállításból nem lehetett finanszírozni. A vonalon 1985. szeptember 30-án üzemszünetet rendeltek el, a nagyvasúti összeköttetés megszűnt, az Egerbe jutásra maradt a volán. A vonal sorsa sokáig kérdéses volt. A turizmusban lehetőséget látók aranybányának tartották a fantasztikusan kiépült sínpárt, amely a megyeszékhelyet összekötötte a Bükk vadregényes vidékeivel. A közútkezelő folyamatosan arra panaszkodott, hogy a tárkányi út mentén nem tudják lenyírni a füvet a gazban megbúvó felépítmény miatt... Az utóbbiak voltak a hangosabbak.

Vasútmaradvány a Berva-völgyben

Mivel a berva-völgyi vonal sínszálait nagyrészt már ellopkodták, ott csak a talpfákat csákányozták szét, ám a Felnémet-Felsőtárkány közti szakaszt, illetve a falut elkerülő szakaszt, valamint a várhegyi dolomitbányába futó sínpárt feltépték, az alépítményt eltúrták. A nyomvonal mellett halad a kerékpár út Egerből Felsőtárkányba, illetve a falu eleje után 600 méterre a nyomvonalon ágazik ki a Felsőtárkányt elkerülő kerékpárút szakasz, amely a Fűtőház állomásig halad. A vonal szépségének hangulatát így legalább két keréken át lehet élni.

A C-04-406-os pályaszámú mozdony

Ma a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút az Egererdő Zrt gondozásában áll. Hosszú ideig az útkeresés jellemezte a vasutat, mivel a helyzete nem a legideálisabb: egy vasúton nem megközelíthető faluból kimegy egy erdőbe. A fenntartó azonban sikerrel pozicionálta a vasutat, így ma életképes szereplője a hazai keskeny nyomközű turista vasúti hálózatnak. Felsőtárkány központjából az Agria Volán Zrt autóbuszaihoz igazítva indul május 1. és szeptember 30. közötti hétvégéken és ünnepnapokon a vonat nyitott kocsikkal. Egeresvölgy-Varróház megállóhely mellett gombázási lehetőség, vadaspark és a Hidegkúti-völgy szépségei, Petres, az Őr-kő, a Pes-kő várják a túrázókat, Stimecz ház felé pedig a Vöröskő-forrás, a Vöröskő-forrásbarlang, illetve a Vöröskő-völgyi tanösvény várják a természetben kikapcsolódni vágyókat.

A legutolsó használaton kívüli vonal a Hidegkúti-völgybe haladt, amelyet 2007. őszén szedtek fel. A használhatatlan vonal meglepően jó állapotban maradt fenn, és a vasútbarátok sokáig reménykedtek, hogy beszerelnek egy kitérőt a Varróház mellé a vonalba, de sajnos itt is a pálya bontása lett a szárnyvonal sorsa.

A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút mai szakasza a természettel harmóniában üzemel: a talpfák kátrány mentesek, a megállók környékén pedig szemétlerakók vannak elhelyezve a Bükk-vidék megóvása érdekében.

C-50-es dízelmozdonyok pihenőjüket töltik márciusban

Fejlesztés[szerkesztés]

2015-ben felújították a barátréti vonal Sziklaforrásig tartó szakaszát, az új végállomás a fűtőház helyett a Sziklaforrás lett, ami Felsőtárkány, csárda nevű volán megállótól érhető el.

Járművek[szerkesztés]

Eleinte lóval vontatták a szerelvényeket. Ezt követően tért át a vasút a gőzüzemre, amelyet kizárólag a lejtőkön felfelé használtak. A lefelé irányított szerelvények mozdony nélkül, a fékezők közreműködésével haladtak. Később ez a fajta vonattovábbítás megszűnt, és a gőz mellett benzinmotoros mozdonyok is kerültek a vasútra.

A II. világháborúban harci veszteség nem történt, az átvonuló front elől a vasút dolgozói elrejtették a mozdonyokat, szétszedték azokat.

A vonalra 1961-ben került az első C-50-es mozdony, és 1965-ben selejtezték az utolsó, 357-es sorozatú keskeny nyomközű gőzöst, a 357,309 pályaszámú gépet. A C-50-esek uralma napjainkig is megmaradt, jelenleg három ilyen teljesít szolgálatot.

2005-ben az Egererdő Zrt részéről szóba került a Szilvásváradi Erdei Vasút és a Mátravasút mintájára egy nosztalgia gőzös beszerzése erre a vonalra is, de eddig erre nem került sor.

Járműállomány[szerkesztés]

A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút szerelvénye útrakészen

A régi fűtőház[szerkesztés]

A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút mozdonyai ma jórészt a szabad ég alatt, illetve egy fa alapanyagú, oldalt nyitott, fedett épületben töltik a telet és az éjszakát. Korábban ez nem volt így, ugyanis a mai Fűtőház állomás jórészt az átmenő forgalmat bonyolította, és a valódi Fűtőház a kisvasút vége utáni hatalmas tér sarkában foglalt helyet. Az erősen beépített felsőtárkányi főút mellett árulkodó az a terület, ahol ma egy kicsiny játszótér található, amely fölött a korábbi vasút nyomvonalán a kerékpárút megindul a hegyen felfelé, Felnémet irányába. Ez a terület nagyjából az ezredfordulóig egy vitatott sorsú ipari terep volt, jó-pár vágánnyal átszőve, kitérők egész sorával. Rozsdás váltók utaltak arra, hogy egykoron itt nagyobb méretű forgalom zajlott. A tér délnyugati sarkában feküdt az az épület, amely tulajdonképpen a Fűtőház volt, és amely jellegében szinte azonos a Szilvásváradi Erdei Vasút fűtőházával.

Az erdei vasútüzem erre az épületre nem tartott igényt, így a vasút használaton kívüli részének felszedésekor az ide vezető vágányhálózatot is feltépték. Az épület az önkormányzat tulajdonába került, többek között a közeli kis tó csónakjait tárolták idebenn. Egészen 2009. március elejéig, amikor az épületet lebontották, mert funkció nélkülivé vált, állapota pedig kritikus volt. Az épület helyén ma a Felsőtárkányi Közművelődési Intézménynek is helyet adó Felsőtárkányi Faluház áll.

A ma Fűtőház néven ismert terület valójában az az erdészeti létesítmény, ahol többek között a több kilométer hosszúságú felszedett sínszálakat tárolják, illetve a gép- és vagonállományt tárolják. Itt történik a csoportos jegyvásárlás is, illetőleg ez a vasútüzem központja.

Nevezetességek a vasút környékén[szerkesztés]

  • Vöröskő-forrás: A környék nevezetessége a hóolvadást, illetve nagyobb esőzést követő időszakban működő forrás, amelyből szökőkútszerűen akár 1,5 méter magasra is feltör a víz.
  • Egres-völgy Varróház mellett vadaspark található.
  • A Varróház turistautak kiindulópontja is
  • A Stimecz-ház mellől indul és ide tér vissza az 1,5 km hosszú, 21 tablót tartalmazó erdei tanösvény
  • A Szikla-forrás vizét tóvá duzzasztották, környéke kedvelt pihenőhely
  • A vasút területén:
    • Régi járművek kiállítása
    • A vasúti műhely muzeális értékű, de ma is használható gépei
    • A jelenleg használt vasúti kocsik
    • A vízimalomból átalakított műhely-raktár épület

Galéria a vasút működő részéről[szerkesztés]

Megközelíthetőség[szerkesztés]

A kisvasút nagyvasút állomáshoz már nem csatlakozik. Megközelíthető közúton Eger felől. Egerből autóbuszjárat is közlekedik. Eger-Felnémet határától a kisvasútállomásig kerékpárút épült a vasút felszedett vágánya helyén.

Külső hivatkozások[szerkesztés]