Skanzenvasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Skanzenvasút
BCmot-422-es motorkocsi a Kovácsműhelyi kitérőben
BCmot-422-es motorkocsi a Kovácsműhelyi kitérőben
Hossz:2,15 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:nincs ~
Üzemeltető:Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Maximális emelkedés:34 
Legkisebb ívsugár:90 m
Maximális sebesség:15 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Skanzenvasút témájú médiaállományokat.
Főbejárat
Kovácsműhely
Sztaravoda-patak
Vízimalom
Harangláb
Néprajzi látványtár

A Skanzen Vasút a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2009. április 8-án átadott múzeumvasútja. Üzemeltetését egészen 2019-ig a MÁV Nosztalgia Kft. munkatársai végezték. 2021-től a teljes vasútüzem szervezését, irányítását, lebonyolítását a Múzeum saját hatáskörben végzi.

Története[szerkesztés]

Az építése 2009. január 6-án kezdődött, az első vonat 2009. április 8-án indult első nyilvános útjára. A Skanzen célja a vasútépítéssel a helyiérdekű vasútvonalak (köznyelvben vicinálisok) bemutatása volt, melyek a 19. és 20. század fordulóján tömegesen épültek az országban. A Skanzen Vasút induló állomása a Skanzen új bejárati épülete, amelyet Mezőhegyes vasútállomásáról mintáztak.

A pálya[szerkesztés]

A normál nyomtávolságú pálya hossza 2115 méter. A felépítmény „c” rendszerű 34,5 kg/m-es sínszálakból áll, melyeket az 1930-as évek közepén gyártottak. Ilyen sínek még ma is több 100 km hosszban találhatók az ország mellékvonalain, bár korukban fővonali sínnek számítottak. A helyiérdekű vasutak rendszerint ennél gyengébb 23,6 kg/m-es „i” síneket fektettek le. A nyíltvonali felépítményi anyagok a Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalból kerültek ki egy 2008 őszén végzett pályafelújítás alkalmával Jaksorparti tanyák és Kunszentmárton érpart egykori megállóhelyek közül. A kitérők MÁV 48-as szabvány szerintiek.

A motorvonat[szerkesztés]

A motorvonat egy Ganz–Jendrassik-féle BCmot motorkocsi, eredeti pályaszáma BCymot 422 volt, 80 096 gyári számmal épült 1930-ban. A BCmot motorkocsik gyártása 1926-ban kezdődött, ezt követően mintegy 60 évig (a Bzmot motorkocsik beszerzéséig) a mellékvonalak jellemző járművének számítottak. Első útjának pontos dátuma nem ismeretes. Tudjuk azonban, hogy az 1960-as években Vésztőn volt állomásítva. 1989-ben ABymot-ból A-164-re átszámozva a békéscsabai Pályagazdálkodási Főnökség motorkocsija lett. Felújítása során a hajtás eredeti áttételét megnövelték; a lecsökkent végsebesség a rövid pályán nem jelent problémát.

2023. március 15-től a BCmot 468 pályaszámú mechanikus hajtásrendszerű motorkocsi is a Skanzenvasúton teljesít szolgálatot.

Közlekedése[szerkesztés]

A Skanzen Vasút lehetőséget teremt a több, mint 60 hektár területen fekvő Múzeum tájegységei közötti közlekedésre korhű körülmények között, valamint turisztikai élményt biztosít. A vonatok előre meghirdetett menetrend alapján közlekednek. Utazással kapcsolatos információk a Skanzen hivatalos weboldalán a Skanzen Vonat pont alatt érhető el.

Állomások, megállóhelyek[szerkesztés]

  • Főbejárat állomás
  • Kovácsműhely megállóhely
  • Sztaravoda-patak megállóhely
  • Vízimalom megállóhely
  • Harangláb megállóhely
  • Néprajzi látványtár megállóhely

Vasúti önkéntesség[szerkesztés]

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2021 szeptemberében meghirdette vasúti önkéntes programját, melynek keretében egyedülálló, ingyenes képzést indít a Múzeumban. A képzés során a vasút iránt érdeklődő jelentkezők vasúti feladatköröket sajátíthatnak el. A tanfolyam elvégzése után forgalmi szolgálattevő, váltókezelő, vonatkísérő, jegyvizsgáló, tolatásvezető, sorompókezelő, jelzőőr munkakör betöltése mellett mozdonyvezetők is lehetnek a Skanzen Vasúton. Az önkéntes munka keretében a szolgálatot választott időpontban, kedvtelésből teljesíthetik a jelentkezők.

Galéria[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Koordináták: é. sz. 47° 41′ 33″, k. h. 19° 02′ 42″