Burma-vasút

"Burma" ipari vasutak
	A Nagy-Burma vasútvonal Szemeretelep és Miklóstelep határán, Pestszentlőrincen
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	nincs ~
Maximális sebesség:	40 km/h
	A Wikimédia Commons tartalmaz Burma-vasút témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Thaiföld–Burma-vasútvonal.

A Burma-vasút két vasútvonalat jelent Budapesten; a Kis-Burma és Nagy-Burma nevű összekötő vágányokat. Ezeken rendszeres személyszállítás nem folyt; a nagyobb forgalmú dél-pesti vasútállomások teherforgalmát vezette el egyfajta kerülőúton.

Tartalomjegyzék

1 Elhelyezkedésük
2 Kis-Burma
- 2.1 Története
- 2.2 Tervek
3 Nagy-Burma
- 3.1 Története
- 3.2 Tervek
4 Lásd még
5 Külső hivatkozások

Elhelyezkedésük[szerkesztés]

A Kis-Burma a Ferencváros pályaudvar nyugati rendező kihúzójától indult el, majd a Nagykőrösi út mentén és Pesterzsébet – Soroksár határánál haladt Soroksár állomás felé, ahol a 150-es vasútvonalba kapcsolódott. A Nagy-Burma kicsit délebbről, a Soroksár állomástól nem messze ágazott ki a 150-es vonalból, hogy aztán Soroksár, majd Pestszentlőrinc érintésével kapcsolódjon Szemeretelepnél a 100a vasútvonalhoz (nagyjából a Ferihegyi reptér vonalában). Mára a Kis-Burma szinte teljesen eltűnt, csak a helyén lévő utak (Nagykőrösi út – Radnó utca – Vasút sor – Alsó Határ út) árulkodnak az egykori nyomvonaláról, a Nagy-Burma vonala nagyrészt még megvan, de csak a pestszentlőrinci szakasza járható be, a többi helyen a természet foglalta vissza a síneket, vagy felújítás keretében megszüntették az átjárhatóságát, ahogy ezt Pestszentimre-felső állomásnál a 142-es vonal felújításakor megszüntetett vágányátszelés is mutatja.

Kis-Burma[szerkesztés]

Ferencváros – Soroksár állomások között a Nagykőrösi út – Radnó utca – Vasút sor – Alsó Határ út útvonalon haladt.

Története[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Építésére a Magyar Kir. Államvasutak 1918-ban kötött szerződést. A Pesterzsébet és Kispest határán húzódó vonal használatát 1983 második negyedévében – az M5 autópálya építése miatt – állították le; ekkor a Nagykőrösi úti vágányokat (a párhuzamos 13-as és 51-es villamosét is) felszedték. A Soroksártól a Jahn Ferenc (Dél-Pesti) kórházig tartó szakaszt iparvágányként hagyták meg egy építőanyag-telep kiszolgálásához; forgalom itt az 1990-es évek közepéig volt.

2001-ben a 150-es vonal felújításakor a soroksári végét is felszedték a pályának; hogy a helyére kihúzóvágányt építsenek. A pálya megmaradt részeit 2006 tavaszán bontották el.

Tervek[szerkesztés]

Tervben volt, hogy a Soroksár és Kőbánya-Kispest állomásokat közvetlenül, Ferencváros megkerülésével kötik össze. Ekkor a megmaradt vágányokat a dél-pesti kórháztól folytatták volna Kispest állomásig. Ez a vonal az M5 autópálya alatt a Gyáli úti piacnál lévő felüljárót használva haladt volna át.

Nagy-Burma[szerkesztés]

A Nagy Burma-vasút keresztezi az 50-es villamos vonalát az Üllői út mellett

A Nagy Burma-vasút és a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal egykori keresztezése, a pályából kibontott vágányátszeléssel.

Dél-Pestet átszelve a Szemeretelep mh. – Pestszentimre-felső – Soroksár állomások között a következő útvonalon halad:
Pestszentlőrinc kavicsbánya (megszűnt teherállomás) – Vág utca – Körös utca – Kettős-Körös utca – Hunyadi János utca – Vecsés út

Története[szerkesztés]

1883-ban kezdték meg építeni a mai Budapest–Kelebia-vasútvonalat. Ehhez a munkához a kavicsot Lónyay Menyhért birtokáról, a mai Szemeretelep állomás melletti bányából szerezték be. Ennek elszállításához épült a tíz kilométer hosszú „Nagy-Burma” vasútvonal 1882-ben, ami eredetileg delta vágánnyal kapcsolódott a soroksári állomás déli végéhez.

A vonal szerepet kapott 1919-es román megszálláskor; a hadizsákmányként összegyűjtött vasúti járműveket ezen az úton szállították el Romániába.

A második világháború idején a bombázások elől a Nagy-Burma fákkal takart részeire menekítettek sok vasúti járművet.

2001-ben a 150-es vonal felújításakor a (Soroksár és Ferencváros közötti szakasz felbontása idején) a Soroksártól a 142-es vonalig tartó szakasza terelőútként üzemelt. Jelenleg a pálya ezen része is járhatatlan az M5 felüljáró alatti sínlopás miatt.

Tervek[szerkesztés]

A Nagy-Burma környékének rendezéséről több terv is készült. Az alábbi, folyamatban lévő terveket a környékbeliek erősen ellenzik, ezért megvalósulásuk kétséges.

A vasútvonal helyén az M0-hoz kapcsolódó Külső Keleti Körutat tervezték megépíteni, de ez végül nem valósult meg.
A „szeméttelep” területére tervezett szennyvíziszap-feldolgozóhoz elképzelhető a vasútvonal felújítása. (A csepeli szennyvíztisztítóhoz kapcsolódó beruházás.)