Burma-vasút
|
"Burma" ipari vasutak
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A Nagy-Burma vasútvonal Szemeretelep és Miklóstelep határán, Pestszentlőrincen
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Feszültség: | nincs ~ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 40 km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Burma-vasút témájú médiaállományokat.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Burma-vasút két vasútvonalat jelent Budapesten; a Kis-Burma és Nagy-Burma nevű összekötő vágányokat. Ezeken rendszeres személyszállítás nem folyt; a nagyobb forgalmú dél-pesti vasútállomások teherforgalmát vezette el egyfajta kerülőúton.
Tartalomjegyzék
Elhelyezkedésük[szerkesztés]
A Kis-Burma a Ferencváros pályaudvar nyugati rendező kihúzójától indult el, majd a Nagykőrösi út mentén és Pesterzsébet-Soroksár határánál haladt Soroksár állomás felé, ahol a 150-es vasútvonalba kapcsolódott. A Nagy-Burma kicsit lentebbről, a Soroksár állomástól nem messze ágazott ki a 150-es vonalból, hogy aztán Soroksár, majd Pestszentlőrinc érintésével kapcsolódjon Szemeretelepnél a 100a vasútvonalhoz (nagyjából a Ferihegyi reptér vonalában). Mára a Kis-Burma szinte teljesen eltűnt, csak a helyén lévő utak (Nagykőrösi út – Radnó utca – Vasút sor – Alsó Határ út) árulkodnak az egykori nyomvonaláról, a Nagy-Burma vonala nagyrészt még megvan, de csak a pestszentlőrinci szakasza járható be, a többi helyen a természet foglalta vissza a síneket, vagy felújítás keretében megszüntették az átjárhatóságát, ahogy ezt Pestszentimre-felső állomásnál a 142-es vonal felújításakor megszüntetett vágányátszelés is mutatja.
Kis-Burma[szerkesztés]
Ferencváros – Soroksár állomások között a Nagykőrösi út – Radnó utca – Vasút sor – Alsó Határ út útvonalon haladt.
Története[szerkesztés]
Építésére a Magyar Kir. Államvasutak 1918-ban kötött szerződést. A Pesterzsébet és Kispest határán húzódó vonal használatát 1983 második negyedévében – az M5 autópálya építése miatt – állították le; ekkor a Nagykőrösi úti vágányokat (a párhuzamos 13-as és 51-es villamosét is) felszedték. A Soroksártól a Jahn Ferenc (Dél-Pesti) kórházig tartó szakaszt iparvágányként hagyták meg egy építőanyag telep kiszolgálásához; forgalom itt az 1990-es évek közepéig volt.
2001-ben a 150-es vonal felújításakor a soroksári végét is felszedték a pályának; hogy a helyére kihúzóvágányt építsenek. A pálya megmaradt részeit 2006 tavaszán bontották el.
Tervek[szerkesztés]
Tervben volt, hogy a Soroksár és Kőbánya-Kispest állomásokat közvetlenül, Ferencváros megkerülésével kötik össze. Ekkor a megmaradt vágányokat a dél-pesti kórháztól folytatták volna Kispest állomásig. Ez a vonal az M5 autópálya alatt a Gyáli úti piacnál lévő felüljárót használva haladt volna át.
Nagy-Burma[szerkesztés]
Dél-Pestet átszelve a Szemeretelep mh. – Pestszentimre-felső – Soroksár állomások között a következő útvonalon halad:
Pestszentlőrinc kavicsbánya (megszűnt teherállomás) – Vág utca – Körös utca – Kettős-Körös utca – Hunyadi János utca – Vecsés út
Története[szerkesztés]
1883-ban kezdék meg építeni a mai Budapest–Kelebia-vasútvonalat. Ehhez a munkához a kavicsot Lónyay Menyhért birtokáról, a mai Szemeretelep állomás melletti bányából szerezték be. Ennek elszállításához épült a tíz kilométer hosszú „Nagy-Burma” vasútvonal, ami eredetileg delta vágánnyal kapcsolódott a soroksári állomás déli végéhez.
A vonal szerepet kapott 1919-es román megszálláskor; a hadizsákmányként összegyűjtött vasúti járműveket ezen az úton szállították el Romániába.
A második világháború idején a bombázások elől a Nagy-Burma fákkal takart részeire menekítettek sok vasúti járművet.
2001-ben a 150-es vonal felújításakor a (Soroksár és Ferencváros közötti szakasz felbontása idején) a Soroksártól a 142-es vonalig tartó szakasza terelőútként üzemelt. Jelenleg a pálya ezen része is járhatatlan az M5 felüljáró alatti sínlopás miatt.
Tervek[szerkesztés]
A Nagy-Burma környékének rendezéséről több terv is készült. Az alábbi, folyamatban lévő terveket a környékbeliek erősen ellenzik, ezért megvalósulásuk kétséges.
- A vasútvonal helyén az M0-hoz kapcsolódó Külső Keleti Körutat tervezték megépíteni, de ez végül nem valósult meg.
- A „szeméttelep” területére tervezett szennyvíziszap-feldolgozóhoz elképzelhető a vasútvonal felújítása. (A csepeli szennyvíztisztítóhoz kapcsolódó beruházás.)
Lásd még[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A Külső Keleti Körút oldala
- Hamster oldala a Kis-Burma melletti 51-es villamosról
- A VEKE oldala a Kis-Burma melletti 51-es villamosról
- Budapest-Ferencváros pályaudvar
- Indóház magazin 2007. November – 125 éves Budapest-Kelebia-Belgrád fővonal
