Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Székesfehérvár–Komárom-
vasútvonal
Személyvonat Mór állomáson
Személyvonat Mór állomáson
A Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal útvonala
Vonal:5
Hossz:82 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon KBHFa.svg 0 Komárom
BSicon ABZgl.svg 1
BSicon HST.svg 3 Szőny-Déli (m.h.)
BSicon eHST.svg 8 Csémpuszta
BSicon BHF.svg 18 Nagyigmánd-Bábolna
BSicon eHST.svg 22 Tárkány-Csép (m.h.)
BSicon eHST.svg 29 Ászár-Keményítőgyár (m.h.)
BSicon eHST.svg 31 Ászár (m.h.)
BSicon ABZg+r.svg 13
BSicon BHF.svg 34 Kisbér
BSicon ABZgl.svg 13
BSicon BHF.svg 42 Bakonysárkány
BSicon eHST.svg 48 Sövénykút (m.h.)
BSicon STR+GRZq.svg Komárom-Esztergom - Fejér megye határa
BSicon BHF.svg 53 Mór
BSicon ABZgl.svg Pusztavám felé
BSicon HST.svg 59 Csókakő (m.h.)
BSicon ABZg+r.svg Bodajk felé
BSicon BHF.svg 60 Bodajk
BSicon eHST.svg 65 Fehérvárcsurgó (m.h.)
BSicon ABZg+r.svg Kincsesbánya felé
BSicon eBHF.svg 66 Moha-Rakodó
BSicon eBHF.svg 71 Moha
BSicon eHST.svg 77 Szárazrét (m.h.)
BSicon ABZg+r.svg 20, 29, 30
BSicon KBHFe.svg 82 Székesfehérvár 6, 30a, 44, 45

A Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal a MÁV 5-ös számú nem villamosított, egyvágányú vasútvonala. Az Észak-Dunántúlon található. Székesfehérvárt köti össze a magyar-szlovák határral. A vonal tovább halad Komáromból Esztergomba.

Története[szerkesztés]

A SzékesfehérvárKomárom-vasútvonalat a Déli Vasút építette és üzemeltette egészen az első világháború utánig.

Az osztrák Déli Vasút társaság 1860-tól kezdte el magyarországi vonalainak kiépítését, melynek célja Buda és a Dunántúl összekötése volt az adriai Trieszt kikötőjével. Első vonaluk a mai Székesfehérvár–Komárom közötti vonal volt. Kiindulásnak az Államvasút-Társaság (ÁVT, német rövidítéssel Steg) újszőnyi állomását választották. Az ÁVT 1854-től kezdve építette ki a Duna jobb partján fekvő vasutat Bécs–Bruck–Győr–Újszőny (ma Komárom) útirányon: Győrt 1855-ben, Újszőnyt 1856-ban érte el a vasút. A fővonal Budapestig tartó folytatását csak 1884-ben fejezte be a MÁV, amely egyúttal az egész vonalat átvette.

A Déli Vasút az újszőnyi állomástól indulva építette a pályáját Székesfehérvár irányába. A vonal átadására 1860. július 1-jén került sor. Ez a vonal volt Székesfehérvár első vasútvonala, míg el nem készült a következő évben a Déli Vasút Buda-Kanizsa fővonala.

Az átadástól gőzüzemű vontatás valósult meg 1975-ig. A komáromi fűtőházat már 1967-re átépítették, hogy tudja fogadni a dízelmozdonyokat, de a komáromi pályaudvar helyhiánya miatt ez mégis Székesfehérvárra került. Ugyanis a komáromi személypályaudvar mellett van a fűtőház, a másik oldalán a Duna folyik a nagymarosi tervezett gát miatti magasított töltéssel. A személypályaudvar előtt helyezkedik el a rendezőpályaudvar. Itt is a Duna az egyik oldalon, a másik oldalon a Csillagerőd miatt nem lehet bővíteni. A gurító után a vasútvonal dél felé kanyarodik, itt azonban a szőnyi városrész akadályozza a telepítést.

A vasútvonal forgalmának növekedésével többször felmerült, hogy kétvágányúvá fejlesszék, de erre a mai napig nem került sor.

Forgalom[szerkesztés]

A vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól kezdve szünetelt,[1] 2010. július 4-től indult újra.[2]

2010. július 3-án a vasútvonal megnyitásának 150. évfordulója alkalmából nosztalgiavonat indult Budapestről, Székesfehérváron át Komáromba és vissza.

A vasútvonal szerepe a gazdasági életben[szerkesztés]

  • Csémpuszta: A mezőgazdasági környezetben létesített, eredetileg 4 vágányos vasútállomás „túlméretezett” kialakítását azzal lehet megmagyarázni, hogy a Komárom illetve Almásfüzitő felé vezető vasutak deltavágánya előtt azok teherpályaudvarainak korlátozott fogadóképességét bővítette. 2003-ban átépítették és visszabontották, az egyetlen átmenő vágány mellett egy rakodó csonka-vágányt hagytak meg.
  • Nagyigmánd-Bábolna: Az állomás mellett létesült az 1970-es években a bábolnai kombinátból kivált IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt., melynek raktáraihoz iparvágányt is építettek. Az üzembe jelenleg többnyire közúton szállítják a nyersanyagot, nagyobb mértékben csak a közelmúltban épült növényolaj-présüzem kiszolgálása zajlik.
  • Ászár-Keményítőgyár: 1890-ben alapították meg a Kisbér-füzitői Egyesült Gyár Rt. burgonyakeményítő- és szörpgyárát, amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb ilyen jellegű gyára volt. A gyárban készített termékek vasúti elszállítására iparvágány csatlakozik a vasútvonalhoz.
  • Bodajk: Bodajk és Balinka szénbánya között az 1920-as években bányavasút közlekedett. Később normál nyomtávú vasutat létesítettek a bányákhoz. Elsősorban teherforgalom volt a szénbányák bezárásáig, de a bányatelep, illetve Balinka község kiszolgálására személyvonatok is közlekedtek, amik Balinkabányáig Bodajk felsőn és Balinka megállóhelyen is megálltak. Az állomáson rakodták át a gánti bányából korábban keskeny nyomközű vasúton, később gépkocsikkal szállított bauxitot a nagyvasúti kocsikba.
  • Moha-Rakodó: Ténylegesen teherpályaudvar, ahol a Kincsesbányán és környékén kitermelt bauxitot szállítják ide és rakják meg a speciális tehervonati kocsikat. A vasútvonal felújításakor az 1970-es évek közepén az itt lévő íveket kiegyenesítették és ezáltal a vasútállomás átmenő vágányai messzebb kerültek a felvételi épülettől.

Járművek[szerkesztés]

A vonal teljes helyközi forgalmát magukban közlekedő Bzmot motorvonatok látják el. 2009. december 13-ig csatolva is közlekedtek.

A 2010. július 3-án indult nosztalgiavonat 424-es gőzmozdonnyal közlekedett.

Korábban Siemens Desiro motorvonatok, valamint MÁV M40-es, MÁV M41-es és MÁV M47-es mozdonyok által vontatott ingavonatok is közlekedtek a vonalon.

A tehervonatokat többnyire magánvasúti gépek vontatják, bár nem ritkák a MÁV M41-es valamint a MÁV M62-es sorozat tagjai sem[3][4].

Galéria[szerkesztés]

Járatok[szerkesztés]

S150 (Esztergom – Komárom – Székesfehérvár)
Sorszám Állomás Átszállási kapcsolatok
1 Esztergom
végállomás
KRESZ busz.svg 1, 2, 11, 43, 43F, 111
Bkktavolsagibusz.svg 8519, 8529
Bkkvonat.png  S72 ,  G72 ,  Z72 
2 Esztergom-Kertváros KRESZ busz.svg 43, 43F
Bkktavolsagibusz.svg 8529
Bkkvonat.png  S72 ,  G72 ,  Z72 
3 Tokod Bkktavolsagibusz.svg 815, 8401, 8535, 8539, 8540, 8543, 8544
4 Tát Bkktavolsagibusz.svg 815, 8401, 8535, 8539, 8540, 8543, 8544
5 Nyergesújfalu Bkktavolsagibusz.svg 777, 815, 8401, 8539, 8540, 8543, 8544, 8546, 8547, 8549
6 Nyergesújfalu felső Bkktavolsagibusz.svg 815, 8401, 8539, 8540, 8543, 8544, 8547, 8549
7 Eternitgyár Bkktavolsagibusz.svg 815, 8401, 8539, 8540, 8543, 8544, 8547, 8549
8 Lábatlan Bkktavolsagibusz.svg 815, 8401, 8539, 8540, 8543, 8544, 8547, 8549
9 Piszke
10 Süttő Bkktavolsagibusz.svg 8401, 8539, 8540, 8543, 8544, 8549
11 Süttő felső
12 Várhegyalja
13 Neszmély
14 Dunaalmás
15 Almásfüzitő Bkkvonat.png  S10 
Bkktavolsagibusz.svg 815, 8462, 8479, 8543, 8653, 8656, 8659, 8660, 8661, 8741
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg 1721, 1852
16 Almásfüzitő felső Bkkvonat.png  S10 
Bkktavolsagibusz.svg 815, 8462, 8479, 8543, 8656, 8660, 8661
17 Szőny KRESZ busz.svg 3, 23, 32
Bkkvonat.png  S10 
18 Komárom
végállomás
Bkkvonat.png  S10 ,  G10 , IC, gyorsvonat
KRESZ busz.svg 2, 2T, 2Y, 3, 3F, 21, 23, 32
Bkktavolsagibusz.svg 815, 8462, 8479, 8538, 8543, 8624, 8659, 8660, 8666, 8670, 8671, 8673, 8682, 8687, 8697, 8727, 8740
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg 228, 1721, 1730, 1824, 1852
19 Szőny-Déli KRESZ busz.svg 3, 23, 32
Bkktavolsagibusz.svg 815, 8462, 8479, 8543, 8659, 8660, 8661, 8687, 8727, 8740
20 Nagyigmánd-Bábolna Bkktavolsagibusz.svg 8670, 8673, 8682
21 Kisbér Bkktavolsagibusz.svg 8384, 8623
22 Bakonysárkány
23 Mór KRESZ busz.svg 1, 1A, 1B, 1C, 1D, 1E, 1G, 1M
Bkktavolsagibusz.svg 8381
24 Csókakő Bkktavolsagibusz.svg 8365, 8370
25 Bodajk Bkktavolsagibusz.svg 8093, 8365
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg 1204, 1809
26 Székesfehérvár
végállomás
KRESZ busz.svg 13, 13A, 13G, 13Y, 20, 30, 31, 31E, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 40, 41, 43, 44
Bkktavolsagibusz.svg 707, 718, 747, 748, 749, 750, 751, 757, 758, 759, 8000, 8001, 8002, 8010, 8011, 8013, 8030, 8032, 8033, 8035, 8037, 8039, 8040, 8046, 8047, 8048, 8049, 8050, 8055, 8060, 8062, 8065, 8066, 8067, 8068, 8069, 8070, 8078, 8080, 8086, 8090, 8092, 8093, 8095, 8096, 8097, 8098, 8099
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg 1173, 1174, 1190, 1201, 1202, 1204, 1205, 1206, 1212, 1224, 1229, 1230, 1240, 1243, 1853
Bkkvonat.png  S30 ,  Z30 ,  S34 ,  S35 ,  G43 ,  S440 ,  Z440 ,  S450 , IC, sebesvonat, gyorsvonat, expresszvonat, személyvonat

Személyforgalmú bővítésére tett erőfeszítéseket jelenleg a Déli Vasúti Szövetség végzi, melynek eredményeként egy élhetőbb, jobb menetrend születne, reflektálva a helyi/regionális igényeket.

Források[szerkesztés]

  1. MÁV-START Zrt.: 2009/2010. évi menetrend, a belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (pdf). (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  2. MÁV-START Zrt.: 2010. július 4-én öt vasútvonalon indul újra a vasúti személyszállítás (pdf). (Hozzáférés: 2010. július 5.)
  3. Térkép: Komárom - Székesfehérvár vasútvonal. www.benbe.hu. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  4. Székesfehérvár-Komárom vasútvonal (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. január 30.)

Irodalom[szerkesztés]

  • Magyar vasúttörténet VI. köt., MÁV Rt., Bp.
  • Keller László: A hazai vasutak működése és gazdálkodása az első 5 éves terv időszakában (1950-1954), Vasúthistória Évkönyv 1998, Bp.
  • Keller László: Vasúti közlekedés az 1955-1957 közötti években és a második 3 éves terv időszakában (1958-1960), Vasúthistória Évkönyv 1999, Bp.
  • Kubinszky Mihály: Volt egyszer egy Déli Vasút, Magyar Szemle, 2001. X. évf. 4. szám
  • Kubinszky Mihály, Gombár György: Vasútállomások Magyarországon, IPV, 1989
  • Magyarország, Panoráma útikönyvek sorozat, 1967
  • Vonattal Magyarországon, Vendégváró útikönyvek sorozat, 2000

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Székesfehérvár–Komárom railway line
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal témájú médiaállományokat.