Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székesfehérvár–Komárom-
vasútvonal
Személyvonat a kisbéri állomáson
Személyvonat a kisbéri állomáson
A Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal útvonala
Vonal: 5
Hossz: 82 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Maximális sebesség: 80 km/h
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon KBHFa.svg 0 Komárom
BSicon ABZlf.svg 1
BSicon HST.svg 3 Szőny-Déli (m.h.)
BSicon eHST.svg 8 Csémpuszta
BSicon BHF.svg 18 Nagyigmánd-Bábolna
BSicon eHST.svg 3 22 Tárkány-Csép (m.h.)
BSicon eHST.svg 29 Ászár-Keményítőgyár (m.h.)
BSicon eHST.svg 31 Ászár (m.h.)
BSicon ABZlg.svg 13 (A forgalom szünetel)
BSicon BHF.svg 34 Kisbér
BSicon ABZlf.svg 13 (A forgalom szünetel)
BSicon BHF.svg 42 Bakonysárkány
BSicon eHST.svg 48 Sövénykút (m.h.)
BSicon STR+GRZq.svg Komárom-Esztergom - Fejér megye határa
BSicon BHF.svg 53 Mór
BSicon ABZlf.svg Pusztavám felé
BSicon HST.svg 59 Csókakő (m.h.)
BSicon ABZlg.svg Bodajk felé
BSicon BHF.svg 60 Bodajk
BSicon eHST.svg 65 Fehérvárcsurgó (m.h.)
BSicon ABZlg.svg Kincsesbánya felé
BSicon eBHF.svg 66 Moha-Rakodó
BSicon eBHF.svg 71 Moha
BSicon eHST.svg 77 Szárazrét (m.h.)
BSicon ABZlg.svg 20, 30
BSicon KBHFe.svg 82 Székesfehérvár

A Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal a MÁV 5-ös számú nem villamosított, egyvágányú vasútvonala. Az Észak-Dunántúlon található. Székesfehérvárt vasútvonalat köti össze a magyar-szlovák határral.

Története[szerkesztés]

A SzékesfehérvárKomárom-vasútvonalat a Déli Vasút építette és üzemeltette egészen az első világháború utánig.

Az osztrák Déli Vasút társaság 1860-tól kezdte el magyarországi vonalainak kiépítését, melynek célja Buda és a Dunántúl összekötése volt az adriai Trieszt kikötőjével. Első vonaluk a mai Székesfehérvár–Komárom közötti vonal volt. Kiindulásnak az Államvasút-Társaság (ÁVT, német rövidítéssel Steg) újszőnyi állomását választották. Az ÁVT 1854-től kezdve építette ki a Duna jobb partján fekvő vasutat Bécs–Bruck–Győr–Újszőny (ma Komárom) útirányon: Győrt 1855-ben, Újszőnyt 1856-ban érte el a vasút. A fővonal Budapestig tartó folytatását csak 1884-ben fejezte be a MÁV, amely egyúttal az egész vonalat átvette.

A Déli Vasút az újszőnyi állomástól indulva építette a pályáját Székesfehérvár irányába. A vonal átadására 1860. július 1-jén került sor. Ez a vonal volt Székesfehérvár első vasútvonala, míg el nem készült a következő évben a Déli Vasút Buda-Kanizsa fővonala.

Az átadástól gőzüzemű vontatás valósult meg 1975-ig. A komáromi fűtőházat már 1967-re átépítették, hogy tudja fogadni a dízelmozdonyokat, de a komáromi pályaudvar helyhiánya miatt ez mégis Székesfehérvárra került. Ugyanis a komáromi személypályaudvar mellett van a fűtőház, a másik oldalán a Duna folyik a nagymarosi tervezett gát miatti magasított töltéssel. A személypályaudvar előtt helyezkedik el a rendezőpályaudvar. Itt is a Duna az egyik oldalon, a másik oldalon a Csillag erőd miatt nem lehet bővíteni. A gurító után a vasútvonal dél felé kanyarodik, itt azonban a szőnyi városrész akadályozza a telepítést.

A vasútvonal forgalmának növekedésével többször felmerült, hogy kétvágányúvá fejlesszék, de erre a mai napig nem került sor.

Forgalom[szerkesztés]

A vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól kezdve szünetelt,[1] 2010. július 4-től indult újra.[2]

2010. július 3-án a vasútvonal megnyitásának 150. évfordulója alkalmából 424-es gőzmozdonnyal vontatott nosztalgiavonat indult Budapestről, Székesfehérváron át Komáromba és vissza.

A vasútvonal szerepe a gazdasági életben[szerkesztés]

  • Csémpuszta: A mezőgazdasági környezetben lévő „túlméretezett”, 4 vágányos vasútállomást azzal lehet megmagyarázni, hogy a Komárom illetve Almásfüzitő felé vezető vasutak deltavágánya előtt azok teherpályaudvarainak korlátozott fogadóképességét bővíti. A 2003-ban átépítették és visszabontották, az egyetlen átmenő vágány mellett egy rakodó csonka-vágányt hagytak meg.
  • Nagyigmánd-Bábolna: Az állomás mellett létesült az 1970-es években a bábolnai kombinátból kivált IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt., melynek raktáraihoz iparvágányt is építettek. Az üzembe jelenleg többnyire közúton szállítják a nyersanyagot, nagyobb mértékben csak a közelmúltban épült növényolaj-présüzem kiszolgálása zajlik.
  • Ászár-Keményítőgyár: 1890-ben alapították meg a Kisbér-füzitői Egyesült Gyár Rt. burgonyakeményítő- és szörpgyárát, amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb ilyen jellegű gyára volt. A gyárban készített termékek vasúti elszállítására iparvágány csatlakozik a vasútvonalhoz.
  • Bodajk: Bodajk és Balinka szénbánya között az 1920-as években bányavasút közlekedett. Később normál nyomtávú vasutat létesítettek a bányákhoz. Elsősorban teherforgalom volt a szénbányák bezárásáig, de a bányatelep, illetve Balinka község kiszolgálására személyvonatok is közlekedtek, amik Balinkabányáig Bodajk felsőn és Balinka megállóhelyen is megálltak. Az állomáson rakodták át a gánti bányából korábban keskeny nyomközű vasúton, később gépkocsikkal szállított bauxitot a nagyvasúti kocsikba.
  • Moha-Rakodó: Ténylegesen teherpályaudvar, ahol a Kincsesbányán és környékén kitermelt bauxitot szállítják ide és rakják meg a speciális tehervonati kocsikat. A vasútvonal felújításakor az 1970-es évek közepén az itt lévő íveket kiegyenesítették és ezáltal a vasútállomás átmenő vágányai messzebb kerültek a felvételi épülettől.

Járatok[szerkesztés]

S150 (Székesfehérvár ↔ Komárom)
Sorszám Megállóhely Km Vasúti kapcsolat(ok)
1 Székesfehérvár
végállomás
0 BSicon MAV.svg  S30 ,  G30 ,  Z30 ,  S34 ,  S35 ,  G43 ,  S440 ,  S450  IC, sebesvonat, gyorsvonat
2 Bodajk 22
3 Csókakő 23
4 Mór 29
5 Bakonysárkány 40
6 Kisbér 48
7 Nagyigmánd-Bábolna 64
8 Szőny-Déli 79
9 Komárom
végállomás
82 BSicon MAV.svg  S10 ,  X10 ,  S104  IC, gyorsvonat

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Magyar vasúttörténet VI. köt., MÁV Rt., Bp.
  • Keller László: A hazai vasutak működése és gazdálkodása az első 5 éves terv időszakában (1950-1954), Vasúthistória Évkönyv 1998, Bp.
  • Keller László: Vasúti közlekedés az 1955-1957 közötti években és a második 3 éves terv időszakában (1958-1960), Vasúthistória Évkönyv 1999, Bp.
  • Kubinszky Mihály: Volt egyszer egy Déli Vasút, Magyar Szemle, 2001. X. évf. 4. szám
  • Kubinszky Mihály, Gombár György: Vasútállomások Magyarországon, IPV, 1989
  • Magyarország, Panoráma útikönyvek sorozat, 1967
  • Vonattal Magyarországon, Vendégváró útikönyvek sorozat, 2000

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal témájú médiaállományokat.