Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székesfehérvár–Komárom-
vasútvonal
Személyvonat Kisbér állomáson
Személyvonat Kisbér állomáson
A Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal útvonala
Vonal: 5
Hossz: 82 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Maximális sebesség: 80 km/h
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon KBHFa.svg 0 Komárom
BSicon ABZgl.svg 1
BSicon HST.svg 3 Szőny-Déli (m.h.)
BSicon eHST.svg 8 Csémpuszta
BSicon BHF.svg 18 Nagyigmánd-Bábolna
BSicon eHST.svg 3 22 Tárkány-Csép (m.h.)
BSicon eHST.svg 29 Ászár-Keményítőgyár (m.h.)
BSicon eHST.svg 31 Ászár (m.h.)
BSicon ABZg+r.svg 13 (A forgalom szünetel)
BSicon BHF.svg 34 Kisbér
BSicon ABZgl.svg 13 (A forgalom szünetel)
BSicon BHF.svg 42 Bakonysárkány
BSicon eHST.svg 48 Sövénykút (m.h.)
BSicon STR+GRZq.svg Komárom-Esztergom - Fejér megye határa
BSicon BHF.svg 53 Mór
BSicon ABZgl.svg Pusztavám felé
BSicon HST.svg 59 Csókakő (m.h.)
BSicon ABZg+r.svg Bodajk felé
BSicon BHF.svg 60 Bodajk
BSicon eHST.svg 65 Fehérvárcsurgó (m.h.)
BSicon ABZg+r.svg Kincsesbánya felé
BSicon eBHF.svg 66 Moha-Rakodó
BSicon eBHF.svg 71 Moha
BSicon eHST.svg 77 Szárazrét (m.h.)
BSicon ABZg+r.svg 20, 30
BSicon KBHFe.svg 82 Székesfehérvár

A Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal a MÁV 5-ös számú nem villamosított, egyvágányú vasútvonala. Az Észak-Dunántúlon található. Székesfehérvárt vasútvonalat köti össze a magyar-szlovák határral.

Története[szerkesztés]

A SzékesfehérvárKomárom-vasútvonalat a Déli Vasút építette és üzemeltette egészen az első világháború utánig.

Az osztrák Déli Vasút társaság 1860-tól kezdte el magyarországi vonalainak kiépítését, melynek célja Buda és a Dunántúl összekötése volt az adriai Trieszt kikötőjével. Első vonaluk a mai Székesfehérvár–Komárom közötti vonal volt. Kiindulásnak az Államvasút-Társaság (ÁVT, német rövidítéssel Steg) újszőnyi állomását választották. Az ÁVT 1854-től kezdve építette ki a Duna jobb partján fekvő vasutat Bécs–Bruck–Győr–Újszőny (ma Komárom) útirányon: Győrt 1855-ben, Újszőnyt 1856-ban érte el a vasút. A fővonal Budapestig tartó folytatását csak 1884-ben fejezte be a MÁV, amely egyúttal az egész vonalat átvette.

A Déli Vasút az újszőnyi állomástól indulva építette a pályáját Székesfehérvár irányába. A vonal átadására 1860. július 1-jén került sor. Ez a vonal volt Székesfehérvár első vasútvonala, míg el nem készült a következő évben a Déli Vasút Buda-Kanizsa fővonala.

Az átadástól gőzüzemű vontatás valósult meg 1975-ig. A komáromi fűtőházat már 1967-re átépítették, hogy tudja fogadni a dízelmozdonyokat, de a komáromi pályaudvar helyhiánya miatt ez mégis Székesfehérvárra került. Ugyanis a komáromi személypályaudvar mellett van a fűtőház, a másik oldalán a Duna folyik a nagymarosi tervezett gát miatti magasított töltéssel. A személypályaudvar előtt helyezkedik el a rendezőpályaudvar. Itt is a Duna az egyik oldalon, a másik oldalon a Csillag erőd miatt nem lehet bővíteni. A gurító után a vasútvonal dél felé kanyarodik, itt azonban a szőnyi városrész akadályozza a telepítést.

A vasútvonal forgalmának növekedésével többször felmerült, hogy kétvágányúvá fejlesszék, de erre a mai napig nem került sor.

Forgalom[szerkesztés]

A vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól kezdve szünetelt,[1] 2010. július 4-től indult újra.[2]

2010. július 3-án a vasútvonal megnyitásának 150. évfordulója alkalmából 424-es gőzmozdonnyal vontatott nosztalgiavonat indult Budapestről, Székesfehérváron át Komáromba és vissza.

A vasútvonal szerepe a gazdasági életben[szerkesztés]

  • Csémpuszta: A mezőgazdasági környezetben lévő „túlméretezett”, 4 vágányos vasútállomást azzal lehet megmagyarázni, hogy a Komárom illetve Almásfüzitő felé vezető vasutak deltavágánya előtt azok teherpályaudvarainak korlátozott fogadóképességét bővíti. A 2003-ban átépítették és visszabontották, az egyetlen átmenő vágány mellett egy rakodó csonka-vágányt hagytak meg.
  • Nagyigmánd-Bábolna: Az állomás mellett létesült az 1970-es években a bábolnai kombinátból kivált IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt., melynek raktáraihoz iparvágányt is építettek. Az üzembe jelenleg többnyire közúton szállítják a nyersanyagot, nagyobb mértékben csak a közelmúltban épült növényolaj-présüzem kiszolgálása zajlik.
  • Ászár-Keményítőgyár: 1890-ben alapították meg a Kisbér-füzitői Egyesült Gyár Rt. burgonyakeményítő- és szörpgyárát, amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb ilyen jellegű gyára volt. A gyárban készített termékek vasúti elszállítására iparvágány csatlakozik a vasútvonalhoz.
  • Bodajk: Bodajk és Balinka szénbánya között az 1920-as években bányavasút közlekedett. Később normál nyomtávú vasutat létesítettek a bányákhoz. Elsősorban teherforgalom volt a szénbányák bezárásáig, de a bányatelep, illetve Balinka község kiszolgálására személyvonatok is közlekedtek, amik Balinkabányáig Bodajk felsőn és Balinka megállóhelyen is megálltak. Az állomáson rakodták át a gánti bányából korábban keskeny nyomközű vasúton, később gépkocsikkal szállított bauxitot a nagyvasúti kocsikba.
  • Moha-Rakodó: Ténylegesen teherpályaudvar, ahol a Kincsesbányán és környékén kitermelt bauxitot szállítják ide és rakják meg a speciális tehervonati kocsikat. A vasútvonal felújításakor az 1970-es évek közepén az itt lévő íveket kiegyenesítették és ezáltal a vasútállomás átmenő vágányai messzebb kerültek a felvételi épülettől.

Járatok[szerkesztés]

S150 (Székesfehérvár – Komárom)
Sorszám Megállóhely Km Vasúti kapcsolat(ok)
1 Székesfehérvár
végállomás
0 BSicon MAV.svg  S30 ,  G30 ,  Z30 ,  S34 ,  S35 ,  G43 ,  S440 ,  S450 , IC, sebesvonat, gyorsvonat
2 Bodajk 22
3 Csókakő 23
4 Mór 29
5 Bakonysárkány 40
6 Kisbér 48
7 Nagyigmánd-Bábolna 64
8 Szőny-Déli 79
9 Komárom
végállomás
82 BSicon MAV.svg  S10 ,  S104 , IC, gyorsvonat

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Magyar vasúttörténet VI. köt., MÁV Rt., Bp.
  • Keller László: A hazai vasutak működése és gazdálkodása az első 5 éves terv időszakában (1950-1954), Vasúthistória Évkönyv 1998, Bp.
  • Keller László: Vasúti közlekedés az 1955-1957 közötti években és a második 3 éves terv időszakában (1958-1960), Vasúthistória Évkönyv 1999, Bp.
  • Kubinszky Mihály: Volt egyszer egy Déli Vasút, Magyar Szemle, 2001. X. évf. 4. szám
  • Kubinszky Mihály, Gombár György: Vasútállomások Magyarországon, IPV, 1989
  • Magyarország, Panoráma útikönyvek sorozat, 1967
  • Vonattal Magyarországon, Vendégváró útikönyvek sorozat, 2000

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal témájú médiaállományokat.