Sopron–Kőszeg-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sopron–Kőszeg-vasútvonal
Sopronkeresztúr állomás
Vonal: 170 01
Hossz: egykor 56,5 km, ma 47,065 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Feszültség: Sopron–Sopronkeresztúr között
25 kV 50 Hz ~
Maximális emelkedés: 17,0
Legkisebb ívsugár: 225 m
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopron–Kőszeg-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon STR.svg 108 01 Bécsújhely,  Ausztria felé
BSicon ABZg+l.svg 512 Ebenfurt,  Ausztria felé
BSicon BHF.svg Sopron
BSicon STR.svg
BSicon eBHF.svg Harka,  Magyarország
BSicon ABZgl.svg 15 Szombathely felé
BSicon GRENZE.svg
BSicon BHF.svg Sopronkeresztúr (régen Németkeresztúr,
BSicon STR.svg ma Deutschkreutz),  Ausztria
BSicon eHST.svg Alsópéterfa (Unterpetersdorf)
BSicon eBHF.svg Sopronnyék-Haracsony (Neckenmarkt-Horitschon) 2013.07.01.-ig
BSicon eBHF.svg Doborján-Lakfalva (Raiding-Lackendorf)
BSicon eBHF.svg Lakompak (Lackenbach)
BSicon WBRÜCKE.svg Gaberling-patak (Gaberlingbach)
BSicon eHST.svg Veperd-Kabold (Weppersdorf-Kobersdorf)
BSicon eBHF.svg Sopronszentmárton (Markt Sankt Martin)
BSicon eHST.svg Vámosderecske-Sopronújlak (Drassmarkt-Neutal)
BSicon eBHF.svg Csáva (Stoob)
BSicon eBHF.svg Felsőpulya (Oberpullendorf)
BSicon eHST.svg Alsópulya (Unterpullendorf)
BSicon eABZg+l.svg régi Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal Répcevis felé
BSicon eKBHFxe.svg Felsőlászló (Oberloisdorf)
BSicon exWBRÜCKE.svg Répce (Rabnitz)
BSicon exHST.svg Répcekethely (Mannersdorf)
BSicon exBHF.svg Rőt-Rendek (Rattersdorf-Liebing),  Ausztria
BSicon xGRENZE.svg
BSicon exHST.svg Kőszeg vízgyógyintézet (később Kőszeg Sörgyár)  Magyarország
BSicon KBHFxa.svg Kőszeg
BSicon STR.svg 18 Szombathely felé

Az egykori Magyarország nyugati szélén fekvő városait egykor összekötő Sopron–Kőszeg-vasútvonal ma az Osztrák Állam tulajdonában áll. Az egyvágányú, részben villamosított mellékvonalon a személyszállítást az ÖBB, az áruszállítást Sopron rendező -Sopronkeresztúr között a GYSEV végzi. A vasútvonal jelenleg korridorvasút, amely csak Sopronon keresztül csatlakozik az ÖBB hálózatához, német neve Burgenlandbahn.

Történet[szerkesztés]

A vasútvonalat a Sopron-Kőszegi HÉV társaság építette, a vasút a Kőszeg–Szombathelyi HÉV társaság által korábban megépített, Szombathely–Kőszeg-vasútvonalának kőszegi végállomásáról indult és a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút soproni állomásáig haladt. A dombvidéki jellegű, 56,5 km hosszú vasútvonalat 1908. november 5-én adták át a forgalomnak.[1] A jelentős földmunkával készült vonal három vízválasztót is átszelt, legnagyobb emelkedője 15‰ volt. A több mint száz műtárgy közül két jelentősebb, vasszerkezetű híd épült, egy 25 m nyílású a Répce felett és egy 20 m nyílású a Csara-patak felett. A felépítményt a helyiérdekű vasutaknak megfelelően 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből építették. 1913-ban Felsőlászlónál csatlakozott a vasútvonalhoz a Sárvár–Répcevis-vasútvonal, így létrejött a Sárvár-Bük-Csepreg-Kőszeg vasútvonal.

A trianoni békeszerződés alapján kijelölt új osztrák-magyar államhatár két helyen, Harka és Kőszeg után vágta át a vasútvonalat, amelyen az üzemeltetést a GYSEV, majd 1948-tól az ÖBB vette át.

Magyar szakasz[szerkesztés]

A kőszegi határátmenetnél 1951. október 6-án állt le a személyforgalom, 1960-ban szeptember 1-jével a teherforgalom. A vonal felbontását az osztrák fél kezdeményezte földcsuszamlásra hivatkozva. A vonal magyarországi részén, Kőszegtől a határig a vasúti pályát csak az 1990-es években szedték fel. Az egykori vasút nyomvonala helyenként fellelhető még, fel nem szedett sínek láthatóak a Kórház utca, Nemezgyári út és a volt határátkelő térségében. A régi Sörgyári megálló épülete a Vámház utcában még áll. A vasútállomás kihúzóvágánya a 87-es főút várost elkerülő szakaszának 1984-es építésével módosult és nyerte el mai alakját, megszüntetve az Alsó körúton lévő keresztezést. A Soproni úton megmaradt a szintbeli vasúti keresztezés, de sorompó helyett fénysorompós biztosítást kapott. 2009-ben[2] a Kethelyi úton a pálya telkén került a város 1956-os forradalom emlékműve felállításra az ÖBB hozzájárulásával.[3] 2006 és 2009. között Kőszeg városrendezési terve tartalmazta a vasút új nyomvonalon való helyreállítását, majd a megvalósítására alakult Vas Megye-Burgenland Vasút Rt (VBV Rt.)[4] megszűntével az ötletet elvetették.[5]

Burgenlandi szakasz[szerkesztés]

Kőszeg (Güns) és a vasútvonal Ausztriához csatolt állomásai között 1951-ig zajlott személyforgalom, ezután az osztrák személyvonatok végállomása Rőtfalva (Rattersdorf) lett, a teherszállítás 1960-ig maradt fenn. A rőtfalvai állomásépület és egyben határállomás, valamint egy közeli őrház ma is látható. A vasúti pályát Felsőlászlótól (Oberloisdorf) Kőszegig elbontották, közel 11 km hiányzik.

1968. április 28-án megszűnt a személyforgalom a RőtfalvaFelsőpulya szakaszon, a teherforgalom pedig egészen 2012-ig Felsőlászlóig megmaradt.[6] A 46,860 km-től a pályát felszedték. Az 1988. május 29-ei menetrendváltozással a személyszállítás a SopronSopronkeresztúr közé szorult. 1989 és 2001 között újra járt vonat Lakompakig (Lackenbach). A Sopron–Sopronkeresztúr szakasz villamosításával 2001. decemberében a forgalom leállt Sopronkeresztúr–Lakompak szakaszon. 2007. december 9-én ideiglenesen újraindult a forgalom, de már csak a 7 km-es Sopronkeresztúr–Sopronnyék (Neckenmarkt)/Haracsony (Horitschon) vonalon. A szolgálatot a Sopronkeresztúrról átszállással ÖBB 5047 sorozatú motorkocsival látták el.[7] 2013. július 1-től a forgalmat ismét leállították, jelenleg Sopronkeresztúrig üzemel.[6]

A 2001-es Sopron–Sopronkeresztúr szakasz villamosítása egyedül álló különlegesség az ÖBB villamos vontatásában, mivel az nem az általános osztrák 15 kV, 16,7 Hz váltakozó áramú, hanem a magyar 25 kV 50 Hz-es rendszert vette át. Gyakorlatilag a GYSEV rendszere lett meghosszabbítva. A Sopronnyék/Haracsonyig szakasz villamosítását 2008-2010 között tervezték megvalósítani, majd a terv 2011-ben lekerült a napirendről.[8][9]

Sopronnyék–Felsőpulya 23 km-es szakaszát drezinatúra keretében turisztikai célra hasznosítják, feltárva Burgenland napos vidékét.[10]

2014. decemberi menetrendváltással és a Bécsi főpályaudvar működésének megkezdésével a Pozsony-Bécsi főpályaudvar-Sopron-Sopronkeresztúr útvonalon közlekedő vonatot megkettőzött ÖBB 4124 szolgálja ki a megnövekedett utasforgalomra való tekintettel.[11][12]

A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút 2014-ben 5 db Siemens Desiro ML motorvonatra szerződött 32 millió euró értékben, amelyek 2016 decemberétől többek között a Bécs-Sopronkeresztúr (Deutschkreutz) szakaszon is fognak szolgálatot teljesíteni.[13]

Az állomások képei[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Burgenlandbahn (Österreich) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopron–Kőszeg-vasútvonal témájú médiaállományokat.