Királyréti Erdei Vasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királyréti Erdei Vasút
Vili, a napelemes motorkocsi
Vili, a napelemes motorkocsi
Vonalszám: 317
Nyomtávolság: 760 mm
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyréti Erdei Vasút témájú médiaállományokat.
Verőce
Farakodó
A Budapest–Szob-vasútvonal hídja
Kismaros
Morgó
Börzsönyliget
Hártókút
Szokolya-Mányoki
Szokolya felső
Paphegy
Üzemi telep
Királyrét alsó
Királyrét
Kismaros végállomás látképe a MÁV állomásról
Vasút Szokolya belterületén
Vonat gőzmozdonnyal Kismaroson
A vonat dízel-mozdonnyal
Triglav gőzmozdony
Mk48 visszafogás közben

A Királyréti Erdei Vasút, azaz a 317-es számú vasútvonal Kismaros és Királyrét között, a Börzsönyben található 11,55 km hosszú, 760 mm nyomtávolságú, egyvágányú vonal.

Kisvasúti napja: május első szombatja.

Ez Magyarország 3. legforgalmasabb kisvasútja, őt a Lillafüredi és a Szilvásváradi kisvasutak előzik meg, 4. helyen pedig a Mátravasút áll.

Története[szerkesztés]

Építése[szerkesztés]

A mai Királyréti Erdei Vasút elődjének számító keskenynyomközű vasutat 1893-ban Frankensiessdorf János porosz gróf építtette 600 mm nyomtávolsággal. A vasút fő rendeltetése a termelt fa elszállítása volt a gróf négyezer hektáros erdőbirtokáról.

1912-ben a vonalat felújították és szárnyvonalakat építettek (Királyrét–Bajdázó; Királyrét–Cseresznyefa rakodó; Kismaros–Dunaparti Rakodó; Kismaros–Nógrádverőce MÁV állomás) Ekkor már a pálya lényegében a mai nyomvonalon futott, csak kisebb nyomvonal-korrekciókat végeztek azóta. A gazdaság központja és a vasúti műhely Paphegy állomáson volt. Hét gőzmozdonnyal végezték a szállításokat, nagy volt a forgalom. Az erdőgazdaság és a vasút többször tulajdonost és nevet változtatott.

1924-ben a svájci Hoffer Cuno tulajdona lett a birtok. Új neve 1926-ban Királyréti Uradalom és Ipartelek Rt. lett. Az előző években elhanyagolt vonalakat felújították. A hálózat közel 30 km hosszú volt, négy gőzmozdony üzemelt. 1927-ben siklópálya (Cseresznyefa rakodó–Inóczi bánya), 1930-ban drótkötélpálya épült (Paphegyi kőzúzda–Inóci kőbánya). 1941-ben a kőbányákat bezárták. A kocsik, mozdonyok javát eladták, csak a Muki és a Triglav nevű mozdony maradt meg. A Triglav nevű gőzmozdony 2007-ben kiállításra került a kismarosi végállomás mellett. A vasút fő feladata a faszállítás lett.

Az erdőbirtok és a vasút államosítása 1945-ben történt. A további fakitermelés érdekében újabb szárnyvonalakat építettek az (1947-es évben a Királyrét–Egyházbükk, az 1949-es évben Egyházbükk–Hárs-patak). A menetrend szerinti személyszállítás 1954. május 26-án kezdődött. Ehhez kezdetben házi gyártású nyitott személykocsikat használtak, később tetővel látták el őket. Az 1950-es években MD–40 típusú dízelmozdonyokat állítottak forgalomba, mellettük a gőzvontatás is rendszeres volt. 1962-ben négy C50-es típusú mozdony érkezett a vasútra, üzembeállításukkal szűnt meg a gőzüzem.

A vasutat 1976. június 6-án úttörővasúttá avatták. 1978 tavaszán a hirtelen hóolvadás, a nagy esők több helyen megrongálták a pályát, ezért üzemszünetet rendeltek el. A vasútra szükség volt, ezért 1979-ben megkezdték az újjáépítést. A pályát ekkor építették át 760 mm nyomközűre. Síneket és egyéb anyagokat kaptak a Cegléd–Hantháza-vasútvonal bontásából. A kisvasút 1981. június 7-én újraindult .

Az 1980-as évek második felében csökkenni kezdett a forgalom. Az üzemeltető 1992. május 18-án rákényszerült a vasút leállítására. Néhány évig támogatástól függően hol üzemelt, hol szünetelt a vasút. Az erdőgazdaság Ipoly Erdő Zrt. néven üzemel tovább. A vasútvonal jelenleg turisztikai céllal üzemel.

2001-től ismét fejlődés jellemezte a vasútüzemet. 2002-ben a járművek állagvédelme céljából tárolócsarnokot építettek Paphegy állomáson. Ismét megjelent a kisvasúton a gőzvontatás, a gőzmozdony felújítását 2003-ra fejezték be. Azóta meghatározott napokon gőzvontatású vonatok is közlekednek a vonalon.

2010-ben Kismaroson az 1. számú kitérővágányra, a vágányok átalakításával együtt, 8 jármű befogadására alkalmas, két vágányos járműtároló csarnokot építettek. Ezzel együtt a kismarosi állomásépületet átalakították, akadálymentessé tették.

Megállóhelyek[szerkesztés]

A menetidő (m.i.) percben van megadva.

Kismaros-Szokolya-Királyrét (317)
m.i.
megálló neve
m.i.
0
Kismaros
30
4
Morgó
27
9
Börzsönyliget
22
?
Hártó-kút
?
15
Szokolya-Mányoki
12
17
Szokolya-felső
10
?
Paphegy
?
?
Királyrét-alsó
?
30
Királyrét
0

Járművek[szerkesztés]

Kezdetben egy Mária nevű gőzmozdonyt használtak, amit fával fűtöttek. A vonalon később több gőzmozdony is dolgozott.

1941-ben leállították a kőbányászatot. A kocsik, mozdonyok nagy részét eladták. Két mozdony, Muki és Triglav maradt a vonalon.

A kisvasút egyik állomása

1954-ben megindult a menetrend szerinti személyforgalom. Ehhez kezdetben házi gyártású, nyitott és tető nélküli személykocsikat használtak. Ezeket később tetővel és lehúzható függönyökkel látták el. A téli forgalomhoz három zárt, fűthető kocsit vásároltak. A vonalra MD-40 típusú dízelmozdonyok érkeztek, de mellettük a gőzvontatás is rendszeres volt. 1962-ben négy C-50-es típusú mozdony érkezett, ezek váltották fel a gőzmozdonyokat. A Triglav mozdony a vasúton maradt, állókazánként működött a paphegyi fűrésztelepen. Különmenetek alkalmából üzembe is helyezték.Ebben az évben kezdték meg a "dunakeszi kocsi" néven ismert kocsitípus beszerzését. Ezek a kocsik csak ide készültek.

1978-ban, mikor a pályát átépítették nagyobb nyomtávra, a járműpark is megváltozott. A Királyrét 11 jelű nyitott személykocsit átalakították az új nyomtávra, de nem állították forgalomba. Királyréten kiállították az M-1 jelű C-50-es mozdonyt, a két dunakeszi személykocsit és még néhány kocsit. Az új járműpark a felszámolt Hegyközi kisvasútról származik. Az elsőként érkező mozdonyt (Mk48,2031) átszámozták Mk48,601-re, később visszakapta eredeti számát. A többi mozdony megtartotta számát. Összesen öt Mk48-as és egy C-50-es érkezett. A C-50-est később a Nagybörzsönyi Kisvasútra irányították. Tíz Bax és két BDax kocsi is érkezett a személyforgalom számára.

A forgalomcsökkenés miatt a nyolcvanas évek végén már nem volt forgalomban a két poggyászteres, 11 és 12 pályaszámú, és a 10-es pályaszámú személykocsi. 1992-ben a Mátravasút megvásárolta a Királyrét 11 jelű nyitott és két Dunakeszin gyártott zárt személykocsit. Az Mk48,2019 Ausztriába került, majd 1994 szeptemberében a két poggyászteres és további öt személykocsi is ausztiai kisvasutakra került.

2001-től ismét fejlődik a vasútüzem. Paphegy állomáson kétvágányos, 48 m hosszú járműtároló csarnokot építettek a járművek állagmegóvása érdekében. Ismét megjelent a kisvasúton a gőzvontatás, nosztalgiavonatok továbbítására. A gőzmozdony a romániai Szászváros fatelepéről érkezett, felújítása 2003-ra befejeződött. 2003 megkezdődött korszerűsítési program keretében eddig 4 db személykocsi épült Jah sorozatú teherkocsi alvázára.

Napelemes szerelvény kifejlesztése[szerkesztés]

2013 tavaszán kiszivárgott az Ipoly Erdő Zrt. egyik fejlesztésének híre: egy napelemes meghajtású vonatot, ami borús időben és erdei körülmények között is képes a tetejére szerelt napelemek és a fékekből visszanyert energia segítségével közlekedni a kisvasút vonalán.[1] A vonatot 2013 májusában bemutatták a nagyközönségnek is és üzembe is helyezték. A környezetbarát szerelvény 25 kilométeres sebességgel közlekedhet óránként – noha technikai szempontból ennél többre is képes lenne.[2]

Jelenlegi Járműpark[szerkesztés]

M06-401 típusú, Tobi becenevű motorkocsi
A kisvasút gőzmozdonya
Mk48 típusú dízelmozdony

Motorkocsik[szerkesztés]

  • M06-401 (Rendszeresen közlekedik)
  • 8204 001 Napelemes hajtású motorkocsi

Mozdonyok[szerkesztés]

  • 490,2004 (gőzmozdony, nosztalgiavonatokat továbbít)
  • Mk48,2014 (rendszeresen közlekedik, felújított elektromos rendszerrel rendelkezik)
  • Mk48,2017 (rendszeresen közlekedik)
  • Mk48,2018 (részben szétszedve, üzemképtelen, átszállítva Szilvásváradra)
  • Mk48,2031 (rendszeresen közlekedik)

Személykocsik[szerkesztés]

A vasút jelenlegi 5 db Bax típusú személykocsija is a megszűnt Hegyközi kisvasútról származik. A vasút teherkocsikból további 4 személykocsit épített a Paphegyen található műhelyben.

  • Ny06 402 (Rendszeresen közlekedik)
  • F06 404 (Rendszeresen közlekedik)
  • F06 405 (Rendszeresen közlekedik)
  • F06 408 (Rendszeresen közlekedik)
  • F06 409 (Rendezvénykocsi, házilag átépítve Bax kocsiból 2010-ben)
  • F06 413 (Rendszeresen közlekedik, házilag építve 2003-ban)
  • F06 417 (Rendszeresen közlekedik, házilag építve 2004-ben)
  • F06 418 (Rendszeresen közlekedik, házilag építve 2005-ben)
  • F06 419 (Gördülő tanösvény, házilag építve 2007-ben)

Teherkocsik[szerkesztés]

Négytengelyes teherkocsik vannak tárolva a paphegyi telepen, csak pályafenntartási célra használják ezeket, teherforgalom nincs a vonalon.

  • 5 db. JAH kocsi
  • UBA 50 042 Önürítős kocsi
  • UBA 51 014 Önürítős kocsi

Egyéb járművek[szerkesztés]

Nevezetességek a vasút környékén[szerkesztés]

Megközelítés[szerkesztés]

Vonat Kismaros és Szokolya között

Kismaros a Duna bal partján, a Budapest–Szob-vasútvonal mentén fekszik, így leggyorsabban vonattal közelíthető meg. A vonatok a Nyugati pályaudvarról óránként indulnak,[3] menetidejük 36 és 56 perc között változik, attól függően, hogy zónázó vonattal megyünk-e, ami Vácig nem áll meg sehol. Kismaros megállóhelyről mindössze egy lépcsőn kell lemennünk, a kisvasút végállomását a vasút keleti oldalán találjuk. A vonatokat a nagyvasúti menetrendhez igazították, így a jegyvásárlás után szinte azonnal indulnak is felfelé.

Virtuális Királyrét[szerkesztés]

A Trainz Simulator 2009 program Királyréti változata 2013 februárja óta letölthető. A pálya és a járműpark az 1980-1990-es éveket idézi fel.[4]

Fejlesztések[szerkesztés]

A Királyréti Erdei Vasúton 270 millió forintos fejlesztés fejeződött be. Magyarország első kisvasútján felújították a kismarosi végállomást, és egy járműtelep létesült. Megújult a Kismaros–Hártókút állomások közötti pályaszakasz. Egy luxust kínáló rendezvénykocsit és egy motorkocsit újítottak fel.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ilyen vonat még sose járt Királyrétnél: hvg.hu, 2013. március 4.
  • Elindult a világ első napelemes kisvasútja: index.hu, videóriport, 2013. május 4.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyréti Erdei Vasút témájú médiaállományokat.