Török-patak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Török-patak
Morgó-patak
Közigazgatás
Országok  Magyarország
Földrajzi adatok
Vízgyűjtő területÖnálló vízgyűjtő: 56,8–70,0 km²
Teljes vízrendszer a Morgó-patakkal együtt: 130–143,5[1][2][3] km²
Forrás a Szén-patak, a Bagoly-bükki-patak és a Nagy-Vasfazék-patak egyesülése Királyrétnél[3][4]
Torkolat Duna Verőcénél[5]
é. sz. 48° 28′ 60″, k. h. 21° 28′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 60″, k. h. 21° 28′ 00″

A Török-patak vagy Morgó-patak a Duna bal oldali mellékvize Magyarországon.[6]

Alapvetően Szokolya alatti részét nevezik Morgó-pataknak, de néha az egész patakot Morgó-patak néven illetik.[4] Szintén többek között Morgó-patak néven is ismert (más néven Les-völgyi-patak vagy Gimpli-patak) az a vízfolyás, amellyel röviddel a torkolat előtt, Kismaroson egyesül.

Földrajz[szerkesztés]

Királyrétnél jön létre a Szén-patak, a Bagoly-bükki-patak és a Nagy-Vasfazék-patak egyesülésével.[4] Nagyjából déli irányban folyik átszelve Szokolyát és Börzsönyligetet, majd Kismarost.[7] Nem sokkal a torkolat előtt egyesül a Verőce felől (balról) érkező Morgó-patakkal (más néven Les-völgyi-patak vagy Gimpli-patak). A Dunába torkollik annak 1689-1690-es folyamkilométerénél.[6] A torkolat előtti néhány száz méteres szakasz Verőcéhez tartozik.[5]

A patak kismarosi szakaszát az 1970-es években szabályozták, rézsűrendezést és kotrást végeztek. Az évtizedek folyamán a kibetonozott mederben részben helyreálltak a természetes mederviszonyok. Az 1999-es árvíz után a patakot kikotorták, és a mederben nőtt fák nagy részét kivágták. A 2000-es évek végére a patak ezen alsó szakaszának képe ismét természetközelibbé vált.[8]

Mellékvizek[szerkesztés]

A Török-patak fontosabb mellékvizei a forrástól a torkolat felé haladva a következők:

Élővilág[szerkesztés]

A patakban számos halfaj fordul elő, többek között a bodorka, a nyúldomolykó, a domolykó, a jászkeszeg, a fürge cselle, a márna, a Petényi-márna, a fenékjáró küllő, a halványfoltú küllő, a razbóra, a szivárványos ökle, a kövicsík, a szivárványos pisztráng és a tarka géb.[9][10][11][12][13][14][15][16][17][18][19][20][21][22]

A patak teljes szakasza madártanilag értékes terület. 20022003-as megfigyelések szerint a patak és mellékvizei környezetében 152 madárfaj fordult elő, ebből 108 faj fészkelt is.[6]

Közlekedés[szerkesztés]

A Török-patak völgyében halad a Királyréti Erdei Vasút, valamint a Kismaros–Szokolya–Királyrét országút.

Hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Balogh Judit: Kisvízfolyások vízminőségének veszélyeztetettsége, a megfigyelés és a védelem társadalmi szerveződése Magyarországon (magyar nyelven). AquadocInter. (Hozzáférés: 2011. február 6.)
  2. A Morgó-patak hozamára és vízminőségére vonatkozó részletek Kismaros környezetvédelmi programjából (magyar nyelven) (PDF). Mátyásfa Környezetvédő Egyesület. (Hozzáférés: 2011. február 7.)[halott link]
  3. a b Kismaros, Morgó-patak revitalizációs terv – műszaki leírás (magyar nyelven) (DOC) pp. 7. Mátyásfa Környezetvédő Egyesület / Víztükör Kft., 2003. december. (Hozzáférés: 2011. február 7.)[halott link]
  4. a b c Bedurvult a Morgó-patak Kismarosnál (magyar nyelven). mirko vosátka blog, 2009. március 5. (Hozzáférés: 2011. február 6.)
  5. a b Dukay Igor: A Kismarosi Török- (Morgó-) Patak És Mellékvizeinek Revitalizációja (magyar nyelven). Mátyásfa Környezetvédő Egyesület, 2003. június. (Hozzáférés: 2011. február 7.)[halott link]
  6. a b c Selmeczi Kovács Ádám: A Morgó-patak madárvilága (magyar nyelven) (RTF) pp. 9. Mátyásfa Környezetvédő Egyesület / Pest Környéki Madarász Kör. (Hozzáférés: 2011. február 6.)[halott link]
  7. a b szerk.: Faragó Imre: A Börzsöny kiránduló- és szabadidőtérképe, 1. kiadás (magyar nyelven), Budapest: Térkép-Center Kft. (2004). ISBN 963-214-809-6 
  8. Dr. Manczur Ferenc: A Mátyásfa Környezetvédő Egyesület állásfoglalása a Morgó-patak kotrásáról (magyar nyelven). Kisduna. (Hozzáférés: 2011. február 6.)
  9. Bodorka (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  10. Nyúldomolykó (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  11. Domolykó (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  12. Jászkeszeg (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2011. február 6.)
  13. Fürge cselle (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  14. Márna (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  15. Petényi-márna (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  16. Fenékjáró küllő (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  17. Halványfoltú küllő (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  18. Razbóra (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2011. február 6.)
  19. Szivárványos ökle (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2011. február 6.)
  20. Kövicsík (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  21. Szivárványos pisztráng (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2011. február 6.)
  22. Tarka géb (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2011. február 6.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]