Kemence-patak (Börzsöny)
| Kemence-patak (Kamenec) | |
 | |
| A Kemence-patak Bernecebarátinál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország,  Szlovákia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 25,6 km |
| Vízhozam | 0,294 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 107 km² |
| Forrás | a Csóványos keleti oldalában[1] |
| Torkolat | Ipoly |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kemence-patak (Kamenec) témájú médiaállományokat. | |
A Kemence-patak (szlovákul: Kamenec, Kamenica vagy Kamenický potok) az Ipoly bal oldali mellékvize Magyarországon. A Börzsöny leghosszabb és legnagyobb vízhozamú állandó vízfolyása.
Neve a szláv „kamenica” szóból ered és „köves medrűt” jelent. Róla kapta nevét Kemence település is.[2]
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Csóványos keleti oldalába vágódott völgyfőben felfakadó források vízéből születik. Innen keleti, majd északi irányba folyik, majd Királyházánál nyugatra fordul. A patak völgye választja el az Északi-Börzsönyt a Magas-Börzsönytől, utóbbit északról és keletről határolva.[1] Bal oldali mellékvize, a Csarna-patak torkolatától nagyjából észak felé folyik Kemencén, Bernecebarátin és Pereszlényen keresztül, végül az Ipolyba torkollik. Hossza 25,6 km, teljes vízgyűjtő területe 107 km2, átlagos vízhozama 294 l/sec.
Mellékvizek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Kemence-patak fontosabb mellékvizei a forrástól a torkolat felé haladva a következők:
- Somos-patak (bal)
- Őz-berek-patak (jobb)
- Málna-patak (bal)
- Mese-patak (jobb)
- Jelesfa-patak v. Jelispán-pataka (bal)
- Rakottyás-patak (bal)
- Bacsina-patak (bal)
- Dosnya-patak (bal)
- Csarna-patak v. Fekete-patak (bal)
- Bernecei-patak vagy Bernece-patak (jobb)
- Tordovács-patak (jobb)[3]
Élővilág
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A patakban számos halfaj fordul elő, többek között a bodorka (Rutilus rutilus), a nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), a domolykó, a fürge cselle (Phoxinus phoxinus), a sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), a paduc (Chondrostoma nasus), a márna (Barbus barbus), a petényi-márna (Barbus peloponnesius), a fenékjáró küllő (Gobio gobio), a halványfoltú küllő (Romanogobio albipinnatus), a homoki küllő (Romanogobio kesslerii), a vágó csík, a törpecsík (Sabanejewia aurata), a kövicsík, a csuka (Esox lucius), a sebes pisztráng (Salmo trutta) és a naphal (Lepomis gibbosus).[4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][14][15][16][17][18][19][20]
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Kemence-patak völgyében haladt egykor (1910 és 1967 között) a mai Kemencei Erdei Múzeumvasút elődjének királyházi fővonala.[21]
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Földrajzi helyzet" (magyar nyelven). Szob. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ "Kemencei kálvária" (magyar nyelven). geocaching.hu. 2008. augusztus 24. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ Faragó Imre, ed. (2004). A Börzsöny kiránduló- és szabadidőtérképe (magyar nyelven) (1. kiadás ed.). Budapest: Térkép-Center Kft. ISBN 963-214-809-6.
- ↑ "Bodorka". Magyarország halfaunája (magyar nyelven). Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ "Nyúldomolykó". Magyarország halfaunája (magyar nyelven). Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ "Domolykó". Magyarország halfaunája (magyar nyelven). Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ "Fürge cselle". Magyarország halfaunája (magyar nyelven). Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ "Sujtásos küsz". Magyarország halfaunája (magyar nyelven). Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ "Paduc". Magyarország halfaunája (magyar nyelven). Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ "Márna". Magyarország halfaunája (magyar nyelven). Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ "Petényi-márna". Magyarország halfaunája (magyar nyelven). Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ "Fenékjáró küllő". Magyarország halfaunája (magyar nyelven). Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ "Halványfoltú küllő". Magyarország halfaunája (magyar nyelven). Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ "Homoki küllő". Magyarország halfaunája (magyar nyelven). Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ "Vágócsík". Magyarország halfaunája (magyar nyelven). Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ "Törpecsík". Magyarország halfaunája (magyar nyelven). Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ "Kövicsík". Magyarország halfaunája (magyar nyelven). Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ "Csuka". Magyarország halfaunája (magyar nyelven). Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ "Sebes pisztráng". Magyarország halfaunája (magyar nyelven). Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ "Naphal". Magyarország halfaunája (magyar nyelven). Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. Hozzáférés: 2010. január 21.
- ↑ "A kisvasút ismert vonalai" (magyar nyelven). Kisvasutak Baráti Köre. Hozzáférés: 2010. január 21.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Kemence-patak völgye (túraleírás), Börzsöny blog (magyar)
