Kemence-patak (Börzsöny)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kemence-patak
A Kemence-patak Bernecebarátinál
A Kemence-patak Bernecebarátinál
Közigazgatás
Országok  Magyarország,  Szlovákia
Földrajzi adatok
Hossz 25,6 km
Vízhozam 0,294 m³/s
Vízgyűjtő terület 107 km²
Forrás a Csóványos keleti oldalában[1]
Torkolat Ipoly

A Kemence-patak (szlovákul: Kamenec, Kamenica vagy Kamenický potok) az Ipoly bal oldali mellékvize Magyarországon. A Börzsöny leghosszabb és legnagyobb vízhozamú állandó vízfolyása.

Neve a szláv „kamenica” szóból ered és „köves medrűt” jelent. Róla kapta nevét Kemence település is.[2]

Földrajz[szerkesztés]

A Csóványos keleti oldalába vágódott völgyfőben felfakadó források vízéből születik. Innen keleti, majd északi irányba folyik, majd Királyházánál nyugatra fordul. A patak völgye választja el az Északi-Börzsönyt a Magas-Börzsönytől, utóbbit északról és keletről határolva.[1] Bal oldali mellékvize, a Csarna-patak torkolatától nagyjából észak felé folyik Kemencén, Bernecebarátin és Pereszlényen keresztül, végül az Ipolyba torkollik. Hossza 25,6 km, teljes vízgyűjtő területe 107 km2, átlagos vízhozama 294 l/sec.

Mellékvizek[szerkesztés]

A Kemence-patak fontosabb mellékvizei a forrástól a torkolat felé haladva a következők:

  • Somos-patak (bal)
  • Őz-berek-patak (jobb)
  • Málna-patak (bal)
  • Mese-patak (jobb)
  • Jelesfa-patak v. Jelispán-pataka (bal)
  • Rakottyás-patak (bal)
  • Bacsina-patak (bal)
  • Dosnya-patak (bal)
  • Csarna-patak v. Fekete-patak (bal)
  • Bernece-patak (jobb)
  • Tordovács-patak (jobb)[3]

Élővilág[szerkesztés]

A patakban számos halfaj fordul elő, többek között a bodorka (Rutilus rutilus), a nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), a domolykó, a fürge cselle (Phoxinus phoxinus), a sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), a paduc (Chondrostoma nasus), a márna (Barbus barbus), a petényi-márna (Barbus peloponnesius), a fenékjáró küllő (Gobio gobio), a halványfoltú küllő (Romanogobio albipinnatus), a homoki küllő (Romanogobio kesslerii), a vágócsík, a törpecsík (Sabanejewia aurata), a kövicsík, a csuka (Esox lucius), a sebes pisztráng (Salmo trutta) és a naphal (Lepomis gibbosus).[4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][14][15][16][17][18][19][20]

Közlekedés[szerkesztés]

A Kemencei Erdei Múzeumvasút első hídja Godóvár megállóhely fölött, az árvizek előtt
Az árvíz által elmosott első híd romjai (azóta újjáépítették)

A Kemence-patak völgyében haladt egykor (1910 és 1967 között) a mai Kemencei Erdei Múzeumvasút elődjének királyházi fővonala.[21]

Hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Földrajzi helyzet (magyar nyelven). Szob. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  2. Kemencei kálvária (magyar nyelven). geocaching.hu, 2008. augusztus 24. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  3. szerk.: Faragó Imre: A Börzsöny kiránduló- és szabadidőtérképe, 1. kiadás (magyar nyelven), Budapest: Térkép-Center Kft. (2004). ISBN 963-214-809-6 
  4. Bodorka (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  5. Nyúldomolykó (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  6. Domolykó (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  7. Fürge cselle (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  8. Sujtásos küsz (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  9. Paduc (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  10. Márna (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  11. Petényi-márna (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  12. Fenékjáró küllő (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  13. Halványfoltú küllő (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  14. Homoki küllő (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  15. Vágócsík (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  16. Törpecsík (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  17. Kövicsík (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  18. Csuka (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  19. Sebes pisztráng (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  20. Naphal (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  21. A kisvasút ismert vonalai (magyar nyelven). Kisvasutak Baráti Köre. (Hozzáférés: 2010. január 21.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]