Sujtásos küsz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Sujtásos küsz
Rajz a halról
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 2 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Alburninae
Nem: Alburnoides
Jeitteles, 1861
Faj: A. bipunctatus
Tudományos név
Alburnoides bipunctatus
(Bloch, 1782)
Szinonimák
Szinonimák
  • Abramis bipunctatus (Bloch, 1782)
  • Alburnoides bipunctatus armeniensis (non Dadikyan, 1972)
  • Alburnoides bipunctatus rossicus (non Berg, 1924)
  • Alburnoides bipunctatus rossicus kubanicus (non Berg, 1932)
  • Alburnoides bipunctatus smyrnaea Pellegrin, 1927
  • Alburnoides bipunctatus strymonicus Chichkoff, 1940
  • Alburnoides bipunctatus thessalicus (non Stephanidis, 1950)
  • Alburnoides bipunctatus tzanevi Chichkoff, 1933
  • Alburnoides tzanevi Chichkoff, 1933
  • Alburnus bipunctatus (Bloch, 1782)
  • Alburnus bipunctatus ohridanus (non Karaman, 1928)
  • Alburnus bipunctatus prespensis (non Karaman, 1924)
  • Alburnus eichwaldii (non De Filippi, 1863)
  • Alburnus maculatus (non Kessler, 1859)
  • Aspius bipunctatus (Bloch, 1782)
  • Aspius fasciatus (non Nordmann, 1840)
  • Cyprinus annoni Walbaum, 1792
  • Cyprinus bipunctatus Bloch, 1782
  • Cyprinus blockii Nau, 1787
  • Cyprinus gronovii Bloch & Schneider, 1801
  • Cyprinus punctatus Shaw, 1804
  • Cyprinus riemling Hermann, 1804
  • Cyprinus sanderi Bloch & Schneider, 1801
  • Cyprinus spirlin Lacepède, 1803
  • Cyprinus tinca notha Walbaum, 1792
  • Leuciscus baldneri Valenciennes, 1844
  • Leuciscus bipunctatus (Bloch, 1782)
  • Spirlinus bipunctatus (Bloch, 1782)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sujtásos küsz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sujtásos küsz témájú kategóriát.

A sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó védett faj.[1]

Nagy elterjedési területen Kelet-Franciaországtól az Urál hegységig előfordul és Magyarországon is őshonos. Gazdasági jelentősége nincs a ragadozó halak táplálékhala. A környezeti változásokra érzékeny így a vízlépcsők megépítése és a folyószabályozásokat követően vált sebezhetővé a faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A sujtásos küsz a tiszta, oxigéndús, gyors folyású vizeket kedveli. Elterjedési területe a Pireneusoktól és az Alpoktól északra terül el, a franciaországi Loire, Szajna, Somme és Rhône folyóktól, illetve a németországi Rajna és Duna folyóktól egészen az Urálig. Magyarországon védett fajként főleg a hegyi patakokban sebes folyású folyókban lehet találkozni vele országszerte. Hiányzik Dánia és Észak-Európa területéről.[2]

Hasonló fajok[szerkesztés]

Nagyon hasonlít közeli rokonára a szélhajtó küszre, de szája felső állású és háta alacsonyabb és a mellúszójának a töve szürke. Esetleg a balin és egyes keszegfajtákkal lehet hozzá hasonlónak vélni, de fajtajegyeik és méretbeli különbségeik miatt összetéveszteni őket nagyon nehéz.[3]

Megjelenése[szerkesztés]

Teste nyújtott, nem túl magas és oldalról erősen lapított. Kistermetű faj testhossza 9-13 centiméter, legfeljebb 18,5 centiméter. A legnagyobb megmért példánya 30 grammos volt. Orra rövid, a szeme nagy, a szája kicsi csúcsba nyíló, de oldalról nézve a szájhasíték enyhén fölfelé irányul. 44-51 pikkelye van a lefelé hajló oldalvonala mentén. Oldalvonala felül és alul feketével szegett és ez a sújtás a névadást is eredményezte. A hasúszók és a farok alatti úszó közti él pikkelyezett. Hátúszójában 7-8, farok alatti úszójában 14-17 elágazó sugár található.[2][3] 38-40 csigolyája van.

Életmódja[szerkesztés]

Rajban élő hal, amely inkább a fenék közelében tartózkodik, de sűrűn váltanak rajaik a mederfenék és felszín között. Változatos a tápláléka a vízbe hulló magvaktól kezdve apró fenéklakók, plankton és vízre hullott rovarokig terjed.[2]

Szaporodása[szerkesztés]

Május - júniusban ívnak az ivarérett 2-3 éves példányaik. Ívási időszakban az oldalán található 3-4 pikkelynyi szélességű zöldes-narancssárgán irizáló sáv feltűnőbbé válik. Ikráit a folyóvizek kavicsos-sóderes mederszakaszain helyezi el. Egy-egy nőstény 4-8 ezer ikrát rak le több részletben, melynek mérete 1 milliméter körül van.[3][4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alburnoides bipunctatus (Bloch, 1782). ITIS report. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
  2. a b c Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  3. a b c Sujtásos küsz – Alburnoides bipunctatus (Bloch, 1782). Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
  4. Sujtásos küsz - Alburnoides bipunctatus Bloch, 1782. haki.hu. [2011. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 12.)

További információk[szerkesztés]

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. június 13.)
  • Chub Alburnoides bipunctatus (Bloch, 1782) (angol nyelven). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
  • Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus. vedettfajok.hu. (Hozzáférés: 2010. június 12.)[halott link]
  • Alburnoides bipunctatus (Bloch, 1782) (angol nyelven). FishBase. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
  • Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
  • Bloch, M. E.; 1782: D. Marcus Elieser Bloch's, ausübenden Arztes zu Berlin ... Oeconomische Naturgeschichte der Fische Deutschlands. Berlin. 1 (1): 789pp. BHL
  • Stierandová, S., Vukić, J., Vasil’eva, E. D., Zogaris, S., Shumka, S., Halačka, K., Vetešník, L., Švátora, M., Nowak, M., Stefanov, T., Koščo, J. & Mendel, J., 2015: A multilocus assessment of nuclear and mitochondrial sequence data elucidates phylogenetic relationships among European spirlins (Alburnoides, Cyprinidae). Molecular Phylogenetics and Evolution, Available online 3 November 2015. doi: 10.1016/j.ympev.2015.10.025 reference page