Bodorka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Bodorka
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Ostariophysi
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Rutilus
Rafinesque, 1820
Faj: R. rutilus
Tudományos név
Rutilus rutilus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • Cyprinus fulvus Vallot, 1837
  • Cyprinus jaculus Jurine, 1825
  • Cyprinus lacustris Pallas, 1814
  • Cyprinus pigus Gronow, 1854
  • Cyprinus rubellio Leske, 1774
  • Cyprinus rutilus Linnaeus, 1758
  • Cyprinus ruttilus Linnaeus, 1758
  • Cyprinus simus Hermann, 1804
  • Cyprinus xanthopterus Vallot, 1837
  • Gardonus pigulus Bonaparte, 1841
  • Gardonus ruboculus Walecki, 1863
  • Leuciscus decipiens Agassiz, 1835
  • Leuciscus heckelii (non Nordmann, 1840)
  • Leuciscus jurinii Dybowski, 1862
  • Leuciscus leuciscus baicalensis teletzkensis Johansen, 1945
  • Leuciscus lividus Heckel, 1843
  • Leuciscus pallens Blanchard, 1866
  • Leuciscus pausingeri Heckel, 1843
  • Leuciscus pigus dojranensis Karaman, 1928
  • Leuciscus prasinus Agassiz, 1835
  • Leuciscus rutiloides Selys-Longchamps, 1842
  • Leuciscus rutilus (Linnaeus, 1758)
  • Leuciscus rutilus aurata Fatio, 1882
  • Leuciscus rutilus auratus Yakovlev, 1873
  • Leuciscus rutilus bolmensis Malm, 1877
  • Leuciscus rutilus caspicus (non Yakovlev, 1870)
  • Leuciscus rutilus communis Rossikov, 1895
  • Leuciscus rutilus communis Yakovlev, 1873
  • Leuciscus rutilus crassa Fatio, 1882
  • Leuciscus rutilus daugawensis Dybowski, 1862
  • Leuciscus rutilus elata Fatio, 1882
  • Leuciscus rutilus elongata Fatio, 1882
  • Leuciscus rutilus erytraea Antipa, 1909
  • Leuciscus rutilus fluviatilis Yakovlev, 1873
  • Leuciscus rutilus terekensis Rossikov, 1895
  • Leuciscus rutilus vobla Dikson, 1909
  • Leuciscus rutilus wobla Grimm, 1896
  • Leuciscus selysii Selys-Longchamps, 1842
  • Leucos cenisophius Bonaparte, 1845
  • Leucos cenisophius Bonaparte, 1841
  • Leucos pigulus Bonaparte, 1845
  • Rutilus rutilus aralensis Berg, 1916
  • Rutilus rutilus aralensis phragmiteti Berg, 1932
  • Rutilus rutilus bucharensis Nikolskii, 1933
  • Rutilus rutilus carpathorossicus Vladykov, 1930
  • Rutilus rutilus caspicus geoktshaicus Barach, 1941
  • Rutilus rutilus caspicus knipowitschi Pravdin, 1927
  • Rutilus rutilus caspicus kurensis Berg, 1932
  • Rutilus rutilus caspicus tscharchalensis Berg, 1932
  • Rutilus rutilus frici Misik, 1957
  • Rutilus rutilus goplensis Stangenberg, 1938
  • Rutilus rutilus lacustris (Pallas, 1814)
  • Rutilus rutilus lacustris menschikowi Kirillov, 1962
  • Rutilus rutilus mariza Drensky, 1926
  • Rutilus rutilus rutilus (Linnaeus, 1758)
  • Rutilus rutilus schelkovnikovi Derjavin, 1926
  • Rutilus rutilus sucharensis Stangenberg, 1938
  • Rutilus rutilus uzboicus Berg, 1932
  • Rutilus rutilus vegariticus Stephanidis, 1950
  • Rutilus vegariticus Stephanidis, 1950
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Bodorka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bodorka témájú kategóriát.

A bodorka vagy búzaszemű keszeg (Rutilus rutilus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

A Rutilus halnem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

Egy prágai akváriumban

Minden vizünkben él, a Velencei-tóban tömegesen. Szereti a csendesen folyó és állóvízű helyeket, nyáron főként a hínáros részeket keresi. Egész Európára jellemző faj, a déli félszigeteket kivéve.

Megjelenése[szerkesztés]

Kis termetű, legtöbbször 10-18 cm-es. Az első évben 3-5, a 2. évben 6-7, a 3. évben 8-10, a 4. évben 10-15, az 5. évben 14-16 cm nagyságú. Táplálékkal bőven ellátott vizekben nem ritkák 20-22cm-es példányok sem.

Ismertető jelei[szerkesztés]

Teste oldalról lapított, nem túl magas hátú, szája csúcsba nyíló, középállású. A has- és hátúszók első sugarai merőlegesen egy vonalba esnek, a hasvonal a has- és a farok alatti úszók között hengeres, él nincs rajta. A táplálékbő vizekben, magasabb, szélesebb hátú, ún. állóvízi változata él, szemben a „folyóvízi” nyúlánkabb egyedekkel.

Színe[szerkesztés]

Szemgyűrűje pirosas (búzamag színű), innen a másik neve, a hát zöldesszürke, a has fehér, a páros úszók enyhén vörhenyesek, a páratlanok szürkésvörösek.

Életmódja[szerkesztés]

Rovarlárvát, aprócsigát, planktonrákokat, hínárhajtásokat fogyaszt.

Szaporodása[szerkesztés]

Egy prágai akváriumban

Április elején 10-12 °C-os vízhőmérsékleten csoportosan ívik. A hímeken ilyenkor ún. nászkiütés jelenik meg. Gyökérzetre, algás kövekre, vízinövényzetre ragad sárgás 1-1,5 mm átmérőjű ikrája. Az ikramennyiség 20-100 000 testsúlykilogrammonként. Az ivarérés a 2. ill. a 3. nyár után következik be. Elhúzódó ívása esetén képes kereszteződni közeli rokonával a vörösszárnyú keszeggel (ez a faj később ívik). Hibridjeik életképesek, mindkét faj jegyeit magukon viselik és nagyobbra nőnek a bodorkánál.

Gazdasági jelentősége[szerkesztés]

Étkezési értéke csekély, nagyon szálkás, húsa kevésbé ízletes. A süllő ívási parazitája, mivel szívesen ikrázik a süllők által tisztogatott fészekhelyre, ezzel befullasztja a süllőikra egy részét.

Horgászati jelentősége[szerkesztés]

Időszakonként tömeges kapást nyújtó hal, ezért főként francia, belga és luxemburgi horgászok kedvelik. Nálunk inkább csalihal. Csalija aprógiliszta, paprikás kenyér, puliszka, csontkukac. Fogása nem esik korlátozás alá.

Források[szerkesztés]

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. október 2.)
  • Pénzes Bethen-Tölg István: Horgászoknak halainkról Aqua Kiadó
  • Állat- és növényhatározó természetjáróknak
  • Jolsvay-Steinmann-Szily: A magyar állatvilág szótára
  • Fishbase.org
  • Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.