Börzsönyi-peremhegység
| Börzsönyi-peremhegység | |
 | |
| A hegység a Ganádi-szőlőhegyről (Nagybörzsöny) | |
| Elhelyezkedés | Börzsöny |
| Besorolás | kistáj |
| Fontosabb települések | Bernecebaráti, Kemence, Perőcsény, Nagybörzsöny, Zebegény |
| Népesség | |
| Népesség | 4484 fő (2001) |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 382 km² |
| Legmagasabb pont | Kámor-hegy (661 m) |
| Folyóvizek | Malomvölgyi-patak, Török-patak, Kemence-patak |
| Térkép | |
 | |
| Pozíció Magyarország térképén | |
A Börzsönyi-peremhegység a Börzsöny egyik földrajzi kistája Pest és Nógrád vármegye területén. Területe 382 km².[1]
Földtan és domborzat[szerkesztés]
A kistáj a Börzsöny ősvulkánjának oldallejtőit foglalja magába, amelyek gyűrűszerűen helyezkednek el a Központi-Börzsöny körül. A tengerszint feletti magasság 122 (Kismarostól északra) és 661 m (Kámor-hegy) között változik.
A felszín több mint 2/3-át vulkáni anyagok fedik, főként andezittufa és agglomerátum. A fennmaradó részen lösszel vagy agyaggal borírott lajtamészkő (északnyugaton és délen), ill. középső miocén slír (északkeleten és délen) osztozik. A kistájon belül jól elkülöníthetők a magas-börzsönyi rétegvulkán peremén kialakult egyedi sztratovulkánok. A vulkáni működést követő hidrotermális tevékenység során történt ércesedésnek köszönhetően Nagybörzsöny a középkorban fontos bányaváros volt.
A vízfolyáshálózat a hegység magasabb részein sűrűbb, a peremek felé gyérebb. Legjelentősebb vizei a Malomvölgyi-patak, a Török-patak és a Kemence-patak. Számos forrása közül a kemencei Kenyeres-forrás, valamint a perőcsényi Alsótól-forrás emelkedik ki időszakosan magas vízhozammal.[1]
Éghajlat[szerkesztés]
A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös és mérsékelten nedves. Az évi napsütéses órák száma 1900 körüli, az éves középhőmérséklet 8–10 °C körül alakul. A csapadék évente 600–750 mm. A hótakaró a legmagasabb részeken általában 60–70, a peremeken 40 napig marad meg, átlagos maximális vastagsága rendre 30–40, illetve 20 cm.[1]
Talaj és növényzet[szerkesztés]
A kistáj jellemző talajai az agyagbemosódásos barna erdőtalajok (82%) és az Ipoly völgyét kísérő dombsorokon a barnaföldek (17%).
A déli vidékeken főként melegkedvelő növénytársulások jellemzők, míg északon bükkösök, gyertyános-tölgyesek, a völgyekben égerligetek a meghatározók.[1]
| Területhasznosítás[1] | Terület | Területarány |
|---|---|---|
| Lakott terület | 908,4 ha | 2,4% |
| Szántó | 4063,4 ha | 10,6% |
| Kert | 1400,3 ha | 3,7% |
| Szőlő | 2,9 ha | 0,0% |
| Rét, legelő | 2201,8 ha | 5,8% |
| Erdő | 29623,7 ha | 77,5% |
| Vízfelszín | 38,5 ha | 0,1% |
Népesség[szerkesztés]
A kistáj területén öt település található: Bernecebaráti, Kemence, Perőcsény, Nagybörzsöny és Zebegény.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Dövényi (2010): szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8
