Csóványos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csóványos
Csóványos.JPG
Kilátás a Csóványos tetején található kilátóból

Magasság 938[1] m
Hely  Magyarország,
Pest és Nógrád megye
Hegység Börzsöny
Elhelyezkedése
Csóványos  (a Börzsöny)
Csóványos
Csóványos
Pozíció a Börzsöny térképén
é. sz. 47° 56′ 56″, k. h. 18° 56′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 56″, k. h. 18° 56′ 54″

A Csóványos a Börzsöny legmagasabb hegycsúcsa[2] 938 méteres magasságával,[1] míg Magyarországon a 19. magassága szerint. Pest és Nógrád megye határán fekszik.

Földtörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csóványos a Magas-Börzsöny része, földtörténetileg egy a miocén korban működő, 18-19 millió évvel ezelőtt keletkezett ősvulkán alkotja. Az ősvulkán legaktívabb időszakában keletkezett.

A negyedidőszakban, amikor újra felélénkült a vulkáni tevékenység, a Csóványos és közvetlen környezete kiemelkedett, míg a medencék lesüllyedtek. Ezek a mozgások hozták létre az Oltár-patak-völgy fölötti erdőkben kiemelkedő sziklaalakzatokat, például a Kőkorsót.[3]

A csóványosi kilátó (geodéziai mérőtorony)

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1960-as évek közepéig a királyréti kisvasút egyik ága (317b) a Szén-patak völgyében Csóványos vasútállomásig közlekedett, amely a Spartacus kulcsosháznál volt. Helyét az 1960-as évek végén épült műút szinte teljesen eltüntette.[4]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegyre számos turistaút vezet fel. A legfontosabb az Országos Kéktúra kék sáv jelzése.

A turistautak végén betonból épült geodéziai mérőtorony található, melynek tetejéről remek körpanoráma tárul a látogató szeme elé.[2] Az építmény 28 m magas, és piros-fehér sáv látható a tetején. 1973-ban építették. Számos turista látogatja.

2013 őszén, Európai Uniós támogatással, 85 millió forintos költségen, megkezdődött a torony kilátóvá alakítása. [5] Az építkezés befejezésének várható időpontja 2014 december elseje, a munkálatok ideje alatt a torony nem látogatható.

A torony mellett található béke-emlékművet újpesti természetbarátok építették.[2]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győrffy Ákos A Csóványos északi oldala című verseskötete 2000-ben jelent meg, és elnyerte a Magyar Írószövetség elsőköteteseknek kiírt Gérecz Attila-díját.[6][7]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Tom Chrystal, Beáta Dósa. Walking in Hungary – 32 routes through upland areas (angol nyelven). Cicerone, 69. o. ISBN 1-85284-352-7 [2003]. Hozzáférés ideje: 2011. április 15. 
  2. ^ a b c Börzsöny (magyar nyelven). Kirándul a család. Kirándul a család Programiroda, 1997. (Hozzáférés: 2010. április 22.)
  3. Chrystal, Dósa (2003), op. cit. p. 73.
  4. Csóványos megszűnt kisvasúti állomás (magyar nyelven). Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei. (Hozzáférés: 2011. április 15.)
  5. Felújítjuk a Csóványosi kilátót! (magyar nyelven). Ipoly Erdő Zrt.. (Hozzáférés: 2013. október 30.)
  6. Győrffy Ákos: Önéletrajz (magyar nyelven). Litera, 2005. június 2. (Hozzáférés: 2011. április 15.)
  7. Legeza Ilona: Győrffy Ákos: A Csóványos északi oldala (magyar nyelven). Legeza Ilona. (Hozzáférés: 2011. április 15.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]