Központi-Börzsöny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Központi-Börzsöny
A csóványosi kilátó (Geodéziai mérőtorony)
A csóványosi kilátó (Geodéziai mérőtorony)
Elhelyezkedés Börzsöny
Besorolás kistáj
Fontosabb települések
Földrajzi adatok
Terület 46 km²
Legmagasabb pont Csóványos (938 m)
Térkép
Pozíció Magyarország térképén
Pozíció Magyarország térképén

A Központi-Börzsöny a Börzsöny egyik földrajzi kistája Pest és Nógrád megye területén. A 46 km² területű vidék a hegység központi részén található.[1] A kistáj a hegység Magas-Börzsöny nevű egységének is csak egy részét fedi le.

Földtan és domborzat[szerkesztés]

A Központi-Börzsöny a Börzsönyben egykor működött rétegvulkán 5–6 km átmérőjű központi kalderája. Formáját az utóvulkáni tektonizmusnak és a később kialakult eróziós völgyhálózatnak köszönheti. A tengerszint feletti magasság 325 és 938 m között változik, a kalderaperem magassága keleten 800–900, nyugaton 600–700 m. Területének négyötöde a magas, egyötöde az 500–750 m-es magasságú gerinces típusú középhegységi domborzattípusba tartozik.

A táj kialakulásához vezető vulkáni tevékenység a középső miocénben, kb. 14–16 millió éve zajlott. Az első szakaszt heves kitörések jellemezték, és ekkor alakult ki a hatalmas kaldera. A második szakaszt lávadóm-felnyomulás és vulkáni kúpok kialakulása jellemezte. Ekkor alakult ki a Magas-Börzsöny, egy feltehetően 1300–1400 m magas, több vulkáni dómból álló együttes.[1]

Éghajlat[szerkesztés]

Éghajlata hűvös és nedves. Az évi napsütéses órák száma 1900 körüli, az éves középhőmérséklet pedig a legmagasabb részeken 7,5 °C, a peremeken 8,5–9 °C körül alakul. A csapadék évente 720–780 mm, a tetőkön ennél valamivel több. A hótakaró a tetőkön 90–100 napig, a mélyebb részeken kb. 60 napig marad meg, átlagos maximális vastagsága 40–50 cm.[1]

Talaj és növényzet[szerkesztés]

A kistáj növényborítása zárt erdő. Jellemző növénytársulásai a nagy területen elterjedt szubmontán bükkösök, valamint a legmagasabb csúcsok északi oldalán a magaskórós bükkösök. Kisebb kiterjedéssel jelen vannak a gyertyános-tölgyesek. valamint a sziklás gerincek, völgyek erdei és a nedves völgytalpak égeresei.[1]

Területhasznosítás[1] Terület Területarány
Lakott terület 2,3 ha 0,1%
Szántó 0,0 ha 0,0%
Kert 0,0 ha 0,0%
Szőlő 0,0 ha 0,0%
Rét, legelő 15,9 ha 0,3%
Erdő 4586,4 ha 99,6%
Vízfelszín 0,0 ha 0,0%

Népesség[szerkesztés]

A kistáj területén nem található önálló település.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f Dövényi (2010), i. m. 

Források[szerkesztés]