Vértesalja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vértesalja
A Dunántúli-középhegység részei
A Dunántúli-középhegység részei
Elhelyezkedés Vértes-Velencei-hegyvidék, Dunántúli-középhegység
Besorolás kistáj
Fontosabb települések Alcsút, Bicske, Bodmér, Csabdi, Csákvár, Etyek, Felcsút, Gánt, Mány, Óbarok, Szár, Tabajd, Újbarok, Vál, Vértesacsa, Vértesboglár
Kistérségek Vértesalja kistérség
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+1
Térkép
A Vértesalji-dombság elhelyezkedése
A Vértesalji-dombság elhelyezkedése

A Vértesalja - vagy másképpen a Bársonyos - dombság a Kisalföld keleti részén, a Vértes és a Duna között.

Leírása[szerkesztés]

A Vértes északi előterében található enyhén hullámos, alacsony fekvésű dombság, amely valaha a hegylábfelszínéhez tartozott, míg az Által-ér völgye le nem választotta. A hullámos felszínt deráziós,[1] eróziós-deráziós völgyek és deráziós dombhátak tarkítják. Átlag magassága 120-296 méter közötti, Észak felé lejt. Homokos pannonkori rétegek s a Duna jégkori kavicsteraszain felhalmozódott homokdombok alkotják. Területének majdnem fele agyagbemosódásos barna erdőtalaj a jellemző, míg az alacsonyabb térszíneken barnaföld és csernozjom[2] barna erdőtalaj jött létre. Mészlepedékes csernozjom elszórtan található.

Élővilága[szerkesztés]

Növényzete keveredik a Dunántúli-középhegységi és az Alföldi flóravidék növényzetével.

  • déli részén telepített faállomány és jellegtelen gyepszintű, csertölgy alkotta erdők, tölgyesek: cser és kocsányos tölgyesek, gyertyános kocsányos tölgyesek (gyöngyvirág, szagos galaj, keltikefajok) borítják.A patakok mellett égeres ártéri erdők találhatók.
  • az északi rész szántóföldekkel, településekkel tarkított. A megmaradt természetesebb növényzetű foltok többnyire különféle gyepek: homoki sztyepprétek, kisebb nyílt homoki gyepek. Az Ászár-Neszmélyi borvidék szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas része.

Története[szerkesztés]

Batthyány-kastély - Bicske

A Bársonyos nevet Kézai Simon említi krónikájában, III. Henrik német-római császár 1051. évi hadjáratával kapcsolatban. A monda szerint a menekülő németek itt dobálták el bársony párnáikat és innen kapta a hegy a nevét.

Települések[szerkesztés]

A Vértesalja kistérség települései:[3] Alcsút, Bicske, Bodmér, Csabdi, Csákvár, Etyek, Felcsút, Gánt, Mány, Óbarok, Szár, Tabajd, Újbarok, Vál, Vértesacsa, Vértesboglár

Források[szerkesztés]

  • Új magyar lexikon Akadémiai Kiadó Budapest, 1960, I. kötet 251.old.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. derázió:azok a felszínformáló folyamatok, amelyek a nehézségi erő hatására, szállítóközeg nélkül mennek végbe lejtős felszínen. forrás: http://www.idegen-szavak.hu/keres/der%C3%A1zi%C3%B3
  2. a legjobb termőtalajok közé tartozó fekete föld http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/FekeFold.htm
  3. nem földrajzi, hanem települési integrációs kategória! http://www.freeweb.hu/vertesalja/index.php?selt=alcsut

Hivatkozások[szerkesztés]