Belső-Somogy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belső-Somogy
Elhelyezkedés Dunántúli-dombság
Besorolás középtáj
Fontosabb települések Marcali, Nagyatád, Barcs, Csurgó, Nagybajom
Földrajzi adatok
Terület 3000 km²
Legmagasabb pont 191,6 m
Folyóvizek Rinya, Boronka-patak
Állóvizek Baláta-tó
Résztájegységek Marcali-hát, Kelet-Belső-Somogy, Nyugat-Belső-Somogy, Közép-Dráva-völgy
Térkép
Pozíció Magyarország térképén
Pozíció Magyarország térképén

Belső-Somogy a Dunántúli-dombság középtája, kiterjedése 3000 km², átlagos magas­sága 173,2 méter. A Belső-Somogy főképp homokos síkságokból épül fel, különféle homokformákat találhatunk itt: homokbuckákat, szélbarázdákat, garmadákat, homoklepleket. Ta­laja barna erdőtalaj, ám mélyebb részein lápos-mocsa­ras területek is előfordulnak.

Fekvése[szerkesztés]

Belső-Somogyot nyugatról a Zalai-dombság, délről a Dráva, keletről a Zselic, északkeletről Külső-Somogy, északról pedig a Balaton határolja. A Dunántúli-dombság része. Kelet-nyugat irányú kiterjedése 40 km, észak-déli kiterjedése 100 km.[1] Legmagasabb pontja 191,6 méter, legalacsonyabb pontja a Barna tó mellett található 104,3 méter tengerszint feletti magasságban. Területén található a Marcali-hát, mely egy 30-40 méteres magasságban kiemelkedő löszhát és két részre osztja a Belső-Somogy felszínét.

Kialakulása[szerkesztés]

Lösz, a Marcali-hát fő felépítője
Vetési lúd
A Kremsier-kastély romjai - Barcs közelében
A csurgói református gimnázium épülete

Az újharmadidőszakban a Belső-Somogy területén süllyedés kezdődött meg és tengeri elöntés következett be. A tengerelöntés következtében 100-400 méter üledék képződött. A bádeni korszakban a Belső-Somogy déli része kiemelkedett, az északi területeken továbbra is a tengeri elöntés volt jellemző üledékképződéssel. A szarmata korszakban újabb süllyedés kezdődött, ekkor 100 méter vastagságú üledék képződött. A pliocénben a Belső-Somogy vízborítása kiédesedett, egy beltó alakult ki belőle.

A száraz felszíneken ezzel egy időben megkezdődött a folyóhálózat kialakulása, ekkor még a Duna egyes ágai erre futottak. A felső pliocén korszakban kiemelkedés kezdődött, kialakult a Keszthely-gleichenbergi vízválasztó hátság. A pleisztocénben már a folyók halmozták fel üledékeiket, akár 300 méteres magasságban.[2] A würm korszakban kezdődött meg a területen a futóhomok képződése, átlagos vastagsága 10 méter volt. Majd kialakult a növényzet is, mely megkötötte a homokot.

Részei[szerkesztés]

Élővilág[szerkesztés]

A terület madárvilága igen sokszínű, itt fészkel a fekete gólya, a rétisas és cigányréce, valamint a vadludak is erre vonulnak.

Jellemző fajok:[4]

A Belső-Somogy védett élőlényeinek megóvósára több természetvédelmi területet is kijelöltek, ide tartozik a 16 090 hektár nagyságú Duna–Dráva Nemzeti Park, a 7 833 hektáros Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet, a 174 hektáros Baláta-tó Természetvédelmi Terület, a 424 hektáros Csokonyavisontai fás legelő Természetvédelmi Terület és a 83 hektáros Rinyaszentkirályi erdő Természetvédelmi Terület.

Társadalomföldrajz[szerkesztés]

A területen a honfoglalás idején a Horka nevű törzs telepedett le. Később mezővárosok alakultak ki.[5] A török háborúk során súlyos harcok folytak a területén, emiatt lakosságszáma jelentősen csökkent. A lakosság pótlására németek, horvátok, és szlovénok is érkeztek a térségbe. A középkori kontinuitású lakosság „őző” nyelvjárást használt. A XX. század elején a térség központja Csurgó volt.

Nagyobb települések[szerkesztés]

Városok:

Községek:

Források[szerkesztés]

  1. http://geogis.detek.unideb.hu/Kutatas/Felszinfejlodes/Belso-Somogy.pdf Lóki József: Belső-Somogy futóhomok területeinek kialakulása és formái, Acta geographica ac geologica et meteorologica Debrecina, 1979. 18/19. kötet. 81. oldal
  2. http://geogis.detek.unideb.hu/Kutatas/Felszinfejlodes/Belso-Somogy.pdf Lóki József: Belső-Somogy futóhomok területeinek kialakulása és formái, Acta geographica ac geologica et meteorologica Debrecina, 1979. 18/19. kötet. 83. oldal
  3. http://www.orszagismeret.hu/megye_info.php?azon=20
  4. Belső-Somogy - Magyar Madártani Egyesület (Hozzáférés: 2011.08.22)
  5. http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-658.html

Irodalom[szerkesztés]

  • Fodor Ágnes: Tematikus települési együttműködés: ökoturisztikai klaszter kialakítása a Belső-Somogy ökológiai hálózat területén, Falu Város Régió, 2007. 3. sz. 60-68. oldal
  • Pinke Gyula - Pál Róbert - Király Gergely - Szendrődi Viktória: Adatok Külső- és Belső-Somogy gyomflórájának ismeretéhez, Botanikai közlemények, 2006. (93. évf.) 1-2. sz. 53-68. oldal
  • L. Kapitány Orsolya: A kender termelése és feldolgozása Belső-Somogy falvaiban, Somogyi múzeumok közleményei, 1998. 13. évf. 327-388. oldal
  • Kevey Balázs - Borhidi Attila - Klujber Krisztina: Belső-Somogy homoki bükkösei, Somogyi múzeumok közleményei, 1998. 13. évf. 241-256. oldal
  • Lóki József: Belső-Somogy futóhomok területeinek kialakulása és formái, Acta geographica ac geologica et meteorologica Debrecina, 1979. 18/19. köt. 81-111. oldal
  • Borhidi Attila: Adatok Belső-Somogy flórájához, Botanikai közlemények, 1957. (47. évf.) 1-2. sz. 107-108. oldal
  • Lájer Konrád: Újabb adatok Belső-Somogy flórájának és vegetációjának ismeretéhez, Somogyi múzeumok közleményei, 1998. 13. évf. 217-239. oldal
  • Borhidi Attila: Belső-Somogy növényföldrajzi tagolódása és homokpusztai vegetációja, A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Csoportjának közleményei, 1957. (1. évf.) 3-4. sz. 343-378. oldal