Nyugat-magyarországi peremvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyugat-magyarországi peremvidék
Az osztrák-magyar határ az Írott-kői kilátóból
Az osztrák-magyar határ az Írott-kői kilátóból
Elhelyezkedés Kárpát-medence
Legmagasabb pont Írott-kő (883 m)
A Nyugat-magyarországi-peremvidék fekvése Magyarországon
A Nyugat-magyarországi-peremvidék fekvése Magyarországon

A Nyugat-magyarországi peremvidék földrajzi nagytáj Magyarországon, a Dunántúl legnyugatibb részén.


Két nagy részre osztható: az Alpokaljára és a Zalai-dombságra. Bár a két táj sok mindenben eltér egymástól, közös jellemzőik a hűvösebb csapadékosabb éghajlat és a smaragdzöld erdőségek. Mindez az erőteljes óceáni hatásnak kösznhető. A Soproni- és a Kőszegi-hegység az Alpok keleti nyúlványai. Az előterükben levő dombvidéket az Alpokból érkező folyók hordaléka töltötte fel. Az erdőkben, rétekben gazdag Zalai-dombság agyagos lejtőin gyakoriak a csuszamlások. A táj történelmi városai Sopron és Kőszeg, híres néprajzi tája az Őrség.

Részei[szerkesztés]

A nagytáj négy középtájra oszlik: