Cigányréce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cigányréce
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Bukórécék (Aythyini)
Nem: Aythya
Faj: A. nyroca
Tudományos név
Aythya nyroca
(Güldenstädt, 1770)
Elterjedés
A cigányréce elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely
A cigányréce elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cigányréce témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cigányréce témájú médiaállományokat és Cigányréce témájú kategóriát.

A cigányréce (Aythya nyroca) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába és az Aythya nembe tartozó faj.[1][2] Nevét jellegzetes színéről kapta a magyar nyelvben, de más nyelvekben is utal a neve a színére.

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Johann Anton Güldenstädt német ornitológus írta le 1770-ben, az Anas nembe Anas nyroca néven.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Európa keleti és déli, Ázsia déli és nyugati részén, valamint Észak-Afrikában és a Közel-Keleten honos. Természetes élőhelyei a édes vizű mocsarak és tavak, valamint tengerpartok. Vonuló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeresen fészkelő, március-november hónapokban, de át is telelhet. Sűrű növényzetű halastavakon, mocsarakban költ.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 38–42 centiméter, szárnyfesztávolsága 63–67 centiméter, testtömege pedig 450–700 gramm. A tojó kicsit kisebb, mint a hím.[5]

A hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

Magvakkal, hajtásokkal, rovarokkal és puhatestűekkel táplálkozik, ezeket általában kisebb mélységekből gyűjti, mint más bukórécék.[5]

Szaporodása[szerkesztés]

Talajra növényi anyagokból építi és pehelytollakkal béleli a fészkét. A fészekalj 8-12 tojásból áll, melyen 25-28 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók. Előfordul, hogy más tojók fészkébe is rak tojást.[5]

Tojásai

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában még nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]