Dunakanyar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a folyó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, valamint folyásiránya nyugat-keletiről észak-délire változik. Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. A Dunakanyar (kultúrtáj) szerepel a világörökségi várományosi (jelölti) listán. Valószínűleg a visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi középkori vár helyszíneinek összevonásával. 2006 óta a Dunakanyar védőszentje Szent Hedvig, lengyel királynő.

Dunakanyar.panorama.jpg

Fekvése[szerkesztés]

A fenti meghatározást a terület szűkebb értelmezésére használjuk. Tágabb értelemben idesoroljuk még a Duna íve által bezárt jobb parti vidéket, valamint a folyamtól északra emelkedő Börzsöny hegység nagyobbik, Pest megyéhez tartozó felét. A Duna könyöke által bezárt Pilis hegységet és Visegrádi-hegységet a part menti területekkel.

Természeti adottságok[szerkesztés]

A Duna áttöréses völgyre jellemző, változatos hegyvidékektől övezett. Szépen gondozott parkerdők, vadrezervátumok , természeti ritkaságok, hazai viszonylatban fontos klimatikus folyóparti üdülőhelyek, szigetek, vízi-, és télisport lehetőségei együttesen alkotják természeti értékeit.

Dobogó-kői kilátás a Dunakanyarra

Közlekedése[szerkesztés]

Hajó a Dunán

A tájegység közlekedése jónak mondható. A bal parton az M2-es autóút és a 2-es főközlekedési út (BudapestParassapuszta nemzetközi tranzit forgalmat is lebonyolít). Kiágazik belőle felé a 12-es út. (Budapest – VácNagymarosSzob). Ez az út Verőcét, Kismarost, Nagymarost, Zebegényt és Szobot érinti a Dunakanyarban. A jobb parton a 11-es út halad. (Budapest – SzentendreVisegrádEsztergom). Ez az út a kanyarban Dunabogdányt, Visegrádot, Dömöst és Pilismarótot érinti. A vasúti közlekedést a 70-es számú (Budapest – Vác – Szob) villamosított nemzetközi fővonal, a 71-es számú (Budapest – Veresegyház – Vác) villamosított elővárosi, a 2-es számú (Budapest-Esztergom) nem villamosított elővárosi vonal, illetve a 5-ös számú Szentendrei HÉV biztosítja. Ezenkívül a Volánbusz sűrűn közlekedő helyközi autóbuszaival minden település megközelíthető. A táj rendkívüli szépségét azonban a folyóról lehet élvezni a Mahart Budapest-Szentendre-Visegrád–Esztergom viszonylatban menetrendszerűen közlekedő személyhajó-járataival, illetve az alkalomszerű sétahajókkal.

Művészettörténete, történelmi emlékei, természeti látnivalók[szerkesztés]

A részletesebb műemléki jegyzékek, a részletesebb természeti látnivalókról szóló leírások, a vonatkozó településeknél olvashatóak.

A Duna jobb partja[szerkesztés]

Kilátás a Prédikálószékről

A tájegység művészettörténeti és történelmi emlékekben az ország egyik leggazdagabb vidéke. A barokkot Budapest, Szentendre és Vác képviseli, Visegrád a reneszánszot idézi, míg Esztergom a magyar román kort képviseli. Ezek az adottságok a magyar történelem jelentős, korszakos emlékeit jelentik olyan tájképi és természeti környezetben, amelyek turisztikai vonzerejüket megtöbbszörözi.

Esztergom

Helyén megerősített római város állt Salva Mansio néven. Nagy Károly a 8. században „Osterringun”-nak (keleti gyűrűnek) nevezte, a korábbi avar gyűrűsáncokról. A középkori elnevezés Strigonium is ebből alakult ki. Itt született I. István és 1000-ben itt koronázták királlyá. Az Árpád-kor első századaiban az ország fővárosa volt. A mai napig a magyar katolicizmus egyházi székhelye. Az ország legnagyobb temploma a bazilika. Itt van még a Bakócz-kápolna a reneszánsz művészet remeke. Itt őrzik az ország legnagyobb egyházi kincsgyűjteményét. Az altemplomban búcsújáró hely alakult ki Mindszenty József esztergomi érsek hamvainak hazahozatala óta (1991). A Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb vidéki műtörténeti gyűjteménye. Itt őrzik M S mester műveit. Itt van még az ország legjelentősebb egyházi levéltára is.

Dömös

Visegrádtól nyugatra található. I. Béla királyra itt szakadt rá 1063-ban a trón mennyezete. Valószínű merénylet következtében. 1100 körül Álmos herceg, Könyves Kálmán testvére egy román kori prépostságot létesített. Könyves Kálmán itt vakíttatta meg Álmost fiával Bélával, mert a trón a saját fiának szánta.

Dobogó-kő

Visegrád

A Dunakanyar legfestőibb települése. Keskeny teraszlépcsők felett meredek sziklafalakkal emelkedik magasba Várhegy jellegzetes andezit láva tömege. A rómaiak erődöt építettek a Sibrik dombon. A népvándorlás után megtelepedő szlávok adták a Visegrád nevet. Az egykori római erődben volt fogoly Salamon király. A tatárjárás után épült fel a fellegvár. Csák Máté leverése után Károly Róbert Visegrádot jelölte ki az ország fővárosának. 1320 körül építette fel a nagyszabású királyi Palotát. A török időkben 350 termes palota elpusztult földomlás következtében. A fellegvárat a Rákóczi szabadságharc során az osztrákok felrobbantották.

Dunabogdány

A település helyén római castrum körüli városka volt. A romjai a mai napig láthatók a Szentendrei Duna-ág mentén húzódó faluban. A csendes nyaralóhelynek református temploma klasszicista elemekkel ötvözött, késő barokk kápolnái vannak. Hegyoldalából andezitet bányásznak.

Leányfalu

A 19. században kiépült nyaralóhelyekből vált községgé. Az első reprezentatív nyaralók tudósok, színészek és más művészek számára épültek. Nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékmúzeum. Karinthy Ferenc nyaralóhelye. Termálvizes strandja és uszodája van. Itt található a legszebb kilátást nyújtó magaslat, a Vörös-kő.

Szentendre

Rendszertelenségben kanyargó, szűk kis utcái, lépcsős sikátorai különleges hangulatot adnak a városnak.
I. Endre görög szerzeteseket telepített be. A török terjeszkedés elől menekülő szerbek, dalmátok bevándorlásával nőtt lakossága. A 18. században barokk stílusban emelt épületek ötvöződtek
Az 1887-ben átadott HÉV megépítése a Budapestről történő megközelítést is kényelmesebbé tette.

Csobánka

Kőkori leletek Csobánka határából

Pomáz

  • A pomázi Teleki-Wattay kastély
  • Szkíta és kelta emlékek, földvár a település határában.

Budakalász

Rézkori temető és a legrégebbi 4000 éves négykerekű európai agyagkocsi lelőhelye. A Duna-parton római kori őrtorony található. Ide is szerbek menekültek.

A Szentendrei-sziget[szerkesztés]

Kisoroszi

A Szentendrei-sziget legrégebbi települése; kőburkolatú töltés védi. Könyves Kálmán idején oroszok települtek be; a nevét is innen nyerte. A falu határában római őrtornyok találhatók. A vízitúrázóknak kiépített táborhelye van. A falu és Visegrád között kompjárat közlekedik.

Tahitótfalu

A sziget legszélesebb részén lévő faluhoz műút vezet a váci komptól Tótfaluba. Onnan a sziget egyetlen hídján át Tahiba. A két községet egyesítették a fenti néven. Pollack Mihály síremlékét Ybl Miklós tervezte. A Váccal szemben lévő Duna parton a Pokolcsárda mellett római őrtorony maradványok vannak. Váccal komp köti össze.

Pócsmegyer

Középkori eredetű falu. A török uralom idején el nem pusztult falu volt. Műemlék értékű az egykori Eszterházy-birtok. A sziget túlsó oldalán épült meg Surány nyaraló-, és horgásztelepe, ami közigazgatásilag a településhez tartozik. Unger-Bercelly késő barokk kúria Pócsmegyeren

Szigetmonostor

Az egyetlen falu a Szentendrei-szigeten ami nem a parton épült. A 13. századi monostorát több szerzetesrend is birtokolta. Népi építészeti emlékek az oromfalas házak. A településhez tartozó Horány kedvelt üdülőtelep.

A Duna bal partja[szerkesztés]

Szob

Az Ipoly torkolatánál fekszik. Régészeti leletekben gazdag. A település nyaralóhely jellegű. A török uralom után újjáéledő faluban barokk stílusú templom épült 1775 és 1778 között. A Börzsöny Múzeumban a környék régészeti leletei, az Ipoly menti falvak népviselete, népi bútorai és használati tárgyai láthatók.

Zebegény

A falu házai a Börzsönyhöz tartozó Szent Mihály-hegyre (485 m) épültek fel. A török időket követő betelepítések során szlovák favágók, majd dél-német telepesek vettek részt. Római katolikus temploma 1909-ben épült, az egyik tervezője Kós Károly építész volt. A klasszicista kálvária szinte a falu közepén magasodik. A község arról is nevezetes, hogy 1923-tól itt élt Szőnyi István festőművész. Műterem házában ma emlékmúzeum működik. A falu másik érdekessége egy nyugalmazott hajóskapitány gyűjteményének kiállítása a Hajózástörténeti Múzeumban.

Nagymaros

Középkori eredetű város. Visegráddal szemben Károly Róbert uralkodása idején annak ikertelepülése lett. Kiemelt szerepét csak a török megszállás idején vesztette el. Ma jelentős üdülőhely, a dunai vízi sport jelentős bázisa. A 14. században épült gótikus stílusú rk. temploma van. A városban művésztelep működik.

Kismaros

Dél-Börzsöny turisztikai életének legfontosabb kiindulópontja. A 18. századtól létezik itt település. Mária Teréziától a betelepített telepesek szabadalomlevelet kaptak. A 19. század elején a Morgó patakon mintegy fél évszázadig fát úsztattak. Egy vadászkastélya is van, melyet jelenleg szociális otthonnak használnak. Keskeny nyomtávú erdei kisvasút vezet Szokolyán át Királyrétre.

Verőce

Anonymus a Gesta Hungarorumban már említést tesz a faluról. Temploma 19. századi. Látnivalói közé tartozik a Gorka Géza kerámiamúzeum és Ybl Miklós lakóháza

Vác

A Duna völgyén haladó ősi útvonalak mentén fontos átkelőhelynél épült, hegyvidék és a síkság találkozásánál. A környező tájat a Naszály hegy (652 m) zárja le. A bronzkortól lakott hely. I. Géza egyik oklevelében már városként említi. A tatárdúláskor elpusztult, majd német telepesek segítségével építik újjá. Migazzi Kristóf Antal püspök a 18. század nagy mecénása, a váci székesegyházat klasszicizáló késő barokk stílusban, az ún. "forradalmi építészet" stílusában építtette. Előtte már 1074-ben állt itt székesegyház. A kupola freskóit Franz Anton Maulbertsch alkotta. A börtön mellett áll az ország egyetlen diadalkapuja, ahol Mária Terézia látogatását fogadták. (1764-ben) Az ország első vasútvonala Pest és Vác között 1846-ban épült meg. A város székesegyházában és templomaiban rendszeresen tartanak orgonaversenyeket és visszatérő koncerteket.

Sződliget

A Duna-parton vízibázis létesült.

Dunakeszi

Környékén kőkori és bronzkori települések nyomait fedezték fel. A honfoglalás után állandó település létesült. Erről a 13. századi körtemplomának alapfalai és a gótikus szentélyrészlet tanúskodik. A kompkikötő mellett római erődítésmaradványok találhatók. Dunakeszi sportrepülőtérrel is rendelkezik.

Források[szerkesztés]

  • MTESZ Munkabizottság: A kék Duna (Barangolás a Duna mentén) Duna projekt (Győr, 1994) Munkaszám: 7252-00-560
  • Officina egyetemes lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-87-2
  • Hegedüs Ernő:Ideghenforgalmi földrajz I. (KVIF. Budapest, 2004.) FI-05-01/2004
  • Magyarország – Panoráma útikönyvek (Budapest, ? )

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

Zebegényi-sziget

További információk[szerkesztés]