Királyi palota (Visegrád)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Királyi palota
Királyi palota maradványai (7594. számú műemlék) 6.jpg
Ország Magyarország
Település Visegrád
Épült 14. és 15. század
Építtető I. Károly magyar király, Nagy Lajos, Anjou Mária, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás
Stílus gótikus, reneszánsz
Család Anjou-ház, Hunyadi-ház
Elhelyezkedése
Királyi palota (Magyarország)
Királyi palota
Királyi palota
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 32″, k. h. 18° 58′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 32″, k. h. 18° 58′ 27″
Királyi palota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyi palota témájú médiaállományokat.

A visegrádi Királyi palota egy a 14. és 15. század között emelt épületkomplexum Visegrádon, amely a középkori Magyar Királyság kortárs uralkodóinak szolgált kezdetben állandó székhelyéül, majd vidéki rezidenciájául, egészen a török hódoltság pusztításáig. Az épületben ma a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma található.[1]

Története[szerkesztés]

1323-ban I. Károly magyar király Visegrádra helyezte székhelyét és a városban egy királyi házat építtetett,[2] amelyet először az 1330-as, Záh Felicián által, a királyi család ellen megkísérelt merénylet színhelyeként említ a Képes krónika. A királyi házat I. Lajos bővítette ki több lépésben palotává. A ma romjaiban álló épület a 14. század utolsó negyedében épült, részben még I. Lajos, részben már Zsigmond király uralkodása alatt. A 123 m x 123 m-es, szabályos elrendezésű palotához észak felől kert, dél felől a Zsigmond által 1424-ben, a régebbi királyi kápolna helyén alapított ferences kolostor csatlakozott. 1405 és 1408 között Zsigmond a székhelyét Visegrádról Budára helyezte át, a visegrádi palota ettől kezdve vidéki rezidenciává vált. 1476 és 1484 között Mátyás király a palotát késő gótikus stílusban felújíttatta. Az épület egyes részein reneszánsz elemek is megjelentek, a Herkules-kút és a Múzsák-kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltárai. Ezek az első emlékei az Alpokon túli Európában az itáliai reneszánsz stílusnak. A palotát az 1544-es török hódítás után elhagyták, így az épület rommá vált. Romjait a 18. században lebontották. Feltárása 1934-ben indult meg, és napjainkban is tart. Műemléki helyreállítása során az egykori királyi lakóépület és a kert helyreállítása készült el. Ma az épületben a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatóak, a királyi palota története és rekonstruált enteriőrjei.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Királyi Palota épületei (magyar nyelven) (html). Magyar Nemzeti Múzeum - Mátyás Király Múzeum Visegrád, 2013. január 1. [2017. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. Királyi palota. [2009. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 19.)