Pollack Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pollack Mihály
Than Mór festménye
Than Mór festménye
Született 1773. augusztus 30.
Bécs
Elhunyt

Sírhely Tahitótfalu
Nemzetisége magyarországi német
Gyermekei Pollack Ágoston
Iskolái Bécsi Képzőművészeti Akadémia
Munkái
Jelentős épületei Sándor-palota, Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, Deák téri evangélikus templom, Magyar Nemzeti Múzeum
A Wikimédia Commons tartalmaz Pollack Mihály témájú médiaállományokat.

Pollack Mihály, olykor Pollák írásmóddal[1] (Bécs, 1773. augusztus 30. – Pest, 1855. január 3.) német származású magyar építész, a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, a magyar klasszicista építészet egyik nagymestere. Életének fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete.

Életpályája[szerkesztés]

1773. augusztus 30-án született Bécsben, a Belvárosban. Édesapja Josef Pollack építőmester volt, aki kisebbik fiát is kora ifjúságától iparkodott foglalkozásának titkaiba beavatni. Komoly építészeti tanulmányait Bécsben, a Képzőművészeti Akadémián kezdte meg 1792–93-ban. Miután elméleti kiképzését befejezte, 1793–94-től a milánói dóm építésénél dolgozó féltestvérénél, Leopold Pollacknál[2] dolgozott, s mellette közreműködött a dóm kiegészítő munkáin, valamint Leopold kisebb építkezésein. Pestre 1798-ban érkezett, megtelepedett, majd 1802-ben polgárjogot nyert. Végleg Pestre helyezte át építészeti vállalkozását, s egész sor nevezetes épületet alkotott. Felesége Eger Magdolna volt, akivel a Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utca 13. szám alatti házban élt együtt boldog házasságban, 50 éven keresztül.

1808-ban alakult meg Pesten a Szépészeti Bizottmány, amely a városi építkezéseket felügyelte és melynek működésében Pollack is jelentős szerepet vállalt már elejétől fogva. Eleinte mint építőmester szerepelt a régi német színház építkezésénél. Kiváló intelligenciája, széles körű ismeretei csakhamar előkelő helyet juttattak neki a pesti társaságban, így 1825-ben már pesti százas választópolgár,[3] majd a József nádor alapította szépészeti bizottság elnöke lett, hol közvetlen befolyást gyakorolt a Városliget megteremtésére, valamint a városi rendezési tervek elkészítésére.

Nevezetes épületei 1810 és 1830 között meghatározták a pesti városképet. Ilyenek az Almássy-palota, (Szép u. 6.), Horváth-ház (Kossuth Lajos u. 3.), befejezi a Wurm-ház, (Dorottya u. 6.) és a Festetics-palota (Zrínyi u. 10.) építését. 1815–19-ben készült Festetics Antal impozáns dégi kastélya. A legjelentősebb kastélyainak egyike József nádor Alcsúti kastélya. A Rumbach Sebestyén u. 9. alatt 1819-ben épült a Staffenberger család háza, amit később Kasselik Fidél kétemeletesre bővített. Ma az RS9 Színházat találjuk az alagsorában.

Műveiben a klasszikus egyszerűségre való törekvés jutott kifejezésre, a díszítésben csak a legszükségesebbre szorítkozott. Ő építette a pesti és a dégi Festetics-kastélyokat, a nagylángi Zichy-kastélyt, a tengelici Csapó-kúriát, József főherceg alcsúti és budai palotáját,[4] mindkét épület elpusztult a második világháborúban. A régi pesti vigadó épületét 1826–1832 között építette, legszebb alkotásai közé tartozott, sajnos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pest bombázásakor találat érte, s újat kellett helyette építeni, (az már Feszl Frigyes alkotása, Pollack halála után, 1859–65-ben). Ő építette továbbá a Deák téri evangélikus templomot és annak oltárát (ettől kezdve tagja a Szépítő Bizottmánynak) 1799–1808-ban, közben a Sándor palotát 1806-ban. Ő építette Terézvárosban a Paulay Ede u. 33.-ban Vogel Sebestyén híres pesti asztalosmester házát és valószínűleg a Füvészkert Festetics-villáját is. Pollack tervei szerint épült a székesfehérvári megyeháza homlokzata, majd 1828-tól a szekszárdi új megyeháza, amely egyemeletes, hat dór oszlopos, timpanonos középrizalitjával és nemes egyszerűségével a vidéki klasszicista stílusú középületek példája lett. 1832-ben ő tervezte a jászberényi városházát. Az ő műve a Ludovika Akadémia is (1829–35). Ennek befejezése után fogott hozzá legismertebb alkotásához, a Magyar Nemzeti Múzeum építéséhez (1837–47). A múzeum építése közben, 1840-ben fiával, Pollack Ágostonnal együtt megtervezték a volt József fiúárvaházat[5]

Galéria[szerkesztés]

  • Budapest legrégebbi és legismertebb evangélikus temploma, a Deák téri evangélikus templom légifotója

    Budapest legrégebbi és legismertebb evangélikus temploma, a Deák téri evangélikus templom légifotója

  • A budapesti Ludoviceum (Ludovika) felújított épülete madártávlatból

    A budapesti Ludoviceum (Ludovika) felújított épülete madártávlatból

  • Pollack Mihály fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete légifotón

    Pollack Mihály fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete légifotón

  • József nádor alcsúti kastélyának megmaradt portikusza a levegőből

    József nádor alcsúti kastélyának megmaradt portikusza a levegőből

  • A budai várban található Sándor palota (1803–06) légifelvétele

    A budai várban található Sándor palota (1803–06) légifelvétele

  • Légifotón a régi megyeháza épülete Szekszárdon

    Légifotón a régi megyeháza épülete Szekszárdon

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Somorjai Ferenc grafikája Pollack Mihály budai Csendilla-villájáról
Mellszobra a szegedi Dóm téren
  • A bécsi akadémia az építészet terén szerzett érdemei elismeréseképpen az akkori idők szokása szerint «k. k. Architekt»-té avatta.

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Pollack Mihály János néven is szerepel a szakirodalomban, l. Művészeti lexikon i. m. 314. o., valamint Pollák Mihályként a pesti Belvárosi Plébániatemplom születési (1809-1819) és halotti (1855) anyakönyvi bejegyezéseiben.
  2. ↑ olaszosan Leopoldo Pollack néven is szerepel a szakirodalomban
  3. ↑ Egy-egy párt hívei a választókerületükben megválasztják a százas bizottságot, akik aztán elmennek a kiszemelt képviselőjelölthöz, s felkérik, vállalja el a jelöltséget, a választási procedúra aztán már a képviselőjelölttel együtt folyik, megjelennek más pártok képviselőjelöltjei is.
  4. ↑ A Sándor palotával szemben épült
  5. ↑ (József fiúárvaház: Üllői út 75. (vagy 76.))
  6. ↑ Neoklasszicista stílusú palota Milánóban Leopold Pollack által építve, ma a modern művészetek múzeuma
  7. ↑ Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola
  8. ↑ Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
  9. ↑ Tahitótfalui Pollack Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pollack_Mihály&oldid=25812959”