Pollack Mihály
Pollack Mihály | |
Than Mór festménye | |
Született | 1773. augusztus 30. Bécs |
Elhunyt | 1855. január 3. (81 évesen) Pest |
Sírhely | Tahitótfalu |
Nemzetisége | magyarországi német |
Gyermekei | Pollack Ágoston |
Iskolái | Bécsi Képzőművészeti Akadémia |
Munkái | |
Jelentős épületei | Sándor-palota, Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, Deák téri evangélikus templom, Magyar Nemzeti Múzeum |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pollack Mihály témájú médiaállományokat. |
Pollack Mihály, olykor Pollák írásmóddal[1] (Bécs, 1773. augusztus 30. – Pest, 1855. január 3.) német származású magyar építész, Pollack Ágoston édesapja, a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, a magyar klasszicista építészet egyik nagymestere. Életének fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete.
Életpályája
[szerkesztés]Bécsben, a Belvárosban született. Édesapja Josef Pollack építőmester volt, aki kisebbik fiát is kora ifjúságától iparkodott foglalkozásának titkaiba beavatni. Komoly építészeti tanulmányait Bécsben, a Képzőművészeti Akadémián kezdte meg 1792–93-ban. Miután elméleti kiképzését befejezte, 1793–94-től a milánói dóm építésénél dolgozó féltestvérénél, Leopold Pollacknál[2] dolgozott, s mellette közreműködött a dóm kiegészítő munkáin, valamint Leopold kisebb építkezésein. Pestre 1798-ban érkezett, megtelepedett, majd 1802-ben polgárjogot nyert. Végleg Pestre helyezte át építészeti vállalkozását, s egész sor nevezetes épületet alkotott. Felesége Eger Magdolna volt, akivel a Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utca 13. szám alatti házban élt együtt boldog házasságban, 50 éven keresztül.
1808-ban alakult meg Pesten a Szépészeti Bizottmány, amely a városi építkezéseket felügyelte és melynek működésében Pollack is jelentős szerepet vállalt már elejétől fogva. Eleinte mint építőmester szerepelt a régi német színház építkezésénél. Kiváló intelligenciája, széles körű ismeretei csakhamar előkelő helyet juttattak neki a pesti társaságban, így 1825-ben már pesti százas választópolgár,[3] majd a József nádor alapította szépészeti bizottság elnöke lett, hol közvetlen befolyást gyakorolt a Városliget megteremtésére, valamint a városi rendezési tervek elkészítésére.
Nevezetes épületei 1810 és 1830 között meghatározták a pesti városképet. Ilyenek az Almássy-palota, (Szép u. 6.), Horváth-ház (Kossuth Lajos u. 3.), befejezi a Wurm-ház, (Dorottya u. 6.) és a Festetics-palota (Zrínyi u. 10.) építését. 1815–19-ben készült Festetics Antal impozáns dégi kastélya. A legjelentősebb kastélyainak egyike József nádor Alcsúti kastélya. A Rumbach Sebestyén u. 9. alatt 1819-ben épült a Staffenberger család háza, amit később Kasselik Fidél kétemeletesre bővített. Ma az RS9 Színházat találjuk az alagsorában.
Műveiben a klasszikus egyszerűségre való törekvés jutott kifejezésre, a díszítésben csak a legszükségesebbre szorítkozott. Ő építette a pesti és a dégi Festetics-kastélyokat, a nagylángi Zichy-kastélyt, a tengelici Csapó-kúriát, József főherceg alcsúti és budai palotáját,[4] mindkét épület elpusztult a második világháborúban. A régi pesti vigadó épületét 1826–1832 között építette, legszebb alkotásai közé tartozott, sajnos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pest bombázásakor találat érte, s újat kellett helyette építeni, (az már Feszl Frigyes alkotása, Pollack halála után, 1859–65-ben). Ő építette továbbá a Deák téri evangélikus templomot és annak oltárát (ettől kezdve tagja a Szépítő Bizottmánynak) 1799–1808-ban, közben a Sándor palotát 1806-ban. Ő építette Terézvárosban a Paulay Ede u. 33.-ban Vogel Sebestyén híres pesti asztalosmester házát és valószínűleg a Füvészkert Festetics-villáját is. Pollack tervei szerint épült a székesfehérvári megyeháza homlokzata, majd 1828-tól a szekszárdi új megyeháza, amely egyemeletes, hat dór oszlopos, timpanonos középrizalitjával és nemes egyszerűségével a vidéki klasszicista stílusú középületek példája lett. 1832-ben ő tervezte a jászberényi városházát. Az ő műve a Ludovika Akadémia is (1829–35). Ennek befejezése után fogott hozzá legismertebb alkotásához, a Magyar Nemzeti Múzeum építéséhez (1837–47). A múzeum építése közben, 1840-ben fiával, Pollack Ágostonnal együtt megtervezték a volt József fiúárvaházat[5]
Galéria
[szerkesztés]-
Leopold Pollack: Palota Milánóban[6]
-
Pollack Mihály: A budai Sándor palota (1803–1806)
-
A Ludoviceum/Ludovika. Eredetileg 1829–35-ben épült
-
Ludoviceum/A Ludovika az Orczy-kert felől
-
Deák téri evangélikus templom (1799-1808)
-
A Szép utcai Almássy-palota (felállványozva)
-
A régi megyeháza főbejárata Szekszárdon
-
Pollack Mihály síremléke, Tahitótfalu
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- A bécsi akadémia az építészet terén szerzett érdemei elismeréseképpen az akkori idők szokása szerint «k. k. Architekt»-té avatta.
Emlékezete
[szerkesztés]- Teret neveztek el róla a Józsefvárosban, a Magyar Nemzeti Múzeum mögött, ahol egykori arisztokrata családok palotái emelkednek. (Pest előkelő emberei szerettek a múzeum körül építkezni.)
- Szekszárdon utca és egy kisebb lakótelep őrzi a nevét.
- Ferenczy Béni szobrászművész domborművet készített bronzérmére (Ferenczy Múzeum, Szentendre).
- Oktatási intézmények viselik a nevét Kazincbarcikán,[7] Pécsett[8] és Tahitótfalun.[9]
- Szegeden a Nemzeti Emlékcsarnokban portrészobra látható, amelyet Rafael Monti mintázott.
- Pécsett, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán, valamint a Pollack Mihály Műszaki Technikumban is egy-egy mellszobor őrzi emlékét.
- Nevét viseli a 210435 Pollackmihály kisbolygó.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pollack Mihály János néven is szerepel a szakirodalomban, l. Művészeti lexikon i. m. 314. o., valamint Pollák Mihályként a pesti Belvárosi Plébániatemplom születési (1809-1819) és halotti (1855) anyakönyvi bejegyezéseiben.
- ↑ olaszosan Leopoldo Pollack néven is szerepel a szakirodalomban
- ↑ Egy-egy párt hívei a választókerületükben megválasztják a százas bizottságot, akik aztán elmennek a kiszemelt képviselőjelölthöz, s felkérik, vállalja el a jelöltséget, a választási procedúra aztán már a képviselőjelölttel együtt folyik, megjelennek más pártok képviselőjelöltjei is.
- ↑ A Sándor palotával szemben épült
- ↑ (József fiúárvaház: Üllői út 75. (vagy 76.))
- ↑ Neoklasszicista stílusú palota Milánóban Leopold Pollack által építve, ma a modern művészetek múzeuma
- ↑ Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola. [2015. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 2.)
- ↑ Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
- ↑ Tahitótfalui Pollack Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
- ↑ (2024. július 1.) WGSBN Bulletin 4, #9 (angol nyelven) (PDF) 4 (9), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
Források
[szerkesztés]- Zádor Anna: Pollack Mihály 1773–1855, Akadémiai kiadó, Budapest, 1960
- A Pallas nagy lexikona. 14. köt. Budapest, 1897, Pollack szócikk, 88. o.
- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest : Győző Andor, 1935. Pollack szócikk, 314-315. o.
- Művészeti lexikon. Szerk. Zádor Anna és Genthon István. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967, Pollack szócikk, 788-790. o.
- Somorjai Ferenc: Budapest. Budapest, Panoráma, 1996, 338. o. ISBN 9632437667
- https://web.archive.org/web/20071015161118/http://varosvedo.hu/cikk.bve?id=96
- Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 919. o. ISBN 963-9257-11-7
További információk
[szerkesztés]- A klasszicizmus építészete Magyarországon
- Pollack Mihály Archiválva 2007. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Pesti Evangélikus Egyházközség megalakulásának és templomépítésének története
- A dégi Festetics-kastély
- A soponyai Zichy-kastély
- Pollack Mihály, 1773–1855. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban, 2005 június 10–augusztus 30.; szöveg Basics Beatrix, közrem. Balla Loránd, Branczik Márta, B. Nagy Anikó; BTM, Bp., 2005
- Pollack Mihály és a klasszicizmus; szerk. Balla Mária et al.; Pollack Mihály Általános és Zeneiskola, Tahitótfalu, 2005
- Bibó István: Pollack Mihály; Holnap, Bp., 2008 (Az építészet mesterei)