Orczy-park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 28′ 54″, k. h. 19° 05′ 23″

Térkép
Tó az Orczy-kertben

Az Orczy-park vagy Orczy-kert egy közpark Budapest VIII. kerületében. A területén jelenleg foci-, futó- és kosárlabdapálya, szórakoztató helyiségek, sétautak és egy tó is található. Itt van a Bárka Színház is.

Története[szerkesztés]

A Ludovika Akadémia főépülete az Orczy-kert felől

Az Orczy-kert területét Orczy Lőrinc báró vásárolta meg 1783-ban. A ligetes, nádas, tavas majorságok jó vadászterületnek kínálkoztak neki, közel a fővároshoz. Fia, László (1750-1807) fogott aztán hozzá az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjének megteremtéséhez. 1794-től 300 000 facsemetét ültettek el.

A század végén a kertet megnyitották a széles közönség számára is. Hamar divatos kirándulóhellyé vált. 1815-ben három monarcha (I. Ferenc császár, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király) is meglátogatta a parkot. 1817-1820 között felépült az ország akkori legnagyobb üvegháza is.

1829-ben a kertet a magyar katonatisztképzés számára megvásárolták, egy részét pedig házhelyeknek adták el. A nyilvános park ezzel megszűnt. 1830 és 1836 között Pollack Mihály tervei alapján ide építették a Mária Ludovika Magyar Hadi Tanodát, majd a Ludovika Akadémiát.

1849 után Petz Ármin kerttervező gondjaira bízták a parkot, aki igyekezett a kertet eredeti stílusában helyreállítani. Az 1850-es években Szekrényessy József, Széchenyi István belső munkatársa és bizalmasa, Pest első közjegyzője, a Margitsziget, Lóversenypálya, Laszlovszky major, Vigadó, Rumbach, Császár - és Rudas fürdők stb. bérlője kezelésében állt, aki sokat tett a park kialakítása és gondozása körül. Fia, az első magyar úszó, első sportlap alapító, első Balaton-átúszó, Szekrényessy Kálmán (1846-1923) ifjúsága éveiben sokat végzett itt úszó és atlétikai edzéseket.[1]

1867 után a kert egyre rosszabb állapotba került, leégett az üvegház is és cirkusz ütött tanyát a parkban. 1873-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa rendbe hozatta a parkot. Mégsem válhatott közparkká, hanem a katonai Akadémia vette kézbe, gyakorlóteret, és lovaspályát építettek benne.

1891-ben Budapest lemondott az Orczy-kert használatáról.

A második világháború után a Kossuth Lajos Katonai Akadémia, cipőgyár, BKV buszgarázs, különféle intézmények és az Úttörőszövetség költözött ide. 1990-ig az Asztalos János Ifjúsági Park nevet viselte. A kert az 1960-as évek végén már csak tizennégy hektáros volt. A Ludovika lovardájában nyílt meg az Alfa mozi, ami aztán 1992-ben leégett. Felújítása után a Magyar Természettudományi Múzeum kiállítási épülete lett.

1997-ben itt forgatták Tímár Péter Csinibaba című filmjének egyes jeleneteit.

A VIII. kerület közparkjaként üzemelő kertet 2010-re - 300 millió forintos költségen igényesen felújították. 2012 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kezeli.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. szerk.: Katona Csaba és Szekrényessy Attila: Azért én önnek, sem igent, sem nemet nem mondtam. Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. ISBN 963 218 316 9 (2008) 

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]