Üllői út

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Üllői út
Museum of Applied Arts. Main facade from south. BudapestDSCN3639.jpg
Az Üllői út (zöld) Budapest térképén
Az Üllői út (zöld) Budapest térképén
Map
Úttípus út
Hossza15,6 km
Ország Magyarország
Tartományok Budapest
Az út eleje Kálvin tér
Az út vége Budapest és Vecsés határa
A Wikimédia Commons tartalmaz Üllői út témájú médiaállományokat.

Az Üllői út Budapest leghosszabb sugárútja, a Belvárostól a város délkeleti határáig húzódik Üllő felé. A házszámozás a páros oldalon sokkal kisebb ütemben növekszik, mert sok beékelődés – Semmelweis Egyetem egységei, Népliget és más parkok stb. – szakítja meg, ezért például a 121. házszámú lakóházzal szemben csak a Ludoviceum 82. száma áll.

A régi pesti városfal határától a 18. század elején kezdett kiépülni. Kezdetben mint "Szolnokra vivő út" vagy "Szolnoki országút" emlegették. Az út legrégebb óta álló épületei az Erkel utcai kereszteződés környékén vannak, mert a korábbiakat az 1838-as árvíz elmosta.

Hossza 15 km, mindvégig egyenes, amely északnyugat-délkeleti irányú. A Kálvin térnél kezdődik, a névadó Üllő irányába halad, Vecsésig tart, legnagyobb házszáma 873. Érinti így a VIII., a IX., a X., a XVIII. és a XIX. kerületet. A külső, Határ út utáni (XIX. és XVIII. kerületi) szakaszát a rendszerváltás előtt Vörös Hadsereg útjának hívták.

Közlekedés[szerkesztés]

Az Üllői út Kálvin tér és Könyves Kálmán körút közötti szakasza a Ferencváros és Józsefváros közötti természetes határvonal. Ez alatt fut a 3-as metróvonal („kék metró”) 8 állomáson keresztül. Az út közepén (a Nagyvárad tértől az irányonként egy sávos úttest két oldalán) eredetileg többek között a 42-es, az 50-es, a régi 51-es és az 52-es jelzésű villamosjáratok közlekedtek.[1] A Nagykörút és a Határ út közötti, irányonként három forgalmi sávos szélességét a 3-as metró építésekor történt felszíni tereprendezés során kapta. Ezen a szakaszon 1976-ban a Nagyvárad térig, majd 1980-ban a Határ útig rövidültek a villamos viszonylatok.[2][3] A Könyves Kálmán körúti csomópont felett átívelő felüljáró a Népligetnél 1978-ban készült el.[4] A Könyves Kálmán körút-Határ út közötti szakasz a Ferencváros és Kőbánya közötti határvonal. A Határ út és a pestszentlőrinci Béke tér között az Üllői úton közlekedik az 50-es villamos. A Határ úttól kifelé a Külső Üllői út irányonként másfél sáv szélességű maradt. Az Üllői út a XIX. kerületben egy vasúti átjáróban keresztezi a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalat, annak kispesti állomásán („Lajosmizsei sorompó”), míg röviddel a vége előtt, már Vecsés területén keresztezi szintben a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalat.

Az Üllői út egy-egy szakaszán közlekednek a következő autóbuszok: 9, 15, 36, 84E, 93, 93A, 89E, 94E, 99, 100E, 123, 123A, 136, 166, 183, 193E, 194, 194B, 217, 236, 236A, 266, 281, 294E, 909, 909A, 914, 914A, 934, 950, 950A, 979, 979A, M3, továbbá a 72-es és a 83-as trolibusz, illetve számos Volánbusz-járat.

Középületek az Üllői út mentén[szerkesztés]

Az Üllői út eleje (háttérben a Kecskeméti utca bejárata)
Az Iparművészeti Múzeum
A Nagyvárad téri Református Egyházközség temploma (Ülloi út 90.) (1935)
Kispest átépítése előtt. Baloldalt középen a Tűzoltóság régi épülete, előtérben a jobbra lévő házak lebontva, jelenleg autókereskedés. Háttérben a József Attila lakótelep

Az út a kultúrában[szerkesztés]

Az Üllői utat megénekelte Kosztolányi Dezső az Üllői úti fák[5] című versében.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Budapest lexikon. Főszerk. Berza László. 2. bőv., átd. kiad. Budapest, 1993. Akadémiai K. ISBN 9630564092
  • Józsefvárosi lexikon. Főszerk. Nagy Richárd. Budapest, 1970. MSZMP VIII. Ker. Bizottsága‑Fővárosi Tanács VIII. Ker. Tanács
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Üllői_út&oldid=25928739”