Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
A szabadtéri múzeum egy részlete felülnézetből
A szabadtéri múzeum egy részlete felülnézetből
Becenév: szentendrei skanzen
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Szentendre
Magyarország
Cím 2000 Szentendre, Sztaravodai út
Alapítva 1967
Elhelyezkedése
Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Magyarország)
Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 38″, k. h. 19° 02′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 38″, k. h. 19° 02′ 54″
A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum témájú médiaállományokat.

A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum az 1967-ben alapított szabadtéri néprajzi múzeum Szentendrén. Gyakran egyszerűen szentendrei skanzen néven emlegetik. Magyarország legnagyobb szabadtéri gyűjteménye. Bemutatja a Kárpát-medence jellegzetes tájegységeinek népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek lakáskultúráját, életmódját.

A múzeum természetvédelmi terület. A kiállítási épületek, berendezési tárgyak pótolhatatlan értéket képviselnek.

Fekvése[szerkesztés]

Szentendre nyugati részén, a Lajos-forráshoz és Dömör-kapuhoz vezető út mellett található 46 hektáros területen.

Kiállításai[szerkesztés]

A szabadtéri múzeum létesítését Szentendrén már 1958-ban elhatározták. Ekkor még nem önálló múzeumként, hanem a Néprajzi Múzeum szervezeti egységeként. Az eredeti helyéről áttelepített objektumok felépítése 1968-ban kezdődött meg. A múzeumban felépítendő objektum részletes műszaki, néprajzi, berendezéseinek, kulturális foglalkozásainak és rendezvényeinek terve a bontások alapján készült el. A konzervált és restaurált tárgyak ez alapján kerültek végleges helyükre.

A múzeum önálló költségvetési szervként 1974-től működik. Ez év május 31-én láthatta először a nagyközönség az első, akkor még csak részlegesen elkészült tájegységet, a Felső-Tisza-vidéket.

Az 1998-as év végére kb. 40 000 db néprajzi tárgyat őriztek az épületekben és a raktárakban. 1981-től tudományos kutatóhely.

Napjainkban Magyarország települési, építkezési és gazdasági formáit 10 néprajzi tájegységben kb. 400 építmény segítségével mutatja be. A szabadtéri múzeum Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be hagyományos településtípusok keretében nagyrészt eredeti épületekkel és tárgyakkal a 18. század végétől a 20. század közepéig.

A skanzen területén feltártak egy római villát, melynek konzervált falai szintén megtekinthetők.

2012. november 23-án megérkezett a szentendrei Skanzenbe egy amerikai burdosház felszerelése a pennsylvániai Vintondale-ből.[1][2][3][4]

Az elkészült tájegységek[szerkesztés]

Észak-magyarországi falu (I.)[szerkesztés]

Elkészült 2010-ben

Felföldi mezőváros (II.)[szerkesztés]

2006-ban készült el.

Felső Tiszavidék (III.)[szerkesztés]

1974-ben fejezték be.

Alföldi mezőváros (VI.)[szerkesztés]

Folyamatosan épül. Objektumai:

Dél-Dunántúl (VII.)[szerkesztés]

2005-ben készült el.

Bakony, Balaton-felvidék (VIII.)[szerkesztés]

A nyirádi vízimalom

2000-ben fejezték be.

Nyugat-Dunántúl (IX.)[szerkesztés]

(1993.)

Kisalföld (X.)[szerkesztés]

(1987.)

Tervezett tájegységek[szerkesztés]

  • Közép-Tiszavidék (2010 után)
  • Erdély tájegység
  • Történeti tájegység
  • XX. századi falu tájegység

Programjai[szerkesztés]

Kultúrcentrumként is működik: az egyes tájakat bemutató házak kiállításait kézműves bemutatók, folklórműsorok, színházi előadások egészítik ki.

Skanzenvasút[szerkesztés]

2009. áprilisától a 2115 méter hosszú normál nyomtávú pályán megindult a múzeumvasút a skanzenben. A vonalon a 422-es pályaszámú BCmot motorkocsi közlekedik. Ilyen motorkocsik jellemezték a helyiérdekű vasútvonalak forgalmát az 1920-as évek közepétől kezdve. Állomásépületnek a mezőhegyesi vasútállomás mását építették fel. A pálya a Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalból került Szentendrére, az 1930-as évekből származó "c" jelű (34,5 kg/m tömegű) sínek Nagytőke és Kunszentmárton között szolgálták a forgalmat 2008-ig.

Díja[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára

Képgaléria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum témájú médiaállományokat.