Rám-szakadék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Koordináták: é. sz. 47° 45′ 11″, k. h. 18° 54′ 15″

A Rám-szakadék térképe

A Rám-szakadék Dömös közigazgatási területén található. A Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része.

Leírása[szerkesztés]

A Dunántúli-középhegység legkeletibb része a Visegrádi-hegység, kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, igen heves vulkáni tevékenység során keletkezett.

A hegy kőzeteire jellemzők a vulkáni eredetű andezit, valamint az andezittörmelékes breccsába (szögletes, éles kőzettörmelék-darabokból összecementálódott kőzet) ágyazott kőtömbök, melyekből a kőzet felszínre kerülésével az esővíz és a fagy eróziós hatásának eredményeképpen meredek völgyek alakultak ki.

Az itt kialakult szakadék, szurdokvölgy a rajta átvezető vezető turistaúton kellő óvatossággal végigjárható. A kirándulás közben érdekes földtani jelenségeket láthatunk. A turistáknak összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük. A szűk, meredek falakkal (melyek magassága eléri a 35 métert, szélessége pedig több helyen 3 méternél is kisebb) határolt mélyedés a különféle vulkáni rétegek keresztmetszetét adja. A puha tufában magas, függőleges falak, a víznek ellenálló keményebb lávarétegeken pedig zúgók, vízesések alakultak ki. A szakadékon keresztülfolyó Rám-patak a Szőke-forrás völgyén keresztül a Malom-patakba folyik.

Barlangjai[szerkesztés]

Átkelés a zuhatag felett

Turistaforgalom[szerkesztés]

A terület a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében van. A terep Magyarország legnehezebben járható (vagy más szempontból legérdekesebb) turistaútvonala. Néhány helyen több méternyi, patak által vájt és folyamatosan nedves sziklafalon át vezet az út, ahol a haladást kapaszkodó-láncok segítették.

Az utat a PP Zrt. (Pilismaróti Erdészete) 2006-ban 4,5 millió forintból felújította, amiből a pihenőket, illetve az egy kilométer hosszú szurdokban mintegy 200 méternyi korlátot és több létrát építettek fel.

A turisták közlekedését kiépített korlátok, kapaszkodók segítik elő. A meredekebb részeken, a kapaszkodóknál pedig kőbe vájt kisebb üregek biztosítják lépcsőszerűen a kiránduló biztonságos feljebb jutását. A zuhatagok mellett több helyen is biztonságos létrák adnak segítséget a több méteres szintkülönbségek legyőzésére, bár a köveken szétfröcskölő víz ennek ellenére is összevizezheti a ruhákat. (Javasolt a vízálló bakancs használata.)

A területet évente több, mint 60 ezer kiránduló keresi fel. Főként hétvégéken az igen nagy turistaforgalom miatt problémákat okoz az, ha a szurdokban mindkét irányban közlekednek. A kihelyezett táblák javasolják, illetve a hétvégékre vonatkozóan elő is írják, hogy a Rám-szakadékot („zöld” turistajelzés) alulról felfelé (Dömös irányából) közelítsük meg, míg az ellenkező irányban a „sárga” jelzéssel ellátott utat kövessük, elkerülendő a torlódásokat és balesetveszély kialakulását. Amennyiben Dobogó-kőről keressük fel a Rám-szakadékot, úgy előbb a sárgán jelzett Lukács-árkon ereszkedjünk le, majd vissza irányban járjuk be a szakadékot.

Élővilág[szerkesztés]

A szakadék élővilágát tekintve a környező hegyvidékhez kapcsolódik, de a nedves, andezites sziklákat, illetve a fatörzseket gazdagon borítják a moha-, illetve és zuzmófélék. A sziklaképződmények pihenőhelyet nyújtanak többek közt a kerecsensólyomnak és a hollónak. Az emlősök közül külön említést érdemel a nyuszt és az igen ritka vadmacska. A völgy felett magasodó Rám-hegy a bioszférarezervátum egyik magterülete, ahol a hölgyestike, nagyezerjófű és mérges sás mellett a Pilisi bioszféra-rezervátum címernövénye, a tarka nőszirom is gyakori. Az idős bükkfák odvaiban kék galamb és fekete harkály is megtelepszik..

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rám-szakadék témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés]