Nyuszt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nyuszt
Martes martes crop.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft [1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Menyétfélék (Mustelidae)
Alcsalád: Menyétformák (Mustelinae)
Nem: Martes
Faj: M. martes
Tudományos név
Martes martes
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Az elterjedési területeAz elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nyuszt témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyuszt témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyuszt témájú kategóriát.

Brehms Het Leven der Dieren Zoogdieren Orde 4 Edelmarter (Mustela martes).jpg

A nyuszt (Martes martes) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az összes erdőtípusban megtalálható Nyugat-Európától Szibériáig. A nagyobb parkokban is előfordul. A hegyvidékeken a fahatárig merészkedik fel.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Martes martes martes
  • Martes martes borealis
  • Martes martes latinorum
  • Martes martes lorenzi
  • Martes martes minoricensis
  • Martes martes notialis
  • Martes martes ruthena
  • Martes martes uralensis

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 43–51 cm, farokhossza 20–26 cm, tömege 1,8 kg-ig terjedhet. Torka és melltájéka narancssárga színű, ez különbözteti meg a nyesttől, amelynél ez fehér színű. Szőrzete a test többi részén barna, farka bozontos és hosszú. Mellfoltja a has felé pöttyökre eshet szét, de soha sem ágazik el villásan, mint a nyestnél. Füle kiemelkedik, lába rövid, talpa szőrös. Erős karmaival könnyedén mászik a fán, közben a farkával biztosítja az egyensúlyát.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ügyesen mászik, talán az európai emlősök közül a legjobban. Akár 4 métert is ugrik a fák lombkoronájában, a fán lefelé és felfelé ugyanolyan könnyedséggel mozog, mint a talajon. A talpán található szőr nemcsak a hidegtől óvja, hanem a havon is megkönnyíti a mozgását. Területét, amely a tápláléktól függően 5-23 km²-re is kiterjedhet, végbélmirigyeinek váladékával jelöli meg. Finnországban sok ellensége előfordul (pl. szirti sas), ezért itt inkább éjszaka mozog, bár ilyenkor is áldozatul esik néha az uhuknak.

Tápláléka a helyi élővilágtól függ, de általában a mókusok és a kismadarak a legfontosabbak számára. Nagyobb rovarok, bogyók és tölgymakkok is előfordulhatnak étrendjében.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyár közepén párzik és a vemhességi idő általában annyira elhúzódik (megtermékenyített petesejt késleltetett beágyazódása miatt), hogy a kölykök csak áprilisban jönnek a világra. 30 gramm a súlyuk, a fészket június vagy július környékén hagyják el és születésük után hat hónappal lesznek teljesen önállóak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]