Nyuszt

Nyuszt
	A természetes élőhelyén
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Család:	Menyétfélék (Mustelidae);
Alcsalád:	Rozsomákformák (Guloninae);
Nem:	Martes;
Faj:	M. martes;
Tudományos név
	Martes martes; (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Nyuszt témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nyuszt témájú médiaállományokat és Nyuszt témájú kategóriát.

Nem tévesztendő össze a következővel: Nyest.

Rajz az állatról

A nyuszt (Martes martes) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a rozsomákformák (Guloninae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Az összes erdőtípusban megtalálható Nyugat-Európától Szibériáig. A nagyobb parkokban is előfordul. A hegyvidékeken a fahatárig merészkedik fel.

Alfajai[szerkesztés]

Martes martes martes
Martes martes borealis
Martes martes latinorum
Martes martes lorenzi
Martes martes minoricensis
Martes martes notialis
Martes martes ruthena
Martes martes uralensis

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 43–51 cm, farokhossza 20–26 cm, tömege 1,8 kilogrammig terjedhet. Torka és melltájéka narancssárga színű, ez különbözteti meg a nyesttől, amelynél ez fehér színű. Szőrzete a test többi részén barna, farka bozontos és hosszú. Mellfoltja a has felé pöttyökre eshet szét, de sohasem ágazik el villásan, mint a nyestnél. Füle kiemelkedik, lába rövid, talpa szőrös. Erős karmaival könnyedén mászik a fán, közben a farkával biztosítja az egyensúlyát.

Életmódja[szerkesztés]

Nagyon jó ugró. Kiváló a szaglása, hallása. Ügyesen mászik, talán az európai emlősök közül a legjobban. Akár 4 métert is ugrik a fák lombkoronájában, a fán lefelé és felfelé ugyanolyan könnyedséggel mozog, mint a talajon. A talpán található szőr nemcsak a hidegtől óvja, hanem a havon is megkönnyíti a mozgását. Területét, amely a tápláléktól függően 5-23 km²-re is kiterjedhet, végbélmirigyeinek váladékával jelöli meg. Finnországban sok ellensége előfordul (pl. szirti sas), ezért itt inkább éjszaka mozog, bár ilyenkor is áldozatul esik néha az uhuknak.

Tápláléka a helyi élővilágtól függ, de általában a mókusok és a kismadarak a legfontosabbak számára. Nagyobb rovarok, bogyók és tölgymakkok is előfordulhatnak az étrendjében.

Szaporodása[szerkesztés]

A nyár közepén párzik, és a vemhességi idő általában annyira elhúzódik (a megtermékenyített petesejt késleltetett beágyazódása miatt), hogy a kölykök csak áprilisban jönnek a világra. 30 gramm a súlyuk, a fészket június vagy július környékén hagyják el, és születésük után hat hónappal lesznek teljesen önállóak.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szept. 28.) 20903–21019. o.

Források[szerkesztés]

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6

További információk[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
Greenfo.hu szerint Magyarországon védett
http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_1762

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szept. 28.) 20903–21019. o.

[1]