Csikóvári-csőlyuk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csikóvári-csőlyuk
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz3 m
Mélység0 m
Magasság0,8 m
Függőleges kiterjedés0,8 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 550 m
Ország Magyarország
Település Pomáz
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Típus fumarolabarlang, vagy mállásos eredetű
Barlangkataszteri szám 4900-24

A Csikóvári-csőlyuk Pomázon, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található barlang. Andezit-agglomerátumban keletkezett.

Leírás[szerkesztés]

A Nagy-Csikóvár 556,4 méter tengerszint feletti magasságban található csúcsának a közelében, a csúcsrégió északkeleti részén, egy fokozottan védett területen, erdőben van a bejárata. A Pomáz belterületéről induló és a Nagy-Csikóvár tetejére tartó zöld háromszög jelzésű turistaút mellett nyílik. A nyílása egy körülbelül három méter magas sziklafal aljában van. A bejárata körülbelül 0,6 méter széles és 0,8 méter magas, horizontális tengelyirányú. A bejárata mellett jobbra egy emléktábla látható KRISTÓF EMLÉKÉRE / A KRISZTINÁSOK / 1984 szöveggel.

Miocén andezit-agglomerátumban jött létre. Monostori András szerint valószínűleg egy szingenetikus fumarolabarlang esetleg szolfatara, vagy mofetta kürtője. A csőbarlang a gáz- és gőzkifúvás miatt alakult ki. Kovács Richárd szerint posztgenetikus barlang és mállással keletkezett tektonikus elmozdulás mentén. Kondenz borsókövek vannak a barlangban.

A járata a bejárati sziklafalra merőleges irányban és körülbelül vízszintesen helyezkedik el, három méter hosszú, körülbelül 40–70 centiméter átmérőjű és kör, valamint ovális keresztmetszetű. A csőlyuk környékén még több, néhány centiméter átmérőjű, leginkább a réteghatárok mentén keletkezett, kifúvásos üreg található. Barlangjáró alapfelszereléssel járható. Lámpa használata ajánlott.

Előfordul az irodalmában Csikóvári-csőbarlang (Monostori 2000) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Először Monostori András írta le a barlangot és közölt fényképeket a barlangról az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának a 2000. évi évkönyvében. A Csikóvár geomorfológiai jelenségeiről szóló szakdolgozatához kapcsolódó terepbejárás során bukkant rá. A leírás szerint négy méter a becsült hossza. 2006. szeptember 30-án Kovács Richárd, az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület tagja vizsgálta meg és mérte fel a barlangot. A felmérés alapján szerkesztett egy alaprajzi barlangtérképet és egy hossz-szelvényt ábrázoló barlangtérképet egy keresztmetszettel. A vizsgálatának az eredményeit a barlang nyilvántartólapján írta le. A barlangtérkép szerint a barlang három méter hosszú és 80 centiméter magas.

2010. április 21-én Mocsári Attila kereste fel a barlangot és készítette el az alaprajzi barlangtérkép-vázlatát, valamint a hosszmetszeti barlangtérkép-vázlatát. A felmérés alapján a barlang 2,1 méter hosszú. Mocsári Attila kutatásának az eredményei az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának a 2010. évi évkönyvében jelentek meg. Az ismertetéshez tartozik egy Eszterhás István által szerkesztett helyszínrajz a barlang helyének feltüntetésével.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]