Weislich-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Weislich-barlang
Az üreg bejárata 1997-ben
Az üreg bejárata 1997-ben
Hossz? m
Mélység? m
Magasság? m
Függőleges kiterjedés? m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Pomáz
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Típus mesterséges
Elhelyezkedése
Weislich-barlang (Magyarország)
Weislich-barlang
Weislich-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 32″, k. h. 18° 58′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 32″, k. h. 18° 58′ 26″
A Wikimédia Commons tartalmaz Weislich-barlang témájú médiaállományokat.

A Weislich-barlang mesterséges üreg, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Pomázon, a Holdvilág-árokban található. Nem barlang. Turista útikalauzokban is le van írva.

Megközelítés[szerkesztés]

A Holdvilág-árokban, az időszakos vízesésétől felfelé haladva, körülbelül 50 méternyire, nyugat felé kell elhagyni a völgytalpat. A völgytalpat szegélyező sziklafal takarásából hamarosan feltűnik a kissé távolabb, körülbelül 30 méterre levő, látványos, faragott oldalú sziklacsoport. Ez az úgynevezett Nagy-szikla, amelyben a Weislich-barlang van.

A fehér andezittufából álló Nagy-szikla könnyen felismerhető arról, hogy konkáv derékszögben, körülbelül 10 méter magasságig függőlegesre van faragva, az előterében pedig kőtörmelékkel borított, tálszerű mélyedés van. Az üreg alsó bejárata a faragott szikla délnyugatra néző falában van. Az alsó bejárat egy körülbelül három méter magas és két méter széles, háromszög formájú nyílás. A délkeletre néző fal felső harmadában pedig nyolc darab kaptárfülke látható.

Leírás[szerkesztés]

Az üreg alsó, három méter magas, két méter széles és háromszög alakú bejárata egy fülkébe vezet, melyből egy 4,1 méter mély, három lépcsővel tagolt, függőleges akna, a lépcsőház vezet lefelé. Az akna falán néhol látszanak még az egykor volt kapaszkodók vas csonkjai, de jelenleg lejutni csak traverzálva, vagy kötél segítségével lehet. A Lépcsőház aknájának az aljából egy majdnem öt méter hosszú, enyhén lejtő folyosó indul északnyugat felé. Az alját vastagon borítják a fentről bedobált kövek, 2–3 méteres fadarabok és a szemét.

A folyosó közel derékszögben csatlakozik be a legalsó szinten levő Fő-folyosóba. Ennek a hossza 11,1 méter, a szélessége változó, középen 2,5 méterre kiszélesedik, míg az északkeleti végén csak egy méteres, a magassága 1,5–1,7 méter. Enyhén északkelet felé lejt. Az alján már kevesebb a kő és fadarab, a szemét, de itt található a felső aknabejárat egykori vasajtajának ledobott lapja. A Fő-folyosó délnyugati végéből egy ovális-ellipszis szelvényű, 14,9 méter magas, közel függőleges, 80–85°-os kürtő vezet a felső bejárathoz. E kürtő falában is lehet még néhány vascsonkot látni, amelyek a korábban létező kapaszkodók maradványai.

Kijutni a kürtőn korábban nem lehetett, mert a külszínhez közeli végébe egy lépcsőfoknak támaszkodó hatalmas, a kürtő szelvényét csaknem kitöltő kő volt. A követ felülről gurították a kürtő nyílásába, mely aztán a két méterrel lejjebb levő lépcsőnél megszorult és csak egy át nem járható rést hagyott szabadon. Azóta a kő ki lett bontva és a kürtő újra járható és mászható.

Az üreg felső, kürtős, ma már átjárható bejáratához a külszínen is eljuthatunk, ha a Nagy-szikla faragott oldalát az azt balról övező meredélyen megkerüljük és nagyjából a kaptárfülkék fölé érünk. Itt a sziklatornyok által körülfogott mélyedésben találjuk a téglalap formájúra faragott nyílást. Mellette az egykori vasajtó kerete is megtalálható félredobva. A nyílásban régebben volt egy méter mélységben egy begurított és megszorult kőtömb.

A felső bejárat jól rejtett helyzetben van. A sziklacsoport aljából végképp nem látszik, de fent, a tornyok között is csak közelről lehet észrevenni. Ez a rejtettség valószínűleg nem véletlen, talán védelmi, menekülési célokat szolgált. Érdekesség még a kürtő nyílásától északra levő, magasabb sziklatorony oldalába faragott görög betűs Krisztus monogram. Ez hasonlít az Y-ágú-barlang elágazásánál levő jelhez.

Továbbá, a nem túl régi időben kissé alakítottak rajta, a bejáratait vasajtókkal látták el és kürtőibe vas kapaszkodókat szereltek. Jelenleg igen rossz, szemetes állapotban van. A kürtők miatt sokan ugyan nem járnak benne, de annál többen dobálnak bele köveket, faágakat, üvegpalackokat és mindenféle egyéb szemetet.

A Weislich-barlangot Eszterhás István szerint teljes egészében szerszámokkal alakították ki az Y-ágú-barlanggal és a Vízesés-alatti-barlanggal közel azonos időben, azonos technikával. Üregének térrajza viszont jelentősen eltér az előbbi kettőétől, így talán a funkciója is más lehetett.

Az üreg belül

Nevét onnan kapta, hogy egy hiedelem szerint valamikor itt volt egy Weislich (vagy Veiszlics, Weiszlich, Weiszlics) nevű rabló rejtekhelye. Weislich csak a gazdagoknak ártott. Előfordul irodalmában Holdvilág-árki-sziklasir (Bertalan, Schőnviszky 1976), Holdvilágárok barlangja (Schőnviszky 1937), Holdvilágárok-barlangja (Bertalan 1976), Holdvilág-árok-barlangja (Bertalan, Schőnviszky 1976), Holdvilág barlang (Kadić 1920), Holdvilág-sziklaüreg (Kadić 1952), Remete-barlang (Bertalan 1976), Veiszlics-barlang (Hazslinszky 1999), Weisslich-barlang (Mezei, Páli 1955), Weiszlich-barlang (Mezei, Páli 1955), Weiszlich barlang (Mezei, Páli 1955), Weiszlics-barlang (Schőnviszky 1937) és Weiszlik-barlang (Neidenbach, Pusztay 2005) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1920. évi Barlangkutatásban kiadott könyvismertetésben, amely a Budapest Duna-jobbparti környéke című könyvről szól, meg van említve, hogy a könyvben le van írva a Pilis hegységben található Holdvilág barlang. A Turisták Lapja 1937. évi évfolyamában kiadott és Schőnviszky László által írt tanulmányban az olvasható, hogy a Holdvilágárok barlangja, más néven a Weiszlics-barlang a Holdvilág-árok vízesésétől kissé felfelé, balra, egy andezittufa sziklafal letörésének alján van. A csúcsos, háromszögalakú nyílás pár métert lefelé egy kis terembe vezet, ahonnan egy másik kürtő is a szabadba nyílik. A kürtőben és még néhány helyen emberi kéz nyomai, lépcsőszerű kivájások figyelhetők meg. Állítólag valamikor Weiszlics rablóvezér tanyája volt. Jórészt eltömődött.

Az 1943. évi Barlangvilágban megjelent tanulmány szerint a Holdvilág-árok vízesésétől nem messze, a szakadék nyugati peremén van egy barlang, a Weislich-barlang és ezért lehet, hogy a vízesés alatt lévő két üreg, a Vízesés-alatti-barlang és az Y-ágú-barlang természetes eredetű. A Holdvilág-árok nyugati oldalában van barlang, jelenleg beomlott állapotban. A nép szerint a barlang elért a Kő-hegyig és egy Weiszlich, vagy Veiszlics nevű rablóvezér rejtekhelye volt, aki réme volt a vidék gazdagjainak, de a szegényeket nem bántotta.

Kadić Ottokár az 1952-es kéziratában leírta a Holdvilág-sziklaüreget (Pomáz), másik nevén Weiszlics-barlangot. A kéziratban arról van szó, hogy az üreg Pomáz határában, a Holdvilág-árokban, a vízeséstől kissé feljebb, balra, andezittufa letörés alján helyezkedik el. Háromszög alakú bejárata néhány méterre lefelé, egy kis terembe vezet. Onnan a szabadba kürtő nyílik. A kürtőben lépcsőszerű kivájások vannak. A szájhagyomány szerint ebben az üregben tanyázott régen Weiszlics rablóvezér. Ma már el van tömődve legnagyobb része. Az ismertetés két irodalmi mű alapján lett írva.

Az üreg bejárata

Az 1967-ben napvilágot látott Pilis útikalauz című könyvben az van írva, hogy a Nagy-Csikóvár oldalába mélyülő Holdvilág-árok vízesése közelében több üreg figyelhető meg. A szakadék nyugati peremén, a hegy oldalában egy nagy, körülbelül 20 méter magas, andezittufa sziklafal alján háromszög alakú nyílás vezet a Weiszlich-barlangba, amely a néphiedelem szerint Weiszlich rablóvezér rejtekhelye volt. A bejáraton át függőleges aknába lehet jutni, amely kis terembe vezet, ahonnan hirtelen töréssel egy másik meredek akna nyílik a szabadba. Az üregben sok helyen figyelhető meg az emberi kéz munkája, tágítás, lépcsőszerű kivájások formájában. A barlang, ha volt is eredetileg természetes ürege, mai formájában jórészt mesterséges. Az 1974-ben kiadott Pilis útikalauz című könyvben meg van ismételve az 1967-es útikalauzban említett ismertetés.

Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegységben és a Pilis hegységben, Pomázon elhelyezkedő Weiszlich-barlang további nevei Holdvilágárok-barlangja és Remete-barlang. A Nagy-Csikóvár csúcsától DNy-ra 800 m-re, a Holdvilág-árokban, kb. 350 m tszf. magasságban van bejárata. A vízeséstől felfelé haladva bal kéz felé, sziklaletörés alján nyílik. Legalábbis részben mesterséges üreg, amelynek kürtője van. A Magyar Nemzeti Múzeum ásatott benne. A kézirat barlangra vonatkozó része 3 irodalmi mű alapján lett írva.

A kürtő bejárata kívülről egy kővel volt eltorlaszolva

A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve az üreg két külön üregként. Az egyik üreg, talán szénkutató tárna a Pilis hegységben van és Holdvilág-árki-sziklasirnak van nevezve. Az üreggel 2 irodalmi mű foglalkozik a barlangnévmutató szerint. Az 1941. évi 9. számú tétel nem foglalkozik vele, az 1941. évi 10. számú tétel foglalkozik vele. A Pilis hegységben lévő másik, mesterségesen kiszélesített barlangnak Holdvilág-árok-barlangja a neve, Weiszlich-barlang a névváltozata és a barlangnévmutató szerint 4 irodalmi mű foglalkozik az üreggel.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel az üreg a Szentendre–Visegrádi-hegység barlangjai között Weiszlich-barlang néven Remete-barlang és Holdvilágárok barlangja névváltozatokkal és térképen van feltüntetve helye. Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Weiszlich-barlang másik neve Holdvilág-árok-barlangja és Remete-barlang, andezittufában alakult ki és ismeretlen méretű. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című 1993-as kézirat szerint a pomázi Weislich-barlang andezitagglomerátumban jött létre, 47 méter hosszú, 17,5 méter magas és 17,5 mély. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg.

Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának 1997. évi évkönyve szerint az üregben talált leletek adták az alapját az 1941-es sajtóviharnak, mely során több mint 200 újságcikk foglalkozott a szenzációval, hogy megtalálták Árpád magyar fejedelem sírhelyét, illetve egy pogány kultikus helyet, vagy netán a pálos rend alapítójának, Boldog Özsébnek a remetelakhelyét. Más újságok pedig cáfolták e feltevéseket, állításokat. Erdélyi István ásatása során csupán egy vas csatfibula került elő, amely nem volt kormeghatározó. Fülöp és Vértesy ásatása pedig meddőnek bizonyult. Így, az igen kevés kormeghatározó lelet után továbbra is tisztázatlan maradt, hogy kik és mikor, illetve milyen célból faragták meg a Nagy-sziklát, valamint vésték ki a Weislich-barlangot, a kaptárfülkéket és tettek karcolt jeleket a falakra. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel az üreggel foglalkozó 37 darab írás megjelölésével. A 364., a 366., a 398., a 458., a 498. és az 526. tételek nem említik, a 363., a 365., a 396., a 457., a 497. és az 525. tételek említik.

Az üreg bejárata távolról fényképezve

A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben található Holdvilág-árok szócikk szerint a Holdvilág-árok középső részén van a Weiszlich barlang és több más üreg. Szintén az árok alsóbb szakaszán lévő barlangban van egy ősemberi kultuszhely. A kiadványban önálló szócikke van az üregnek. A Weiszlik (Weiszlich)-barlang szócikk szerint a Weislich-barlang (Pilis hegység, Holdvilág-árok) a Visegrádi-hegységben található mesterséges üreg. A Holdvilág-árok időszakos vízesése felett, a látványos, faragott oldalú Nagy-sziklacsoportban nyílik. A két bejáratú és függőleges részekkel tagolt járat létrehozásának kora és rendeltetése ismeretlen. Alsó, 3 m magas, 2 m széles és háromszög alakú bejáratánál 8 kaptárfülke figyelhető meg. Régen vaslépések segítették a közlekedést az aknákban. Jelenleg egy hatalmas sziklatömb zárja le a felső bejáratát.

A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Holdvilág-árokban kivájt egyik üregben rendezkedett be Weislich rablóvezér. Vannak barlangszerű mesterséges üregek a Visegrádi-hegységben, melyeket többnyire barlangnak is neveznek. Hét ilyen mesterséges üreg ismert 532 m hosszúságban. Legnagyobb jelentőséggel bír a pomázi Holdvilág-árok három mesterséges ürege, a Weislich-barlang, az Y-ágú-barlang és a Vízesés-alatti-barlang. Nagy sajtóvisszhangot kapott az ásatások értékelése miatt a Holdvilág-árok három mesterséges ürege.

A Széchy Dénes-barlangnak és a Holdvilág-árok három mesterséges üregének (Weislich-barlang, Vízesés-alatti-barlang, Y-ágú-barlang) előtere lett régészetileg megásva, illetve az ásatások még folyamatban vannak. A Weislich-barlangba leginkább 2–3 m-es, vastag faágak vannak hordva. A Visegrádi-hegység 7 barlangszerű mesterséges üregének egyike a pomázi, 43,7 m hosszú és 17,5 m függőleges kiterjedésű üreg. A publikációhoz mellékelt, a Visegrádi-hegység 10 m-t meghaladó barlangjainak elhelyezkedését bemutató ábrán látható az üreg földrajzi elhelyezkedése. A tanulmányban van egy színes fénykép, amelyen a Weislich-barlang alsó bejárata figyelhető meg. Jelenleg a Szörényi Levente által alapított Holdvilág Alapítvány végez feltárásokat az üreg környékén, ezért egy kerítéssel néhány éve lezárták a Nagy-szikla környékét.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Barcza ImreThirring Gusztáv: Budapest Duna-jobbparti környéke. Budapest, 1924. (2. kiadás.) 131., 143., 176. old.
  • Eszterhás István: Legenden über vulkanische Höhlen in Ungarn. Jahresbericht der Höhlenforscher-gruppe Rhein-Main, Frankfurt a. M. 1997. 50–55. old.
  • Eszterhás István: Legenden über vulkanische Höhlen in Ungarn. Slovenský Kras, 1999. (37.) 29–36. old.
  • Gallus Sándor: Pomáz romemlékeinek feltárása elsőrendű nemzeti feladat. Nagy Budapest, 1941. március 21. (4. évf.) 3. old.
  • Incze Attila: Ércesedési nyomok vizsgálata a Visegrádi-hegységben. Kézirat, szakdolgozat a JATE-n, Szeged. 1990.
  • Kolacskovszky Lajos: A magyar hegyek betyárromantikája. Természetjárás, 1955. december. (1. évf. 9. sz.) 4. old.
  • Kristóf Sándor szerk.: Hétvégi túrák hazánk legszebb tájain. Budapest, 1958. 46., 48., 175., 200. old.
  • Markos Béla: Bp. és tágabb környéke. Budapest, 1948. (Budapest környéke 1:200.000-es térképmelléklete). (A térképmellékleten jelölve van.)
  • Mészáros Gyula: Fejedelmi temetkező hely a Holdvilágárok sziklasírjában. Nagy Budapest, 1941. augusztus 1. (4. évf. 27. sz.) 3. old.
  • Mészáros Gyula: Az országfoglaló népelem monumentális kultuszhelye és egyetlen feliratos emléke a pomázi Holdvilágárokban. Nagy Budapest, 1941. november 7. (4. évf. 38. sz.) 3. old.
  • Michnai Attila: Pomáz – Holdvilág-árok, Nagy-szikla. Kézirat. Budapest, 1981. (Ásatási napló a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában.)
  • Nováki Gy.: Archáologische denkmáler der eisenverhüttung in Nordostungarn aus dem X.–XII. jahrhundert. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1969. (21. köt.) 304., 330. old.
  • Sashegyi Sándor: Pilis – Salabasina. Kézirat, 1936. (A kézirat megtalálható a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában.)
  • Sashegyi Sándor: Háromezer éves kultúráról tanúskodnak a pomázi ásatások. Nagy Budapest, 1941. május 30. 3. old.
  • Thirring Gusztáv szerk.: A Pilis – Visegrádi-hegység részletes kalauza. Budapest, 1929. 91., 105., 141. old.
  • Tokaji Tibor: A Stromfeld-emléktúra útjain. Természetjárás, 1955. július. (1. évf. 4. sz.) 15. old.
  • Torma István szerk.: Magyarország régészeti topográfiája 7. Pest megye régészeti topográfiája. A budai és szentendrei járás. Budapest, 1986. 199–200., 201., 287., 289. old.