Szentendrei-barlang
| Szentendrei-barlang | |
 | |
| A Szentendrei-barlang bejárata | |
| Hossz | ? m |
| Mélység | ? m |
| Magasság | ? m |
| Függőleges kiterjedés | ? m |
| Tengerszint feletti magasság | ? m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Szentendre |
| Földrajzi táj | Visegrádi-hegység |
| Típus | mesterséges |
| Elhelyezkedése | |
 Szentendrei-barlang
Pozíció a Visegrádi-hegység térképén
| |
 é. sz. 47° 42′ 28″, k. h. 19° 02′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 28″, k. h. 19° 02′ 57″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentendrei-barlang témájú médiaállományokat. | |
A Szentendrei-barlang az egyik olyan mesterséges eredetű üreg, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Visegrádi-hegységben, Szentendre területén található. Nem barlang.
Leírás[szerkesztés]
Szentendre belterületétől északra, a Sztelin-patak északi partján emelkedő Asztal-kőtől délnyugatra lefutó gerinc északi oldalában található. A Macska-lyuknak nevezett üregtől nem messze. A Szentendrei-barlang méretét Skerletz Iván 3×5 méternek írta le, ami az 1997-es felmérés adataival nagyjából megegyezik. Eredetileg sziklaeresz jellegű volt, mint a mellette található Macska-lyuk, de a nyitott részéhez lepotyogott, hatalmas sziklatömbök által barlangszerűbbé vált, jobban elzáródott a külvilágtól.
Az üreg mesterséges eredetű, valószínűleg a középkorban itt folytatott kőbányászat során keletkezett. A belseje kopár, a kisragadozók számára megfelelő búvóhelyet biztosít, amelyet a benne talált csontok erősítenek meg. A befoglaló kőzete a környék vulkanikus eredetű kőzete, azaz andezittufa és andezitbreccsa.
Előfordul az üreg az irodalmában Nyergeshegyi üreg (Bertalan 1976) néven is.
Kutatástörténet[szerkesztés]
Az üreget először Skerletz Iván említette meg nyomtatásban. Bertalan Károly Nyergeshegyi üregek néven regisztrálta a Macska-lyukat és a Szentendrei-barlangot.
Az 1986-ban napvilágot látott Magyarország régészeti topográfiája című könyvben az van írva, hogy Szentendrétől É-ra, az Asztal-kőtől DNy-ra lefutó gerinc É-i oldalán lévő kőbánya nyomokra Erdélyi István hívta fel a figyelmet, majd Skerletz Iván vizsgálta meg a lelőhelyet. A K–Ny irányú, 10–15 m magas andezittufa-andezitbreccsa sziklafalak közül a legalsó, simára faragott sziklafal közepén kvadratikusan kiváltott faragás és egy kb. 3×5 m-es mesterséges barlang található. A mesterséges barlangtól nem messze, K-re helyezkedik el a Macska-lyuk.
1997. december 21-én Szenti Tamás kereste meg Ferenczi Balázzsal és Sarvajcz Zoltánnal az irodalomból megismert, de a nem karsztosodó kőzetben található barlangokkal foglalkozó kutatók számára ismeretlen objektumot és feltérképezték, valamint elkészítették a fénykép-dokumentációját.
A 2001. november 12-én készült, Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a Szentendrei-barlang. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 5 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak az üreggel. A 366. tétel nem említi, a 365. tétel említi. A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy az Asztal-kőben két, bányafalba faragott csarnok, a Szentendrei-barlang és a Macska-lyuk található. A Visegrádi-hegység barlangszerű, de mesterséges 7 üregének egyike a 3,1×5,7 m alapterületű és 7 m magas, Szentendrén található üreg.
Irodalom[szerkesztés]
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat. Budapest, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.) (Nincs benne név szerint említve az üreg.)
- Eszterhás István – Gönczöl Imre – Szenti Tamás: A Visegrádi-hegység barlangjai. II. rész. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1997. Kézirat. 228., 229. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: A Visegrádi-hegység barlangjai. Karsztfejlődés, 2014. (19. köt.) 253., 260. old.
- Skerletz Iván: Ismeretlen kaptárkő a Dunakanyarban. Dunakanyar, 1978. 36. old. (Nincs benne név szerint említve az üreg.)
- Szenti Tamás: Második jelentés. 1997. Kézirat, 1997. 2. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szenti Tamás: Nem karsztos barlangok a Dunazugban. MKBT Tájékoztató, 1998. március–április. 5–6. old.
- Szenti Tamás: Barlangok a kőbányában. Dunakanyar, 1998. (4. évf.) december. (12. sz.) 5. old.
- Szenti Tamás: A szentendrei Asztal-kő barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1998. Kézirat. 74–82. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 98. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Torma István szerk.: Magyarország régészeti topográfiája 7. Pest megye régészeti topográfiája. A budai és szentendrei járás. Budapest, 1986. 289. old. (Nincs benne név szerint említve az üreg.)
