Matricás-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Matricás-barlang
Hossz7,6 m
Mélység? m
Magasság? m
Függőleges kiterjedés? m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 235 m
Ország Magyarország
Település Esztergom
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Típus atektonikus

A Matricás-barlang andezitbarlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Visegrádi-hegységben, az esztergomi Szamár-hegyen található.

Földrajzi helyzet[szerkesztés]

A kettős csúcsú Szamár-hegy alacsonyabbik, 279 méteres, déli csúcsának a nyugati oldalán 200 méter hosszú, 10–15 méter magas sziklafal alakult ki. Ennek az északi végén, körülbelül 235 méter tengerszint feletti magasságban nyílik a barlang.

Leírás[szerkesztés]

A sziklafalról egy körülbelül 10×20×2 méteres kőzettömb csúszott le élével, amely aztán nekitámaszkodik a falnak. Ennek felső része mögött jött létre a barlang, melynek hossza 7,6 méter és az 5. méter körül egy járható méretű nyílás vezet a sziklalap felső szélére, úgy, hogy egy második bejáratot képez.

Az első öt méter tágas, egy méter körüli szélességű, a bejáratnál 1,75 méter magas, beljebb az alja emelkedik, csak négykézláb járható. A felszínre nyíló kürtő után a járat elszűkül, de a szűkület után egy újabb ferde termecskévé tágul, annak viszont a magassága már csak 50 centiméter, majd fokozatosan járhatatlanná keskenyedik.

A barlang alját humusz és behullott kövek alkotják. Ásványi kiválások nem találhatóak benne. Érdekes módon, bár a környéke sűrűn lakott, megközelítése könnyű és bejárata is feltűnő, emberi ottlétnek alig akadt nyoma. Ezen kevesek egyike, az a már elmosódott matrica a barlang bejáratának közelében a falra ragasztva, amely aztán a barlang névadója lett.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1995. március 4-én Szilvay Péter fedezte fel és készítette el a barlangtérképét. A korábbi kutatottságáról nincs adat. A 2001. november 12-én elkészült „Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke” című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a neve a barlanggal foglalkozó egy darab írás megjelölésével. Nem a 364. tétel említi, hanem a 363. tétel említi. A FIR feldolgozása Szentes György nevéhez fűződik.

Irodalom[szerkesztés]