Domini-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Domini-barlang
A Domini-barlang bejárata alulról (fent, középen)
A Domini-barlang bejárata alulról (fent, középen)
Hossz15,9 m
Mélység0 m
Magasság3,5 m
Függőleges kiterjedés3,5 m
Tengerszint feletti magasság320 m
Ország Magyarország
Település Pomáz
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Barlangkataszteri szám 4900-23
A Wikimédia Commons tartalmaz Domini-barlang témájú médiaállományokat.

A Domini-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Pomázon, a Holdvilág-árokban található barlang.

Leírás[szerkesztés]

A holdvilág-árki Domini-forrástól körülbelül 200 méterrel feljebb, a völgy jobb oldalában található. Itt a völgyoldal meredek, omlásos és buja növényzettel, fákkal, cserjékkel és kúszónövényekkel fedett, így a völgytalpról nem is látszik a barlang tágas bejárata, csak a völgy túlsó oldalából.

A sziklaletörés mellett fel lehet kapaszkodni a völgyperemig, majd a barlang fölé kerülve a meredek és hasadékokkal átjárt andezittufa sziklákon le lehet ereszkedni a barlanghoz. A barlang 6 méter széles, 3,5 méter magas szája bal felé néz a körülbelül 6 méter magas függőleges leszakadás felett. A szájat hasonló szelvényű 6 méterre benyúló világos, napverte csarnok követi. E csarnokban található a már említett sok szemét és a falakon a grafittik. A csarnokból a további részt egy bal oldali egyenes részre és egy jobb oldali görbe járatra osztják a leszakadt hatalmas kőtömbök. Mindkét belső járat alját laza kőtörmelék alkotja. A barlang összhossza 15,9 méter, átlagos magassága pedig 2,8 méter.

A bejáratának eléréséhez fokozott óvatosság szükséges, ajánlott kötélbiztosítással megközelíteni.

Kőzetrepedés menti szétnyílással és kimállással keletkezett üreg. A csarnokból a lepergett kőtömbök valószínűleg azért hiányoznak, mert azt korábban emberek dobálták ki onnan.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Régóta ismert üreg, melyet az is jelez, hogy sok benne a szemét és falait festékszóróval felhordott graffitik éktelenítik. A barlangkutatók látókörébe csak 1991-ben került, miután Budai Kornél és Ézsiás György megvizsgálta.

Az Eszterhás István által írt, Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című 1993-as kéziratban az olvasható, hogy a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Domini-barlang andezitben jött létre, 10 méter hosszú és 2 méter magas. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg.

1997-ben Eszterhás Istvánék kutatták át részletesen.

A 2001. november 12-én elkészült, Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a barlanggal foglalkozó 5 darab írás megjelölésével. A 364. és a 366. tételek nem említik, a 363. és a 365. tételek említik. A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 12. leghosszabb barlangja a 15,9 méter hosszú és 3,5 méter magas barlang. A bivakolásra alkalmas barlangban is előfordul szemét. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a pomázi barlang. A publikációhoz mellékelt, a Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó barlangjainak elhelyezkedését bemutató ábrán látható helye.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]