Domini-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Domini-barlang
A Domini-barlang bejárata alulról (fent, középen)
A Domini-barlang bejárata alulról (fent, középen)
Hossz15,9 m
Mélység0 m
Magasság2,8 m
Függőleges kiterjedés2,8 m
Tengerszint feletti magasság320 m
Ország Magyarország
Település Pomáz
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Barlangkataszteri szám 4900-23
A Wikimédia Commons tartalmaz Domini-barlang témájú médiaállományokat.

A Domini-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Pomázon, a Holdvilág-árokban található barlang.

Leírás[szerkesztés]

A holdvilág-árki Domini-forrástól körülbelül 200 méterrel feljebb, a völgy jobb oldalában található. Itt a völgyoldal meredek, omlásos és buja növényzettel, fákkal, cserjékkel és kúszónövényekkel fedett, így a völgytalpról nem is látszik a barlang tágas bejárata, csak a völgy túlsó oldalából.

A sziklaletörés mellett fel lehet kapaszkodni a völgyperemig, majd a barlang fölé kerülve a meredek és hasadékokkal átjárt andezittufa sziklákon le lehet ereszkedni a barlanghoz. A barlang 6 méter széles, 3,5 méter magas szája bal felé néz a körülbelül 6 méter magas függőleges leszakadás felett. A szájat hasonló szelvényű 6 méterre benyúló világos, napverte csarnok követi. E csarnokban található a már említett sok szemét és a falakon a grafittik. A csarnokból a további részt egy bal oldali egyenes részre és egy jobb oldali görbe járatra osztják a leszakadt hatalmas kőtömbök. Mindkét belső járat alját laza kőtörmelék alkotja. A barlang összhossza 15,9 méter, átlagos magassága pedig 2,8 méter.

A bejáratának eléréséhez fokozott óvatosság szükséges, ajánlott kötélbiztosítással megközelíteni.

Kőzetrepedés menti szétnyílással és kimállással keletkezett üreg. A csarnokból a lepergett kőtömbök valószínűleg azért hiányoznak, mert azt korábban emberek dobálták ki onnan.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Régebben ismert üreg, melyet az is jelez, hogy sok benne a szemét és falait festékszóróval felhordott graffitik éktelenítik. A barlangkutatók látókörébe csak 1991-ben került, miután Budai Kornél és Ézsiás György megvizsgálta. 1997-ben Eszterhás Istvánék kutatták át részletesen. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]