Apátkút-völgyi-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Apátkút-völgyi-barlang
Hosszkörülbelül 40 m
Mélység? m
Magasság? m
Függőleges kiterjedés0,5 m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Visegrád
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Típus vízeróziós eredetű, elpusztult barlang
Barlangkataszteri szám nincs

Az Apátkút-völgyi-barlang egy nem létező barlang a Visegrádi-hegységben. Andezit és andezittufa határán alakult ki. Felfedezése az 1930-as években történt. Az 1990-es években történt keresésekor nem találták meg. Jelenleg a hegység negyedik leghosszabb barlangja lenne.

Leírás[szerkesztés]

Visegrád központjától délre, az Apát-kúti-völgyben, a lerobbantott Ördögmalom-vízesés utáni kőfejtő felett, a patak bal partján, 70 méter relatív magasságban volt a bejárata. A régi turistatérképek jelölték bejáratának a helyét. A fél méter magas, boltozatos bejárata egy szűk, körülbelül 40 méter hosszúságú csőszerű járatba, egy rókalyukba vezetett. A csatornaszerű járat hason csúszva volt járható. Andezit és andezittufa határán a víz eróziója hozta létre, majd a bejáratát mesterségesen tágították. Jelenleg a hegység negyedik leghosszabb barlangja lenne a Bölcső-hegyi-barlang, a Disznós-árki-barlang és a Vasas-szakadéki 1. sz. barlang után.

Előfordul irodalmában Apátkuti rókalyuk (Kadić 1952), Apátkut-völgyi-barlang (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Apátkutvölgyi barlang (Bertalan 1958), Apát-kut-völgyi-barlang (Eszterhás 1993), Apátkúti-rókalyuk (Kordos 1984), Apát-kúti-rókalyuk (Eszterhás 1989), Apátkúti rókalyuk (Bertalan 1976), Apátkúti-völgyi-barlang (Dénes 1991), Apátkútvölgyi barlang (Schőnviszky 1937) és Apát-kút-völgyi-barlang (Eszterhás 1989) neveken is. 1967-ben volt először Apátkút-völgyi-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában, a Pilis útikalauz című könyvben, amelynek barlangokról szóló részét Dénes György írta.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlangot Kessler Hubert fedezte fel és először, 1937-ben Schőnviszky László írta le Apátkútvölgyi barlang néven, a Pilis és a Visegrádi-hegység többi barlangjával együtt. A tanulmány szerint bejárata fél méter magas, a barlang 40 méter hosszú volt, andezit és andezittufa határán keletkezett a víz eróziós munkája következtében és akkoriban a két hegységet általánosan Pilisnek nevezték. Kadić Ottokár 1952-es kéziratában leírta a Visegrádon található barlangot Apátkuti rókalyuk néven, Schőnviszky László tanulmányának felhasználásával. Az 1956-ban megjelent Barlang-e a Saskövi-barlang? című publikációban barlangnév nélkül Schőnviszky László említette. Ekkor azt írta, hogy andezitben jött létre és Kessler Hubert volt az, aki a víz eróziós munkájával hozta kapcsolatba keletkezését. Az 1958. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóba Bertalan Károly írta le Schőnviszky László leírása alapján, két irodalmi hivatkozással, Apátkutvölgyi barlang néven és ekkor megkérdőjelezte az eróziós eredetét.

Az 1967-ben kiadott Pilis útikalauzban, amelynek barlangokról szóló részét Dénes György írta, a Visegrádi-hegység barlangjai között van leírva Apátkút-völgyi-barlang néven az 1937-es tanulmány alapján, de szerinte kialakulása a víz mállasztó munkájának következménye. Az 1973–1974. évi Karszt- és Barlangkutatásban megjelent Bibliographia spelaeologica hungarica barlangnévmutatójában szerepel a Pilis hegységben lévő barlang Apátkut-völgyi-barlang néven és a barlangnévmutató szerint 1 publikáció foglalkozott vele.

Az 1974-ben kiadott Pilis útikalauz című könyv barlangleírása megegyezik az 1967-ben kiadott útikalauz leírásával. Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratában Bertalan Károly 2 irodalmi mű alapján írta le Apátkútvölgyi barlang néven és ekkor szerepelt a barlang irodalmában először az Apátkúti rókalyuk név. A Visegrádi-hegységben és a Pilis hegységben, Visegrádon, az Apátkúti-völgyben, a lerobbantott Ördögmalom-vízesés után következő kőfejtő fölött, a patak bal oldalán, 70 m magasan van a 0,5 m magas és boltozatos bejárata. A barlang kőzethatáron létrejött szűk rókalyuk és 40 m hosszú. Mesterséges tágítás nyomai láthatók benne.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Apátkút-völgyi-barlang néven Apátkúti-rókalyuk névváltozattal a Szentendre–Visegrádi-hegység barlangjai között. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában szerepel a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, ismeretlen méretű Apát-kút-völgyi-barlang, amelynek Apát-kúti-rókalyuk a névváltozata. Szentendre három nemkarsztos barlangja közül az egyik és a Visegrádi-hegység 16 nemkarsztos barlangja közül az egyik. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.

A Kárpát József által írt 1991-es összeállításban meg van említve, hogy az Apátkút-völgyi-barlang (Visegrád) 40 m hosszú és nincs mélysége. Az 1991-ben kiadott A Pilis és a Visegrádi-hegység című könyvbe Dénes György Apátkúti-völgyi-barlang néven írta le. A leírás körülbelül megegyezik az 1967-ben általa leírtakkal, de ekkor már szerinte nem biztos, hogy létrejötte a víz mállasztó munkájának következménye. A Visegrádi-hegység barlangjai című és a Troglonauta Barlangkutató Csoport 1993. évi jelentésében közzétett összefoglaló ismerteti három irodalmi hivatkozás alapján, de nem jártak a körülbelül 40 méter hosszúnak leírt barlangban.

Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című kéziratban szerepel a Visegrádi-hegység 38 nemkarsztos objektuma között, amelyek közül 33 a barlang és öt a mesterséges üreg, Apát-kut-völgyi-barlang néven, 40 méteres hosszúsággal, fél méteres magassággal és a felsorolás szerint Szentendre két barlangja közül az egyik. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg. Az 1994-ben megjelent Lychnis. Szemelvények a vulkáni kőzetekben keletkezett barlangok kutatásáról című kiadvány szerint az 1994. nyári állapot alapján Magyarország 12. leghosszabb vulkanikus kőzetben kialakult barlangja az Apát-kut-völgyi-barlang (Szentendre), amely andezitben és andezittufában alakult ki, 40 m hosszú és 1 m magas.

Az 1995-ben írt Pseudokarstische Höhlen in Ungarn című összeállítás szerint, amelyet Eszterhás István írt és az 1995. végi helyzetet tükrözi Magyarország 12. leghosszabb pszeudokarsztos barlangja és csak andezittufában jött létre. 1996-ban Eszterhás Istvánék próbálták megtalálni a térkép által jelzett helyen, de nem jártak sikerrel. A jelzett környéken, körülbelül 10 méterrel a patak szintje felett csupán egy 3×1,8 méteres kőkunyhót találtak, egy kis mesterséges katlanban. Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1996 című kézirat szerint Visegrádon található, mesterséges és fél méter magas. Az évkönyvben le van írva Schőnviszky László tanulmánya alapján, de az ismertetés szerint a hosszúsága körülbelül 40 méter. 1996. október 31-én Magyarország 15. és a Visegrádi-hegység harmadik leghosszabb pszeudokarsztos barlangja volt. Magyarországon ekkor 661, a Visegrádi-hegységben 55 pszeudokarsztos barlang volt ismert. 1997. július 6-án a XIII. Vulkánszpeleológiai Tábor során keresték a barlangot eredménytelenül, mert valószínűleg beomlott bejárata.

A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel Apátkút-völgyi-barlang néven, az Apátkúti-rókalyuk névváltozat feltüntetésével és a barlanggal foglalkozó 14 írás megjelölésével. A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 5. leghosszabb barlangja a körülbelül 40 méter hosszú és 0,5 méter magas barlang. Sok tektonikus barlang és tektonikailag előre jelzett barlang ismert a hegységben, mint például az Apátkút-völgyi-barlang. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a visegrádi barlang. A publikációhoz mellékelt a Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó barlangjainak elhelyezkedését bemutató ábrán látható helye.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]