Csódi-hegyi-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csódi-hegyi-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz4,4 m
Mélység? m
Magasság2 m
Függőleges kiterjedés2 m
Ország Magyarország
Település Dunabogdány
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Típus konzekvenciabarlang
Barlangkataszteri szám nincs

A Csódi-hegyi-barlang a Visegrádi-hegységben található barlang. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Dunabogdány területén van.

Leírás[szerkesztés]

Dunabogdánytól másfél kilométerre délre van a Csódi-hegy. A régebben művelt bányaudvarok a hegy déli oldalán vannak. A felhagyott bányarész délnyugati udvarában, melyben kis, fürdőzésre, horgászásra alkalmas tó is van, található a barlang fent a bányafal félmagasságában, 20–25 méter magasan. A délre néző falban alulról szabad mászással is megközelíthető a barlang.

A barlang bejárata nagyjából dél felé néz, 3,7 méter széles és átlagosan egy méter magas. A bejáratot enyhén emelkedő aljú fülke követi, ami a bejárattal szemközt közel 4 méter hosszú. A szélessége megközelíti a 8 métert, az átlagos magassága másfél méter. A fülke főtéje mentén mély (80 centiméter) és keskeny, vízszinteshez közeli beöblösödések vannak. A mennyezetet és a hátsó falat, valamint a lépcsőzetes aljzatot sárgásfehér, képlékeny ásványbevonat kérgezi. Valószínűleg a járható alsó részeken is megvolt ez, de a taposástól lepusztult. A mennyezet letörési pereméről és a bal oldali résekből intenzív csepegés, illetve vízszivárgás tapasztalható, bár ez az ásványképződéssel nem függ össze.

A barlangot minden valószínűséggel a bánya tárta fel, hisz a barlangon belül az ásványbevonattal nem borított kőzetfelület amorf és morzsalékos, míg kívül a nap verte falban kemény felszínű, sokszor még üde színű is. A barlang mennyezete gömbhéjas szerkezetet mutat, bár ennek leszakadt darabjai ott vannak az aljzaton (alighanem a robbantások miatt).

A barlang déli kitettsége, viszonylag nagy nyílású bejárata azt eredményezi, hogy sok fény jut az üregbe, még a legtávolabbi zugokban is legalább félhomály van. Emiatt, meg a nedvesség következtében gazdag flóra alakult ki a barlangban. A bejárati nyílásban fekete bodza és vadrózsa bokrok élnek, belsejében fodorka, zuzmók, zöldalgák alkotnak telepeket.

A barlang formajegyeit figyelembe véve, úgy látszik, hogy szingenetikus keletkezésű barlangról van szó. De pontos geneziséről csak elképzelések vannak.

Előfordul irodalmában Csódi-hegyi-üreg (Eszterhás 1993) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlangról először Ézsiás György számolt be, aki megemlíti, hogy Budai Kornél társaságában 1991-ben akadt az üregre, aztán leírta helyét, becsült méreteit és a kialakulásával kapcsolatos problémákat.

Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című 1993-as kéziratban az olvasható, hogy a Csódi-hegyi-üreg a 4900-as barlangkataszteri területen, Dunabogdányban helyezkedik el és az andezitban keletkezett barlang 4×2 méter alapterületű és 1 méter magas. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg. 1996-ban Eszterhás István írta le részletesen és térképezte fel az üreget.

A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a barlanggal foglalkozó 5 írás megjelölésével. A 364. tétel nem említi, a 363. tétel említi. A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Dunabogdány szomszédságában található andezitbánya egyik bányaudvarának falában van a barlang. A bányaudvar alsó részén kifejtett kő helye harapózott fel a falban létrehozva a 4,4×7,9 méter alapterületű, 2 méter magas konzekvenciabarlangot. Csepegő víz, oldat fordul elő a barlangban. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a dunabogdányi barlang.

Irodalom[szerkesztés]