Csódi-hegyi-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A barlang bejárata

A Csódi-hegyi-barlang a Visegrádi-hegységben található barlang. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Dunabogdány területén van.

Környezet[szerkesztés]

Dunabogdánytól másfél kilométerre délre van a Csódi-hegy. Itt működik a Dunakanyar legnagyobb kőbányája. A régebben művelt bányaudvarok a hegy déli oldalán vannak, jelenleg a hegy északi oldalán, újabb udvarokban fejtik a követ.

A felhagyott bányarész délnyugati udvarában, melyben kis, fürdőzésre, horgászásra alkalmas tó is van, található a barlang fent a bányafal félmagasságában, 20–25 méter magasan. A délre néző falban alulról szabad mászással is megközelíthető a barlang.

Leírás[szerkesztés]

A barlang bejárata nagyjából dél felé néz, 3,7 méter széles és átlagosan egy méter magas. A bejáratot enyhén emelkedő aljú fülke követi, ami a bejárattal szemközt közel 4 méter hosszú. A szélessége megközelíti a 8 métert, az átlagos magassága másfél méter. A fülke főtéje mentén mély (80 centiméter) és keskeny, vízszinteshez közeli beöblösödések vannak. A mennyezetet és a hátsó falat, valamint a lépcsőzetes aljzatot sárgásfehér, képlékeny ásványbevonat kérgezi. Valószínűleg a járható alsó részeken is megvolt ez, de a taposástól lepusztult. A mennyezet letörési pereméről és a bal oldali résekből intenzív csepegés, illetve vízszivárgás tapasztalható, bár ez az ásványképződéssel nem függ össze.

A barlangot minden valószínűséggel a bánya tárta fel, hisz a barlangon belül az ásványbevonattal nem borított kőzetfelület amorf és morzsalékos, míg kívül a nap verte falban kemény felszínű, sokszor még üde színű is. A barlang mennyezete gömbhéjas szerkezetet mutat, bár ennek leszakadt darabjai ott vannak az aljzaton (alighanem a robbantások miatt).

A barlang déli kitettsége, viszonylag nagy nyílású bejárata azt eredményezi, hogy sok fény jut az üregbe, még a legtávolabbi zugokban is legalább félhomály van. Emiatt, meg a nedvesség következtében gazdag flóra alakult ki a barlangban. A bejárati nyílásban fekete bodza és vadrózsa bokrok élnek, belsejében fodorka, zuzmók, zöldalgák alkotnak telepeket.

A barlang formajegyeit figyelembe véve, úgy látszik, hogy szingenetikus keletkezésű barlangról van szó. De pontos geneziséről csak hipotézisek vannak.

Előfordul az irodalmában Csódi-hegyi-üreg néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlangról először Ézsiás György számolt be, aki megemlíti, hogy ő Budai Kornél társaságában 1991-ben akadt az üregre, aztán leírta a helyét, a becsült méreteit és a kialakulásával kapcsolatos problémáit. 1996-ban Eszterhás István írta le részletesen és térképezte fel az üreget. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

Irodalom[szerkesztés]

  • Eszterhás István – Szabó Géza – Szilvay Péter – Tinn József: A Visegrádi-hegység barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1996. Kézirat. 63, 64, 81–84, 149. old. Megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatban és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.
  • Ézsiás György: A Visegrádi-hegység barlangjai. In: Ézsiás György – Kovács Gábor – Kraus Sándor – Dr. Nagy Péter: TUNGSRAM SC Természetbarát Szakosztály Troglonauta Barlangkutató Csoport jelentése 1993-ban végzett munkájáról. Kézirat. 79, 84. old. és a 84. és 85. oldalak között egy térképen bejelölve a helye. Megtalálható az MKBT-ben és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.