Rám-hegyi-barlang
| Rám-hegyi-barlang | |
 | |
| Az üreg bejárata | |
| Hossz | 6,9 m |
| Magasság | 1,7 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Dömös |
| Földrajzi táj | Visegrádi-hegység |
A Rám-hegyi-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Visegrádi-hegységben található üreg. Dömös területén van.
Leírás[szerkesztés]
A Rám-hegyi-barlang a 486 méter magas Rám-hegy csúcsát alkotó, durva andezitagglomerátumból felépülő, látványos sziklaalakulat déli oldalán, a sziklák alján nyílik.
Pilismarótról a Király-kúti-nyeregbe tartó erdészeti műúton, a Dobogó-kő vonalában, jobbra egy murvás, erdészeti út ágazik ki. Ez az út sok kanyar után a Hoffmann fogadó érintésével Pilisszentlélekre vezet. Az említett elágazással szemben, a parkoló jobb oldalán egy csenevész ösvényt találunk, azon körülbelül 150 métert megtéve a sziklák alá érünk. Az üreg ezen a déli oldalon van, a sziklák aljában. Érdemes felmenni a sziklák tetejére is: látványos sziklacsoport, páratlanul szép kilátás és a köveket borító természetes sziklakert látványa a jutalom.
Az üreg bejárata 0,55 méter széles és 1,9 méter magas. Hossza 2,4 méter és a legnagyobb szélessége 0,7 méter. A talpszint a keleti bejárat felől meredeken emelkedik. A nyugati oldalon 0,15 méter széles és egy méter magas nyílás van. A Rám-hegyi-barlang feletti üreg hossza 1,6 méter, a szélessége 0,75 méter és a magassága 1,2 méter. Felmenni hozzá a nyugati oldalon könnyebb, a keleti nyílása egy kis, füves párkányra vezet. Az üreg teljesen átjárható.
Kialakulás[szerkesztés]
Az üreg úgy keletkezett, hogy egy nagy kőlap elvált a sziklatömbtől, és a keletkezett résbe befordult kisebb-nagyobb omladékkövek között sok kicsi és négy nagyobb üreg maradt. Csupán a legalsó üreg számít Eszterhás István szerint barlangnak, a felette lévők nem érik el a két méter hosszúságot. A második üreg 1,6 méter, a harmadik 0,9 méter hosszú, a negyedik felülről nyitott.
Kutatástörténet[szerkesztés]
1997-ben Gönczöl Imre és munkatársai térképezték fel és írták le. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a Rám-hegyi-barlang az üreggel foglalkozó 1 írás megjelölésével. A 366. tétel nem említi, a 365. tétel említi. A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a dömösi barlang, amely 6,9 méter hosszú és 1,7 méter magas.
Irodalom[szerkesztés]
- Eszterhás István – Gönczöl Imre – Szenti Tamás: A Visegrádi-hegység barlangjai. II. rész. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1997. Kézirat. 121., 167., 193., 195–196., 199., 204., 212. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: A Visegrádi-hegység barlangjai. Karsztfejlődés, 2014. (19. köt.) 259. old.
- Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 95. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
