Mária-barlang (Dömös)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mária-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz4,7 m
Mélység0 m
Magasság0,5 m
Függőleges kiterjedés0,5 m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Dömös
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Típus fumarolabarlang
Barlangkataszteri szám 4900-18
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária-barlang témájú médiaállományokat.

A Mária-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Visegrádi-hegységben található barlang. Dömös területén, a Dobogó-kőn van.

Földrajzi helyzet[szerkesztés]

A Dobogó-kőn található kilátó sziklájában, amely 700 méter tengerszint feletti magasságban van, a szikla északi kiöblösödésének az aljában, a csúcstól öt–hat méterrel lejjebb van a siketnéma turisták Mária-kegyhelye. A szabadtéri kegyhely keresztje mögötti sziklafalban, a járószinttől körülbelül három méterrel magasabban van a barlang 60×60 centiméteres nyílása.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Mária-barlang, kilátás a csőből

Az üreget Eszterhás Istvánék fedezték fel 1997-ben. Elkészítették a leírását, a barlangtérképét és a fénykép-dokumentációját. A barlang korábbi említéséről nincs tudomásuk. A kegyhely kiépítőinek figyelmét sem kerülhette el az üreg, de a barlangban talált hosszú fadarabok is arra utalnak, hogy egyesek ezekkel próbálták kipuhatolni annak hosszát. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

Megközelítés[szerkesztés]

A kegyhelyhez a kilátótól levezető lépcsős útról keskeny sziklapárkányon érhetjük el a barlang északkeletre néző száját.

Leírás[szerkesztés]

A Mária-barlang belseje

A bejáratot csak kúszva járható, keskeny, egyenes, enyhén emelkedő, csőszerű folyosó követi. A többnyire hengeres járatban 4,7 métert kúszhatunk befelé, de innen már járhatatlanul szűkké válik, bár még hosszan be lehet világítani az egyenes vonalban folytatódó üregbe. A csőjáratot minden oldalról andezitagglomerátum határolja, alján pedig kevés kőtörmelék és a már említett hosszú farudak találhatók. A fokozatosan szűkülő csőjáratban megfordulni nem lehet, tehát abban a testhelyzetben kell visszaaraszolni, most már lábbal kifelé, mint ahogy bekúsztunk.

Kialakulás[szerkesztés]

A barlangot gázkifúvásos vagy gőzkifúvásos kürtőnek ítéljük a formai jegyei és a befoglaló kőzete után. Nagyon hasonlít a Börzsönyben levő Kámori-rókalyukhoz, csak szerényebb méretű. A kialakulásáról szóló feltevést megerősíti, hogy a kegyhely frontfalán túl a sziklafalban több kisebb kerek nyílású, füstcsőszerű lyukat is lehet látni. A falakon sajnos nem sikerült találni bekérgeződési nyomokat, ami teljes bizonyossággá tette volna a feltevést.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]