Dömör-kapu (Visegrádi-hegység)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dömör-kapu
Ország Magyarország
A Wikimédia Commons tartalmaz Dömör-kapu témájú médiaállományokat.

Dömör-kapu elnevezésű hely egyaránt található a Mecsekben és a Visegrádi-hegységben is (gyakran említik a nevét Dömörkapu formában is). A „dömör” szó oszmán török eredetű, jelentése: megerősített szoros, illetve vaskapu.[1] Azonos etimológiája van a Visegrádi-hegységben és a Mecsekben található Dömör-kapu elnevezésének is.[2]

A Bükkös-patak dömörkapui vízesése ősszel

A Visegrádi-hegységben ez a főként kerékpárosok által kedvelt területen található kirándulóhely elsősorban a vízeséséről híres. A szoros Szentendre központjától északnyugati irányban található, a Kapitány-hegy és a Bölcső-hegy (Kolevka) között; a város felől Izbégen át az 1116-os úton, majd arról letérve a 11 113-as számú mellékúton érhető el. Vízesésénél 7 méteres magasságból bukik le a Bucsina-patak,[3] valamint a Sikárosi-völgyben a Bükkös-patak alkot szép vízesést egy híd alatt.[4]

Egykor Dömör-kapunál kőbánya is volt. Mivel a terepviszonyok miatt nehéz lett volna vasutat építeni, drótkötélpályán szállították a kitermelt követ a szentendrei HÉV-állomásig.

Itt található a Dömör-kapui-barlang.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Thirring Gusztáv: A Dömörkapu. Turisták Lapja, 1889. február. (1. évf. 1. sz.) 5–8. old. és egy fénykép a folyóirat elején

Külső hivatkozás[szerkesztés]