Vízesési-üreg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vízesési-üreg
A barlang bejárata alulról
A barlang bejárata alulról
Hossz3,5 m
Mélység? m
Magasság2 m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Pomáz
Földrajzi táj Visegrádi-hegység

A Vízesési-üreg a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Pomázon, a Holdvilág-árokban található barlang.

Leírás[szerkesztés]

A Holdvilág-árok időszakos vízesésénél, a vízesés vonalában, a sziklafal felső részén, a peremtől körülbelül három méterrel lejjebb van. A bejárata jól látszik alulról is, de a vízesés sziklafalán való feljutást könnyítő vaslétráról részben be is lehet látni az üregbe.

A barlangba bejutni csak kötéllel lehet és a bejárásakor célszerű leereszkedni a bejáratához.

A 90 centiméter széles és 170 centiméter magas bejárata nagyjából nyugat felé néz. A bejáratot egyetlen 3,5 méteres fülke követi, amely erősen lejt kifelé. A magassága viszont ennek ellenére fokozatosan nő, mert a mennyezet még erősebben emelkedik mint a talpszint. A legmagasabb rész a fülke belső harmadánál van és két méter magas. Az oldalfalakat szálbanálló, nagyobb lapilliket tartalmazó andezittufa, az alját és a mennyezetet kisebb-nagyobb kőtömbök laza halmaza alkotja.

Előfordul irodalmában Vizesési-barlang (Eszterhás 1993) néven is.

Kialakulás[szerkesztés]

A kialakulása valószínűleg úgy történt, hogy a vízesést alkotó sziklalépcső szélesebb résébe, amit a barlang mai oldalfalai jeleznek, korábban betelepült törmeléket a későbbi időszakos erózió és a kőzetkipergés alakította barlanggá. A mennyezete egy-másfél méterrel van az időszakos vízesés felső patakmedre alatt, az azt alkotó kőtömbök helyzete igen labilis, így várható, hogy a közeljövőben felszakad, megsemmisül a barlang. Ha eközben személyi sérülés nem következik be, az csak a szerencsének lesz köszönhető.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1991-ben Ézsiás György írta le először.

Az Eszterhás István által írt, Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című 1993-as kéziratban az olvasható, hogy a pomázi Vizesési-barlang andezitbreccsában jött létre, 2,5 méter hosszú és 1 méter magas. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg.

1997-ben Eszterhás Istvánék vizsgálták meg részletesen a barlangot. A 2001. november 12-én elkészült, Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a barlanggal foglalkozó 3 darab írás megjelölésével. A 364. és a 366. tételek nem említik, a 363. és a 365. tételek említik.

A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a pomázi Vízesési-üreg, amely 3,5 méter hosszú és 2 méter magas.

Irodalom[szerkesztés]