A Pilisi Parkerdő Zrt.magyarországi, állami tulajdonú erdőgazdálkodási vállalat, az ország egyetlen parkerdőgazdasága. 65 000 hektár állami tulajdonú erdőterületet kezel Budapest tágabb környezetében.[1][2]
A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg.[1][2] Első igazgatója Madas László volt, aki 1983-ig töltötte be a posztot.
A cég alaptevékenysége az erdőgazdálkodás. A 65 000 hektáros kezelt erdőterület 17%-án, több mint 10 000 hektáron folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodást folytat.
Az alapítás óta nagy jelentőségű a közjóléti szolgáltatások szerepe is: a környezeti nevelés, a lakosság rekreációs igényének kielégítése, az erdők fenntartásán keresztül a levegőminőség és az egészséges környezet biztosítása.[1]
A cég kezelésében levő erdőket az 1990-es években évente mintegy 10 millióan látogatták, ez a szám azóta csaknem megduplázódott. A gyalogos természetjárás mellett jelen van az erdei kerékpározás, a lovaglás és a siklóernyőzés is.
Fontosabb közjóléti létesítmények a Parkerdő területén[szerkesztés]
A parkerdőben jelentős infrastruktúra szolgálja a kirándulókat: csaknem 1000 km jelzett turistaút, 720 km sétaút, mintegy 100 km kerékpározásra kijelölt útvonal mellett több száz erdei pihenőhely, 9 erdei játszótér, 6 kilátó és kb. 10 kiépített kilátópont, valamint erdei sportpályák vannak a Pilisi Parkerdő kezelésében. A Pilisi Parkerdő által kezelt kilátók a következők:
Árpád-kilátó – Látó-hegy, 376 méteres tengerszint feletti magasságban, átadásának éve 1929.
A működési terület legnagyobb összefüggő erdőtömbjét a Dunazug-hegyvidék képezi, ezen a területen már 1955-ben egységes elvek szerint folyik a gazdálkodás, miután összevonásra kerültek a korábbi pilisi erdőgazdaságok, valamint a Visegrádi-hegység szentendrei és visegrádi erdészetei, az esztergomi központú Pilisi Állami Erdőgazdaság szervezetében. Ezen állami vállalat átalakításával és a Visegrádi Vadgazdasággal történő egyesítésével jött létre a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság, akkor közel 9000 hektárnyi erdőterülettel. 1970-ben a Gödöllői Állami Erdőgazdaság Budapesti Erdészete is a Parkerdő része lett – ahová az ország leglátogatottabb, szakmailag a legösszetettebb feladatot jelentő erdei tartoznak -, 1973 nyarától a Nagykunsági Állami Erdőgazdaság Ráckevei Erdészetét is ide csatolták, így az addigi hegyvidéki területek mellé kuriózumként számító síkvidéki és ártéri erdők is az erdőgazdasághoz kerültek. 1989-ben a Telki központtal működő Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság is a Parkerdő szerves egysége lett, a rendszerváltást követő években pedig kárpótlással összefüggésben módosult az erdőgazdaság területe, mivel akkor mintegy 3000 hektár erdő és szántóterület került magánkézbe. Az 1990-es évek eleje óta a Parkerdő szinte változatlan működési területen gazdálkodik, jelenleg már részvénytársasági formában.[3]
