Delago-odú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Delago-odú
Hossz5 m
Mélység0 m
Magasság5 m
Függőleges kiterjedés5 m
Település Csobánka
Földrajzi táj Pilis
Típus valószínűleg hévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4820-19

A Delago-odú a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén, a Pilis hegységben, az Oszolyon található barlang, amely turista útikalauzokban is be van mutatva. Impozáns bejárata messziről is jól látható.

Leírás[szerkesztés]

Csobánka külterületén, Margit-ligeten fekszik. Az Oszoly egyik sziklafalában, a Delago-sziklafalban lévő impozáns, tág, ovális, nyugatra néző, természetes jellegű bejárata messziről is jól látható. Felső triász, fehér, tömött, vastagpados dachsteini mészkőben valószínűleg hévíz hatására alakult ki az öt méter hosszú sziklaodú, amelynek nincs üledékes kitöltése. A mészkő repedéseiben kalcit található. A száraz barlang felfelé összeszűkül egy kis kürtővé, amelyben néha ragadozó madár fordul elő. A bejárat könnyű sziklamászással érhető el.

A Delago-odú név 1981-ben bukkant fel irodalmában. Előfordul irodalmában Delago-odu (Kordos 1975), Delago odu (Kordos 1971) és Delagó-odú (Kraus 1997) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1967-ben napvilágot látott, „Pilis útikalauz” című könyvben az jelent meg, hogy az Oszoly Csobánkára néző, nyugati oldalán, az erdővel körülvett mészkősziklák között több jelentéktelen üreg található. 1969 augusztusában a Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoport a Kevélyekben szervezett tábor során fix pontokat helyezett el az Oszoly és az Oszoly-oldal nyolc üregében, amelyek nincsenek név szerint említve. Ebben az évben Kordos László készített színes diát, amelyen a barlang látható. 1970. április 26-án Assmann-féle aspirációs pszichrométerrel Kordos László végzett klimatológiai méréseket a felszínen és a barlangban.

1970-ben Kordos László és Wehovszky Erzsébet mérte fel vesztett pontokkal, bányászkompasszal és ebben az évben a felmérés alapján Kordos László rajzolta és szerkesztette meg alaprajzi barlangtérképét és hosszmetszet barlangtérképét, amelyek 1:100 méretarányban készültek. A felmérés szerint 2,5 méter hosszú és 5 méter mély. A Szpeleológia Barlangkutató Csoport 1970. évi jelentésében részletes leírás található a barlangról. A jelentésben az olvasható, hogy a Delago-odú felfelé táguló üreg, amely kis kürtővé szűkül. A sziklaodút rendszeresen használja egy nagy ragadozó madár, amiről tollak, ürülék és kisemlőscsontok tanúskodnak. A barlang kis sziklamászással, felszerelés nélkül megtekinthető. Nem a gyakran használt sziklamászó utakon helyezkedik el és viszonylag ritkán van közelről megtekintve. A jelentés mellékletébe bekerültek az 1970-es barlangtérképek.

Az 1974-ben kiadott Pilis hegység útikalauzban az van írva, hogy a messziről látható, ovális nyílásán át egy felfelé táguló, 5 méteres odúba lehet bújni. Az 1975. évi MKBT Beszámolóban publikálva lettek az 1970. évi jelentés barlangra vonatkozó részei barlangtérképekkel, valamint a Csúcs-hegy és az Oszoly barlangjainak helyszínrajza, amelyen jelölve van helye. A tanulmányban többek között az jelent meg, hogy hossza 5 méter, mélysége 5 méter és vízszintes kiterjedése 2,5 méter. Néha sziklamászók keresik fel. A Bertalan Károly által írt, 1976-ban befejezett kéziratban olvasható egy összegzés róla, amely két hivatkozás alapján íródott. A kézirat szerint az Oszoly Delago fala alatt nyílik, pomázi és ovális alakú barlang. Messziről látható bejárata kis sziklamászással megközelíthető üreg.

Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy 4820/19. a barlangkataszteri száma. Az 1984-ben napvilágot látott, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel neve és egy térképen van helye feltüntetve. 1990-ben Kárpát József rajzolt egy áttekintő térképet az oszolyi sziklamászóiskola barlangjainak elhelyezkedéséről és ezen látható a barlang fekvése. Az 1991-ben megjelent útikalauzban meg van ismételve az 1974-es útikalauz barlangismertetése. Az 1991-es, Kárpát József által írt összeállításban nincs benne. 1997. június 6-án Kárpát József 1990-es oszolyi áttekintő térképe alapján Kraus Sándor rajzolt egy helyszínrajzot az oszolyi sziklacsoportok déli részén lévő barlangok elhelyezkedéséről, amelyen fel van tüntetve a barlang. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy a már feltérképezett barlang korábban is ismert barlang volt. A jelentésbe bekerült az 1997-es helyszínrajz.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]