Pilis-nyergi-víznyelőbarlang
| Pilis-nyergi-víznyelőbarlang | |
 | |
| A barlang bejárata | |
| Hossz | 96 m |
| Mélység | 25 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 25 m |
| Tengerszint feletti magasság | ? m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Kesztölc |
| Földrajzi táj | Pilis |
| Típus | időszakos víznyelőbarlang |
| Barlangkataszteri szám | 4852-19 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pilis-nyergi-víznyelőbarlang témájú médiaállományokat. | |
A Pilis-nyergi-víznyelőbarlang megkülönböztetetten védett barlang, amely a Pilisben, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található. Turista útikalauzokban is szerepel.
Leírás[szerkesztés]
A Pilis-nyeregben lévő turistaút-csomópont közelében helyezkedik el. Néhány turistatérkép jelöli helyét. Időszakos víznyelőként működik. A barlangjáró alapfelszereléssel járható barlang csak engedéllyel tekinthető meg. Jelenleg nem látogatható, mert beomlott.
A Pilis-nyergi-víznyelőbarlang név 1967-ben bukkant fel irodalmában. Előfordul irodalmában Pilis-nyergi-viznyelő (Kordos 1977) és Pilis-nyergi-víznyelő (Kordos 1984) néven is.
Kutatástörténet[szerkesztés]
1961-ben bontott a dorogi Kadić Ottokár Barlangkutató Csoport a pilis-nyergi víznyelőben. 1964-ben 20 méter hosszúságig sikerült feltárni a barlangot a csoport tagjainak, akik a járat végén egy kis termet találtak. Az 1967-ben kiadott Pilis útikalauz szerint a Pilis-tető északi tagja, a Nagy-Szoplak és a Fekete-hegy közötti Pilis-nyeregben víznyelő van, amelyet dorogi barlangkutatók bontottak meg. 1964 nyarán 15 méter mélységben jutottak be a kutatók a Pilis-nyergi-víznyelőbarlang első kis termébe, amelynek falát szép cseppkőbekérgezés és kis cseppkövek díszítik. A feltáró munka folytatására biztat a bontás nyomán megindult erős légáramlás.
1974-ben folytatta a munkát a Kadić Ottokár Barlangkutató Csoport a budapesti Juventus Barlangkutató Csoporttal közösen, és négy méterrel növelték hosszát, amely akkor körülbelül 24 méter volt. 1974-ben a Foton Barlangkutató Csoport elkészítette a barlang fénykép-dokumentációját. 1975-ben állagmegóvási és járattakarítási munkát végeztek benne a Kadić Ottokár Barlangkutató Csoport tagjai.
1976-ban a Fényes Elek Barlangkutató Csoporttal közösen szervezett kutatás során 34 méter mélyre jutottak. Ekkor klimatológiai méréseket folytattak és szórvány állatcsontokat gyűjtött Lendvay Ákos kitöltéséből. 1977-ben hossza körülbelül 40 méter volt és fel lett térképezve. Az 1977. évi MKBT Beszámolóban megjelent és Jánossy Dénes által írt jelentésben az olvasható, hogy a víznyelő 13–15 méteres mélységében lévő bemosott üledékben a dorogi Farkas Lajos talált egy ló fogat, amelyet 1977. május 16-án Lendvay Ákos adott le a Magyar Állami Földtani Intézetbe.
Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Pilis-nyergi-víznyelő néven és térképen van helye feltüntetve. 1989-ben a Kadić Ottokár Barlangkutató Csoport állagvédelmi tevékenységet végzett bejáratában. Az 1991. évi Földrajzi Közleményekben publikált tanulmány szerint a sasbércek ferdeségéből következő felemásság, vagyis északkeleti, keleti oldaluk fedettsége miatt időszakosan még ma is fejlődő víznyelőbarlangjaik, mint karsztperemi nyelők és rejtett karsztok rányelői mind északkeleti, keleti szegélyükön vannak, például a Pilis-nyergi-víznyelőbarlang.
Legújabb barlangtérképét az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagjai készítették el. 2006-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint. Varga Gábor a 2013-ban megjelent tanulmányában a tévesen barlangként számon tartott régészeti lelőhelyek közé sorolta a Pilis-nyergi-víznyelőt. Régészeti lelőhely azonosító száma 2299.
Irodalom[szerkesztés]
- Benedek Endre: Beszámoló a dorogi Kadić Ottokár karszt- és barlangkutató szakosztály 1961. évi tevékenységéről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1962. március. 31. old.
- Benedek Endre: Beszámoló – jelentés. Kézirat, 1964. 2. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Benedek Endre: Beszámoló jelentés a dorogi „József Attila” Művelődési Központ „Kadić Ottokár” Barlangkutató Szakkörének 1980. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1980. 68–69. old.
- Czájlik István – Dénes György: Barlangkutató csoportjaink életéből... Karszt- és Barlangkutató, 1961. 2. félév. 98. old.
- Dely Károly – Mezei Iván: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1974. 20., 34. old. (A Pilis-hegység barlangjai című fejezetet, a 19–37. oldalakat Dénes György írta.)
- Dénes György: Hazai karszt- és barlangkutatási események. Karszt és Barlang, 1964. 1. félév. 35. old.
- Hevesi Attila: Magyarország karsztvidékeinek kialakulása és formakincse. II. rész. Földrajzi Közlemények, 1991. (115. [39.] köt.) 3–4. sz. 116. old.
- Jánossy Dénes: Jelentés az Őslénytani Szakbizottság 1976. évi munkájáról. MKBT Beszámoló, 1976. 35. old.
- Kordos László: Barlangi őslénytani ásatások és gyűjtések 1977-ben. MKBT Beszámoló, 1977. 19. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 277., 295. old.
- Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. 38–40. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Lendvay Ákos: Jelentés a Dorogi Kadić Ottokár és a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1976. évben a Pilis-nyergi-víznyelőben végzett közös munkájáról. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Lendvay Ákos: Jelentés a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1979. évben kifejtett tevékenységéről. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Madaras Istvánné: Beszámoló jelentés. Kézirat, 1974. 3. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Mezei Iván szerk.: Pilis útikalauz. Budapest, 1967. 32. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 22–36. oldalakat Dénes György írta.)
- Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 741. old.
- Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Fontosabb kutatási eredmények 1989-ben. Karszt és Barlang, 1990. 1. félév. 82. old.
- Tihanyi Péter: A VMTE Foton Barlangkutatók 1974. évi beszámolója. Kézirat. Budapest, 1974. október 12. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Varga Gábor: Barlangi régészeti lelőhelyek. Építésügyi Szemle, 2013. 4. sz. 40. old.
- –: A dorogi „Kadić Ottokár” Karszt- és Barlangkutató Szakosztály 1961. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1962. január–február. 12. old.
- –: Tájékoztatásul közöljük a Társulat tagságával... MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 11. old.
