Pilis-nyergi-víznyelőbarlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pilis-nyergi-víznyelőbarlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz96 m
Mélység25 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés25 m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Kesztölc
Földrajzi táj Pilis
Típus időszakos víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 4852-19
A Wikimédia Commons tartalmaz Pilis-nyergi-víznyelőbarlang témájú médiaállományokat.

A Pilis-nyergi-víznyelőbarlang megkülönböztetetten védett barlang, amely a Pilisben, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található. Turista útikalauzokban is szerepel.

Leírás[szerkesztés]

A Pilis-nyeregben lévő turistaút-csomópont közelében helyezkedik el. Néhány turistatérkép jelöli helyét. Időszakos víznyelőként működik. A barlangjáró alapfelszereléssel járható barlang csak engedéllyel tekinthető meg. Jelenleg nem látogatható, mert beomlott.

A Pilis-nyergi-víznyelőbarlang név 1967-ben bukkant fel irodalmában. Előfordul irodalmában Pilis-nyergi-viznyelő (Kordos 1977) és Pilis-nyergi-víznyelő (Kordos 1984) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1961-ben bontott a dorogi Kadić Ottokár Barlangkutató Csoport a pilis-nyergi víznyelőben. 1964-ben 20 méter hosszúságig sikerült feltárni a barlangot a csoport tagjainak, akik a járat végén egy kis termet találtak. Az 1967-ben kiadott Pilis útikalauz szerint a Pilis-tető északi tagja, a Nagy-Szoplak és a Fekete-hegy közötti Pilis-nyeregben víznyelő van, amelyet dorogi barlangkutatók bontottak meg. 1964 nyarán 15 méter mélységben jutottak be a kutatók a Pilis-nyergi-víznyelőbarlang első kis termébe, amelynek falát szép cseppkőbekérgezés és kis cseppkövek díszítik. A feltáró munka folytatására biztat a bontás nyomán megindult erős légáramlás.

1974-ben folytatta a munkát a Kadić Ottokár Barlangkutató Csoport a budapesti Juventus Barlangkutató Csoporttal közösen, és négy méterrel növelték hosszát, amely akkor körülbelül 24 méter volt. 1974-ben a Foton Barlangkutató Csoport elkészítette a barlang fénykép-dokumentációját. 1975-ben állagmegóvási és járattakarítási munkát végeztek benne a Kadić Ottokár Barlangkutató Csoport tagjai.

1976-ban a Fényes Elek Barlangkutató Csoporttal közösen szervezett kutatás során 34 méter mélyre jutottak. Ekkor klimatológiai méréseket folytattak és szórvány állatcsontokat gyűjtött Lendvay Ákos kitöltéséből. 1977-ben hossza körülbelül 40 méter volt és fel lett térképezve. Az 1977. évi MKBT Beszámolóban megjelent és Jánossy Dénes által írt jelentésben az olvasható, hogy a víznyelő 13–15 méteres mélységében lévő bemosott üledékben a dorogi Farkas Lajos talált egy fogat, amelyet 1977. május 16-án Lendvay Ákos adott le a Magyar Állami Földtani Intézetbe.

Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Pilis-nyergi-víznyelő néven és térképen van helye feltüntetve. 1989-ben a Kadić Ottokár Barlangkutató Csoport állagvédelmi tevékenységet végzett bejáratában. Az 1991. évi Földrajzi Közleményekben publikált tanulmány szerint a sasbércek ferdeségéből következő felemásság, vagyis északkeleti, keleti oldaluk fedettsége miatt időszakosan még ma is fejlődő víznyelőbarlangjaik, mint karsztperemi nyelők és rejtett karsztok rányelői mind északkeleti, keleti szegélyükön vannak, például a Pilis-nyergi-víznyelőbarlang.

Legújabb barlangtérképét az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagjai készítették el. 2006-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint. Varga Gábor a 2013-ban megjelent tanulmányában a tévesen barlangként számon tartott régészeti lelőhelyek közé sorolta a Pilis-nyergi-víznyelőt. Régészeti lelőhely azonosító száma 2299.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]