Kecskés-galyai-barlang

Kecskés-galyai-barlang
A barlang belseje
Hossz	29,2 m
Mélység	0 m
Magasság	5 m
Függőleges kiterjedés	5 m
Tengerszint feletti magasság	375 m
Ország	Magyarország
Település	Cserépfalu
Földrajzi táj	Bükk-vidék
Típus	freatikus
Barlangkataszteri szám	5394-21
Elhelyezkedése
Kecskés-galyai-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 03″, k. h. 20° 33′ 36″47.967452777778, 20.56
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskés-galyai-barlang témájú médiaállományokat.

A Kecskés-galyai-barlang megkülönböztetetten védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. A régészeti leletei miatt híres barlang. Előkerültek belőle az őskőkorszaki, mousteri kultúra leletei is. Sok pleisztocén állatcsontot találtak benne és a pleisztocén faunája fajokban gazdag.

Leírás

A Kecskés-galya tetejéhez közel, annak déli, sziklás oldalán nyílik, a Suba-lyuktól körülbelül két kilométerre. Az alatta lévő völgytől körülbelül 70 méterrel magasabban van. A lezáratlan barlangnak három bejárata van, ezért ez egy átjáróbarlang. Triász mészkőben jött létre. Freatikus oldással keletkezett, amelyet az üstös oldásformák támasztanak alá, majd később a kifagyásos aprózódás alakította át a járatait. A barlang régóta hidrológiailag inaktív, ezért erősen lepusztult állapotban van, rombarlang.

A barlangban talált régészeti leletek közül a legrégebbiek az őskőkorszaki mousteri kultúrába tartozó kőeszközök. A felső kultúrrétegben talált eszközök mousteri típusúak, de kidolgozásuk már szeleta-kultúra jellegű. Átmenetet képeznek a két régészeti kultúra között. Ennek az átmeneti kultúrának a másik lelőhelye a Balla-völgyi-sziklaüreg. Kitöltéséből még barlangi medve, barna medve, barlangi hiéna, barlangi oroszlán, ősbölény, óriásgím, szürke farkas, nyírfajd, őstulok, zerge, óriásszarvas, rénszarvas, gyapjas orrszarvú, mezei nyúl és Equus mosbachensis csontok kerültek elő. Utcai ruhában és lámpa nélkül megtekinthető.

Előfordul az irodalmában Galya-lyuk (Kordos 1984), Galyalyuk (Pataki, Pálosi, Dancza 1938), Kecskésgalyai-barlang (Kadić 1933), Kecskésgalyai barlang (Schőnviszky 1937), Kecskés-gallyai-barlang (Kordos 1984), Kecskésgallyai barlang (Czenthe 1965), Kecskekori-barlang (Bertalan 1976), Vöröskő-völgyi-átjáró (Hevesi 1977), Vöröskővölgyi-átjáró (Bertalan 1976), Vöröskővölgyi átjáró (Schőnviszky 1937) és Vöröskő-völgyi átjáró (Kordos 1984) néven is. A Kecskés-galyai-barlang név először Bertalan Károly és Schőnviszky László közös munkájában lett publikálva.

Kutatástörténet

1931 áprilisában Lukács István útbaigazítása alapján Dancza János vizsgálta át és a barlangi kitöltés felszínén egy bronzkorinak látszó cserépedény töredéket talált. 1931. május 3-án Dancza János társaival felmérte a barlangot és elkészítette a barlangtérképét. 1932. augusztus 1-jétől 1932. október 15-ig Kadić Ottokár végzett benne régészeti és őslénytani ásatást Dancza Jánossal, Fazekas Lászlóval és Kovács Józseffel, amelynek során edénytöredékek, két újkőkorszaki őrlőkő, neandervölgyi ember lábközépcsont és emlősmaradványok kerültek elő. A lábközépcsontnak a későbbi sorsa ismeretlen, az emlőscsontokat Mottl Mária határozta meg. A nagy végtagcsontokat az ősember feltörte, hogy a velőhöz hozzájusson.

Az átvizsgált rétegsor a Suba-lyuk legfelső világosbarna és sötétszürke rétegeivel egyezett meg. A feltárással egyidőben Kadić Ottokár felmérte a lelőhelyet és ennek alapján Mottl Mária barlangtérképet rajzolt. Az ásatás megkezdésekor a barlang 15 méter hosszú, öt méter széles, átlagosan másfél méter magas volt és majdnem kitöltötte az üledék, valamint növényzettel volt benőve. A kutatás befejezésekor még maradt a barlangban ásatásra alkalmas lerakódás és Kadić Ottokár fontosnak tartotta ennek átvizsgálását.

A barlang egyik bejárata az ásatás megkezdése előtt

Az 1937-ben megjelent, Schőnviszky László által írt, „A Bükk-hegység barlangjai” című tanulmány szerint Cserépfalu határában, a Kecskésgalya sziklás, délkeleti oldalában, közel a hegytetőhöz található. A változó magasságú átjáró 15 méter hosszú és van egy ablaka, valamint a barlangból őskőkorszaki leletek és pleisztocén, gerinces maradványok kerültek elő. 1937-ben Mottl Mária folytatta a barlang ásatását a Földtani Intézet megbízásából. Ekkor Mottl Mária néhány obszidián, őskőkorszaki eszközt és sok pleisztocén emlőscsontot talált, valamint új barlangtérképeket, két alaprajzi barlangtérképet, egy hossz-szelvény barlangtérképet és kilenc keresztmetszet rajzot készített a barlangról az 1932. és 1937. évi Kadić Ottokár és Mottl Mária felmérések alapján.

Az 1962-ben megjelent, „A barlangok világa” című könyvben ismertetve van. Az ismertetésben az szerepel, hogy Cserépfaluhoz közel, a Suba-lyuktól nem messze, a Kecskésgalya-hegy délnyugati lejtőjén, 380 méter tengerszint feletti magasságban nyílik és a mousteri kultúra eszközei kerültek elő a legalsó rétegből, de a felsőbb rétegek eszközei valószínűleg fontosabbak, mert ezek lehet, hogy összekötik a szeleta-kultúrát a mousteri kultúrával. Az 1962-ben kiadott, „Bükk útikalauz” című könyv szerint a Kecskésgalyai barlangokban a mousteri kultúra kormeghatározó leletei kerültek elő.

A barlang másik bejárata az ásatás megkezdése előtt. A képen Dancza János látható.

Az 1976-ban befejezett, Bertalan Károly által írt, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban az olvasható, hogy a Kecskés-galya sziklás, délkeleti oldalában, közvetlenül a hegy teteje alatt, 380 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A 15 méter hosszú barlangból újkőkorszaki cserepek és jégkorszaki csontok kerültek elő. A kéziratban egy irodalmi hivatkozás alapján lett feldolgozva. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban publikált Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a neve és a barlangra vonatkozó 15 irodalmi hivatkozás. Az 1977-ben megjelent, „Bükk útikalauz” és az 1979-ben megjelent, „Barlangok a Bükkben” című könyvek szerint 15 méter hosszú.

Az 1980-ban napvilágot látott, Gáboriné Csánk Vera által írt könyv szerint a barlangban talált néhány szerszám olyan, mint a Suba-lyuk szerszámai. Valószínűleg az átmeneti tanyája volt az ottani embernek. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel négy névváltozata és egy térképen van a helye feltüntetve. Az 1984-ben kitöltött barlangkataszteri törzslapja szerint inaktív forrásbarlang, 25 méter hosszú, 1,5 méter mély és a vízszintes kiterjedése 22,5 méter.

2008-ban Ringer Árpád és Regős József azt írta, hogy az előkerült 11 darab paleolit besorolása vitatott. 2009. május 2-án Kovács Richárd szerkesztett egy alaprajzi barlangtérképet, egy hosszmetszet barlangtérképet és keresztszelvényeket, amelyekhez a barlangot Kovács Jenővel mérte fel. A felmérés alapján 29,2 méter hosszú és öt méter magas. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom

• Bertalan Károly – Schőnviszky László: Bibliographia spelaeologica hungarica. Register (Mutatók). 1931–1945. Karszt- és Barlangkutatás, 1973–1974. (Megjelent 1976-ban.) 8. köt. 190. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat. Budapest, 1976. 132. számú cédula. A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.
• Dancza János: Fűtési gondok a jégkorszakban. In: Baráz Csaba szerk.: A Suba-lyuk barlang. Neandervölgyi ősember a Bükkben. Eger, 2008. 26, 27. old. ISBN 9789639817098
• Dely Károly szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1970. 54, 87–88, 88. old. (A Bükk karsztja és barlangjai című fejezetet, az 51–88. oldalakat Dénes György írta.)
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1436. old.
• Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1980. 112–113. old. ISBN 963-280-855-X
• Hevesi Attila szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1977. 51, 79–80. old. (A Bükk-vidék barlangjai című fejezetet, a 49–88. oldalakat Dénes György írta.)
• Hevesi Attila: A Déli-Bükk karsztja. I. rész: Délkeleti-Bükk. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. 13. old.
• Hevesi Attila: Rombarlangok a Bükkben. A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei. I. sorozat, Bányászat. 1986. (33. köt.) 1–4. füz. 168. old.
• Hevesi Attila: Felszínalaktani jellemzés, karsztformakincs. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2002. 137. old.
• Jakucs László – Kessler Hubert: A barlangok világa. Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1962. 93, 200. old.
• Kadić Ottokár: A magyar barlangkutatás állása az 1932. évben. Barlangvilág, 1933. (3. köt.) 2. füz. 20. old.
• Kadić Ottokár – Mottl Mária: Felsőtárkány vidékének barlangjai. Barlangkutatás, 1938. (16. köt.) 1. füz. 20, 21, 22, 36. old.
• Kadić Ottokár: A magyar barlangkutatás állása az 1937. évben. Barlangvilág, 1938. (8. köt.) 1–2. füz. 12–13. old.
• Kadić Ottokár: A rendszeres ásatások és módszerük. Geologica Hungarica Series Palaeontologica, 1938. 14. Fasc. 22. old. (Megjegyzés: A szám önálló címe: A cserépfalui Mussolini-barlang (Subalyuk). Barlangtani monográfia.)
• Kadić Ottokár: Cserépfalu vidékének barlangjai. Die Höhlen der Umgebung von Cserépfalu. Barlangkutatás, 1940. (16. köt.) 2. füz. 141, 205, 215–224. old. (Német nyelven 229–274. old.)
• Kadić Ottokár: Jelentés az 1932–1934. években végzett barlangkutatásaim eredményéről. A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentései az 1933–35. évekről. 1940. (4. köt.) Függelék. 1954. old. (Német nyelven 1959–1970. old.)
• Kadić Ottokár: A Kárpáti medence barlangjai. 1. rész. Kézirat. Budapest, 1952. 162–166. oldal
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 59, 276, 286. old.
• Kordos László – Ringer Árpád: A magyarországi felső-pleisztocén Arvicolidae-sztratigráfiájának klimato- és archeosztratigráfiai korrelációja. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1989. évről. 529. old.
• Korek József – Patay Pál: A bükki kultúra elterjedése Magyarországon. Magyar Nemzeti Múzeum – Történeti Múzeum, Budapest, 1958. (Régészeti Füzetek Ser. II, 2.) 17–18. old.
• Lénárt László: Barlangok a Bükkben. Miskolc, BAZ Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1979. 49. old.
• Mester Zsolt: Suba-lyuk. A neandervölgyi ember lakhelye. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger, 2002. 329. old. ISBN 978-963-204-025-7
• Mottl Mária: A bükki mousterien európai vonatkozásban. Geologica Hungarica Series Palaeontologica, 1938. 14. Fasc. Egy táblázat a 202. és 203. oldalak között. (Megjegyzés: A szám önálló címe: A cserépfalui Mussolini-barlang (Subalyuk). Barlangtani monográfia.)
• Mottl Mária: A lerakódások állatvilága. Geologica Hungarica Series Palaeontologica, 1938. 14. Fasc. 284. old. (Megjegyzés: A szám önálló címe: A cserépfalui Mussolini-barlang (Subalyuk). Barlangtani monográfia.)
• Mottl Mária: A Magyar Barlangkutató Társulat 1937. december 14-én Kadić Ottokár dr. elnöklése alatt szakülést tartott... Barlangvilág, 1938. (8. köt.) 1–2. füz. 18. old.
• Mottl Mária: Volt-e aurignacien interstadiális hazánkban? Földtani Közlöny, 1939. (69. köt.) 10–12. sz. 273. old.
• Mottl Mária: Jelentés az 1932–35. évi barlangkutatásról és az ősgerinces-osztály működéséről. A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentései az 1933–35. évekről. 1940. (4. köt.) 1901, 1902–1905, 1907, 1910, 1919–1922, 1924. oldal és egy ábra (Német nyelven 1925–1939. old.)
• Mottl Mária: Jelentés az 1936/38. évi ásatások eredményéről és az ősgerinces osztály működéséről. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentései az 1936–1938. évekről. 1945. (4. köt.) 1522, 1526–1531. oldalak és egy térkép (Német nyelven 1553–1585. old.)
• Örvös János szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport Kiadó, 1962. 35. old. (Nem név szerint van megemlítve.)
• Pataki Vidor – Pálosi Ervin – Dancza János: Az ősemberleletek felfedezése. Geologica Hungarica Series Palaeontologica, 1938. 14. Fasc. 13, 16, 20. old. (Megjegyzés: A szám önálló címe: A cserépfalui Mussolini-barlang (Subalyuk). Barlangtani monográfia.)
• Pintér Sándor: A belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete a régészeti szempontból jelentős barlangok köréről. Magyar Közlöny, 2013. 133. sz. (2013. augusztus 9.) 65482. old.
• Regős József: Régészeti szempontból jelentős barlangok. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2002. 325–326. old.
• Regős József: Farkas-kői-sziklaüreg állapotfelvétel. Kézirat. 2003. november 30. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Ringer Árpád: A Bükk hegység kőkora. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2002. 303, 304. old.
• Ringer Árpád – Regős József: Ember, barlangok, környezet. Az őskőkor régészeti kultúrái a Bükkben. In: Baráz Csaba szerk.: A Suba-lyuk barlang. Neandervölgyi ősember a Bükkben. Eger, 2008. 78, 79, 81. old. ISBN 9789639817098
• Sásdi László – Rabitovszky Alice: Barlang nyilvántartólap. Kézirat. 2002. 21 old. Megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.
• Schőnviszky László: A Bükk-hegység barlangjai. Turisták Lapja, 1937. augusztus–szeptember. (49. évf. 8–9. sz.) 278. old.
• Vértes László: Beiträge zur Abstammung des ungarischen Szeletien. Folia Archaeologica, 1958. (10. köt.) 3–15. old.
• –: A Suba-lyuk. Neandervölgyi ősember a Bükkben. Tudományos emlékülés és terepbejárás (Felsőtárkány – Cserépfalu. 2007. május 11–12. In: Baráz Csaba szerk.: A Suba-lyuk barlang. Neandervölgyi ősember a Bükkben. Eger, 2008. 14. old. ISBN 9789639817098

További irodalom

• Bárány László: Az Egri-Bükk karsztos jelenségei. Ifjúság és Élet, 1931/1932. (7.) évf. 1932. 321–324. old.
• Czenthe Huba: A Bükk-hegység barlangjai. Kézirat (szakdolgozat), Eger, 1965. 91. old. A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.
• Kadić Ottokár: Jelentés az 1932. évi barlangkutatásaimról. Kézirat. Budapest, 1932. 4 old. A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézet adattárában.
• Mottl Mária: Zum gegenwärtigen Stand der Quartärforschung in Ungarn. Quartär, 1939. (2. köt.) Berlin. 133–135. old.
• Mottl Mária: Az interglaciálisok és interstadiálisok a magyarországi emlősfauna tükrében. (Hozzászólásokkal.) Beszámoló a Magyar Királyi Földtani Intézet vitaüléseinek munkálatairól, 1941. (3. évf.) 1. füz. 3–42. old.

További információk

• File Ferenc: Kadić Ottokár bükki barlangkutatásai (MTSZ honlap)
• File Ferenc: Kadić Ottokár bükki barlangkutatásai (MLBE honlap)
• Országos Barlangnyilvántartás