Lusta-völgyi-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lusta-völgyi-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz18 m
Mélység0 m
Magasság13 m
Függőleges kiterjedés13 m
Tengerszint feletti magasság610 m
Ország Magyarország
Település Miskolc
Földrajzi táj Bükk-fennsík
Típus valószínűleg forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5372-72
Elhelyezkedése
Lusta-völgyi-barlang (Magyarország)
Lusta-völgyi-barlang
Lusta-völgyi-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 05′ 00″, k. h. 20° 35′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 00″, k. h. 20° 35′ 58″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lusta-völgyi-barlang témájú médiaállományokat.

A Lusta-völgyi-barlang megkülönböztetetten védett barlang. A Bükki Nemzeti Parkban található.

Leírás[szerkesztés]

Miskolc külterületén, a Nagy-fennsíknak a keleti részén, a Lusta-völgy torkolatához közel, egy sziklás hegyoldalban, a hegytetőhöz közel, erdőben, a Kis-kút-lápa völgyfőjében, egy kis bemetsződésnek a végén van a két, természetes jellegű, szabálytalan, szögletes alakú bejárata. Az alsó bejárat 5,5 méter széles és 5,3 méter magas. A felső bejárat 2,2 méter széles és egy méter magas. Az alsó bejáratnak a tengelyiránya emelkedő, a felső bejáratnak a tengelyiránya függőleges.

A barlang felső triász, szürke, pados mészkőben, több irányú törések találkozásánál keletkezett. A Felsőtárkányi Mészkő Formációnak a Hollóstetői Tagozatában alakult ki. A normál karsztvízszint alatti oldódás és valószínűleg a kifolyó karsztvíz hozta létre, majd a hidrológiailag inaktív barlang átalakításában a kifagyásos kőzetaprózódás játszott szerepet. A barlang hasadékjellegű és befelé fokozatosan emelkedik. Egy régebbi, nagyobb barlang maradványa, tehát rombarlang. Kürtő, akna, gömbüst, félcső, hullámkagyló, ujjbegykarr, kannelúra, hieroglifa, állócseppkő, cseppkőbekérgezés, montmilch, kristályos borsókő és típusos, azaz gömbös borsókő figyelhető meg benne. A vízszintes kiterjedése 10 méter, a térfogata 150 köbméter. Denevérek is előfordulnak a barlangban. Engedéllyel és a barlang nagyobbik része barlangjáró alapfelszereléssel járható.

A Lusta-völgyi-barlang név 1976-ban bukkant fel az irodalmában. Előfordul az irodalmában Lustavölgyi barlang (Schőnviszky 1937), Szinva-forrás feletti Rom-barlang (Regős 2003), Várkapu-barlang (Hevesi 1986) és Zsivány II.barlang (Regős 2003) néven is. Regős Józsefnek a Lusta-völgyi-barlangról szóló, állapotfelvételi kézirata szerint lehet, hogy a Kiskút-lápai-barlang is azonos a Lusta-völgyi-barlanggal. Azt nem tudni, hogy a Lusta-gerinci-barlang (Lénárt 1977) és a Lustai-barlang (Lénárt 1977) azonosak e vele.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1937. évi Turisták Lapjában kiadott tanulmány szerint a Lustavölgyi barlangnak a nevén kívül a többi adatai nem ismertek. Az 1975. évi MKBT Beszámolóban publikált, a MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport 1975. évi tevékenységéről szóló jelentésben az olvasható, hogy a Szinva-forrás feletti, kis rombarlang még mészkőben van. Az 1976-ban megjelent, Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában szerepel egy irodalmi hivatkozással. Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban meg van említve. A kézirat szerint Bükkszentkereszten található. A kéziratnak a barlangra vonatkozó része egy publikáció alapján íródott.

Az 1977-ben napvilágot látott, „A „Zsombolyosok”-tól a Marcel Loubens Csoportig” című kiadványban meg van említve egy Lustai-barlang és egy Lusta-gerinci-barlang, amelyek közül lehet, hogy az egyik a Lusta-völgyi-barlang. Az 1977-ben kiadott, „Bükk útikalauz” című könyvben az olvasható, hogy a Lusta-völgyben, a Lusta-völgyi-zsombolyon kívül még több, kis barlang, üreg van nyilvántartva. 1982-ben Kárpát József mérte fel és szerkesztett a felmérés alapján egy alaprajzi barlangtérképet, valamint egy hosszmetszet barlangtérképet. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és valószínűleg a Kiskút-lápai-barlang ennek a barlangnak a névváltozata, valamint egy térképen van feltüntetve a helye.

Az 1986-ban publikált, Hevesi Attila által írt tanulmány szerint a Felső-forrási-barlang és a végéből a felszínre nyíló kürtőcsoport annak az átjárórendszernek a maradványa, amelyen keresztül a Forrás-völgybe jutott a Kaszás-völgy vize a Kaszás-réti-visszafolyó kialakulása előtt. Ezzel a járatrendszerrel összehasonlítva valószínűleg a Kis-kút-lápa egyik forráságának a völgyfőjében lévő, tévesen Lusta-völgyi-barlangnak nevezett, az alakja miatt Hevesi Attila által Várkapu-barlangnak keresztelt, hatalmas hegykapu hasonló, aránylag rövid karsztvíz átjáró. A barlang bejárata előtt, néhány méterre, a völgy mélybe fejeződésének a szakaszos hátrálása miatt keletkezett víznyelőtöbör-sornak a legfiatalabb, utolsó tagja mélyül a völgytalpba. A tanulmányhoz mellékelve lettek az 1982-ben készült barlangtérképek.

A 2002-ben napvilágot látott, Hevesi Attila által írt könyvfejezetben az olvasható, hogy a Kis-kút-lápa délnyugati völgyfőjében, egy víznyelőszerű mélyedés felett van a nagy, hét méter magas és öt méter széles bejárata. Egy különös helyzetű és alakú, csak 11 méter hosszú, de végig tág barlang. Van egy felszínre nyíló, négy méteres kéménye és két hasonló méretű, függőleges, vak kürtőben végződik. A barlang egy nagy forrásbarlang alsó szakaszából maradhatott meg és a patakjának a mélybe fejeződési helye végül egészen a barlang bejáratáig hátrált. A 2001. június 26-án írt és 2003. november 30-án javított, a Farkas-kői-sziklaüregről szóló, állapotfelvételi kéziratban Regős József azt írta, hogy a Farkas-kői-sziklaüreg jelenleg azt a fejlődési állapotot mutatja, amelyen például a Lusta-völgyi-barlang is keresztül ment. A 2001. augusztus 26-án írt és 2003. november 30-án javított, állapotfelvételi kéziratban az olvasható, hogy a részletesen felmért barlang 18 méter hosszú. A felmérés alapján és becslés alapján 13 méter magas, valamint 13 méter függőleges kiterjedésű. Regős József elképzelhetőnek tarta, hogy régen víznyelő volt. Ritkán van látogatva. A barlangtérképei kissé elnagyoltak és nem készültek keresztszelvények. Javasolta a részletesebb felmérését. Szabadon megtekinthető. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]