Cserepes-kői-sziklaodú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cserepes-kői-sziklaodú
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz6,2 m
Mélység0,2 m
Magasság1,8 m
Függőleges kiterjedés2 m
Tengerszint feletti magasság794 m
Ország Magyarország
Település Szilvásvárad
Földrajzi táj Bükk-vidék
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5343-16
Elhelyezkedése
Cserepes-kői-sziklaodú (Magyarország)
Cserepes-kői-sziklaodú
Cserepes-kői-sziklaodú
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 06″, k. h. 20° 25′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 06″, k. h. 20° 25′ 59″
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserepes-kői-sziklaodú témájú médiaállományokat.

A Cserepes-kői-sziklaodú megkülönböztetetten védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. Átmeneti szállássá alakították ki. Hazánkban ez volt az első lakóbarlang.

Leírás[szerkesztés]

A Kálmán-hegy délkeleti nyúlványát alkotó, fennsíkperemi Cserepes-kő csúcsa alatt, sziklás hegygerincen nyílik. Közvetlenül a megyehatár mellett található. Megközelíthető az Országos Kéktúra kék sávval jelzett turistaútján. Kék jelzésű turistaút vezetett hozzá már 1929-ben, Kadić Ottokár kutatásának idején is. A 23-as számú Országos Kéktúra szakaszának egyik bélyegzőhelye. A bélyegző a bejáratnál lett elhelyezve. Szabályos félkör alakú, lezáratlan bejáratába deszkaajtót építettek. Egyetlen teremből áll. Karni felső ladin kori mészkőben alakult ki. Hossza 6 méter, szélessége 7 méter és magassága 2,5 méter.

A barlangszállás téliesített, a két fa fekvőhelyen hat személy elfér. A szálláshely közepén egy dobkályha van, melynek csöve egy kéménynek használt kürtőn át a felszínre vezet. Egész évben bárki számára, ingyen használható és szabadon látogatható. A legközelebbi forrás kicsivel több mint két kilométerre, a barlang tengerszint feletti magasságához képest sokkal lejjebb, a Pes-kő háznál található.

A Cserepes-kői-sziklaodú név 1977-ben jelent meg először nyomtatásban (Hevesi 1977). Előfordul irodalmában Barlangszállás (Kordos 1984), Cserepes-kői-barlang (Dely 1970), Cserepes-kői barlangszállás (Neidenbach, Pusztay 2005), Cserepes-kői-sziklaodu (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Cserepeskői sziklaodu (Kadić 1933), Cserepeskői sziklaodú (Kadić, Mottl 1944), Cserepeskői sziklaüreg (Kordos 1984), Cserepeskői üreg (Bartalos 1909) és Cserepeskő lyuka (Hazslinszky 1999) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Először, 1909-ben Bartalos Gyula említette meg nyomtatásban. Leírása szerint akkoriban néha futóbetyárok is laktak benne. Hasonlót írt Kolacskovszky Lajos is kéziratába. A Cserepes-kő lyuka gyakori megszállóhelye az üldözött betyárnak. Az idézet Hazslinszky Tamás munkájából való. Régóta éjszakázásra használták természetjárók és vadászok Kadić Ottokár és Mottl Mária 1944-es publikációja alapján. Az első ismert kutatója Kadić Ottokár volt, aki 1929-ben kutatta. A Földművelésügyi Minisztérium megbízásából vizsgálta. A sziklaodúhoz, amely előtt akkoriban egy kőből rakott kerítés volt megfigyelhető, Nagy Imre alerdész vezette el.

Kadić Ottokár szállása a kutatás idején a cserepes-kői vadászkunyhó volt, amelyet Pallavicini Alfonz Károly engedélyével használhatott. Pallavicini Alfonz Károly birtokán volt a vadászház. Kadić Ottokár ekkor rajzolt alaprajz térképet és hosszmetszet térképet. A felmérés alapján hossza 6 méter, szélessége 4 méter és magassága 2 méter. Az 1929-es próbaásatása során néhány barlangi medve csonttöredék, cserépedények töredékei és egy csontból készült, simára hegyezett ár került elő, valamint több, egymásra települt tűzhelyréteg lett megfigyelve.

Dancza János 1934-ben hőmérséklet vizsgálatokat végzett benne. A Turisták Lapja 1937. évi évfolyamában megjelent publikáció szerint Szilvásvárad határában, a Cserepes-kő háta alatt, közvetlenül a megyehatár szélén található a hat méter hosszú sziklaodú és a barlangból egy vékony hasadék nyílik a hegytetőre. 1944-ben jelentek meg nyomtatásban az 1929-ben rajzolt térképek a sziklaodú első hosszú leírásával együtt. Ekkor lett publikálva egy 1:25 000 méretarányú térkép, amelyen jelölve van helye.

Magyarország első lakóbarlangjává ezt a sziklaodút alakították ki természetjárók. Az Odvas-kői-sziklaüreg és a Három-kúti Remete-barlang a másik két, jelenleg is funkcionáló lakóbarlang a hazánkban. A Sólyom-kúti-sziklaüreg barlangszállásként használatát megszüntették. Mind a három barlang a Bükk-vidéken található. Az egri Kertay Sándor és Bárdos József kezdeményezésére 1950-ben hozták létre túratársaik segítségével. Az egri turisták tevékenységéről az 1954-ben megjelent Bükk portyavezető című kiadvány számol be. Többször tönkre lett téve a szállás, de mindig helyreállították az egri természetbarátok. Későbbi felújításában a Jászberényi Turista Egyesület is részt vett.

Az 1977-ben kiadott Bükk útikalauz című könyvben egy rövid leírás található a sziklaodúról. Az 1979-ben napvilágot látott Barlangok a Bükkben című könyvben a barlang leírása hasonló az 1977-es útikalauz leírásához. A könyvben az olvasható, hogy terme 6×4 méter alapterületű és két méter magas. A kiadványhoz mellékelt, a környéket ábrázoló térképen meg van jelölve helye. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Cserepes-kői-sziklaodú néven Cserepeskői sziklaüreg és Barlangszállás névváltozatokkal, valamint térképen van feltüntetve helye.

Sásdi László 2003-ban állapotfelmérést készített róla és az 1929-es térkép alapján kiegészített és helyesbített térképet szerkesztett. A 2005-ben kiadott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben található egy szócikk a barlangról. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, Bükk hegységben elhelyezkedő, 5343/16 kataszteri számú Cserepes-kői-sziklaodú. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Heves megyei, szilvásváradi, 5343-16 barlangkataszteri számú és 23894 lelőhely-azonosítójú Cserepes-kői-sziklaodú régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]