Karni

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karni
(228,7 – 216,5 millió évvel ezelőtt)
Előző korszak
Következő korszak
ladin
nori
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
Idővonal
A triász időszak eseményei
m • v • sz
-255 —
-250 —
-245 —
-240 —
-235 —
-230 —
-225 —
-220 —
-215 —
-210 —
-205 —
-200 —
Karni
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
203,6 ± 1,5 –
199,6 ± 0,6 Ma
216,5 ± 2,0 –
203,6 ± 1,5 Ma
~228,7 –
216,5 ± 2,0 Ma
237,0 ± 2,0 –
~228,7 Ma
~245,9 –
237,0 ± 2,0 Ma
~249,5 –
~245,9 Ma
251,0 ± 0,4 –
~249,5 Ma
1
2
3
4
Mezozoikum
Paleozoikum
1Tömeges kihalás
2Erdőalkotó fák újabb
megjelenése[1]

3A szén újabb megjelenése[2]
4Kőkorallok és elmeszesedett
szivacsok[3]
A triász eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.

A karni a késő triász földtörténeti kor három korszaka közül az első, amely ~228,7 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött, a középső triász kor ladin korszaka után, és 216,5 ± 2 mya végződött, a nori korszak előtt.[4]

Nevét a Karni-Alpokról kapta. Az elnevezért először Georg Edmund Mojsisovics osztrák geológus használta 1869-ben.

Meghatározása[szerkesztés]

Kezdetét a Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint a Daxatina vagy Trachyceras ammoniteszek, illetve a Metapolygnathus polygnathiformis konodonták megjelenése, illetve elterjedése jelzi. A karnit követő nori korszak akkor kezdődött, amikor elterjedtek a Klamathites macrolobatus vagy a Stikinoceras kerri ammoniteszek, illetve a Metapolygnathus communisti vagy Metapolygnathus primitius konodonták.[5]

Kezdetét 2004-ben határozták meg (Gradstein), amikor erre a korra még nem volt radiometrikus kormeghatározás. Nemrégiben dél-olaszországi késő karni kőzetek korát 230,91 ± 0,33 millió évben határozták meg, emiatt a korszak vitatott marad.

Tagolása[szerkesztés]

Helyenként két alkorszakra tagolják: julián, tuvali.

Éghajlat[szerkesztés]

A karni (és a triász jó része) idején egyetlen szuperkontinens létezett, a Pangea, és egyetlen világóceán, a Panthalassa, amelynek nyugati ága a trópusokon a Paleo-Tethys-óceán volt. Ez utóbbi üledékei Délkelet-Európában, a Közel-Keleten, a Himalájában és Timor szigetén buknak a felszínre. Az egytömbű kontinenseloszlás a mainál sokkal intenzívebb monszunjelenségeket okozott.

Élővilág[szerkesztés]

Herrerasaurus rekonstruált képe

Az Archosauria őshüllők, a dinoszauruszok ősei dominanciájának kora volt (ezek mai leszármazottai a madarak és a krokodilok). A karni korszakban veszítettek méretükből a Therapsida emlősszerű hüllők. Ekkor jelentek meg azonban a kétlábú óriás ragadozó Theropoda dinoszauruszok. A korszak elején élt a Herrerasaurus, az egyik legősibb ragadozó dinoszaurusz.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. McElwain, J.C., Punyasena, S.W. (2007.). „Mass extinction events and the plant fossil record”. Trends in Ecology & Evolution 22 (10), 548-557. o. DOI:10.1016/j.tree.2007.09.003.  
  2. Retallack GJ Veevers JJ & Morante R (1996. szeptember 27.). „Global coal gap between Permian–Triassic extinctions and middle Triassic recovery of peat forming plants”. GSA Bulletin 108 (2), 195–207. o. (Hozzáférés ideje: 2007. szeptember 29.)  
  3. Payne, J.L., Lehrmann, D.J.; Wei, J.; Orchard, M.J.; Schrag, D.P.; Knoll, A.H. (2004.). „Large Perturbations of the Carbon Cycle During Recovery from the End-Permian Extinction”. Science 305 (5683), 506. o. DOI:10.1126/science.1097023.  
  4. International Stratigraphic Chart. International Commission on Stratigraphy, 2010. (Hozzáférés: 2015. április 2.)
  5. Carnian in GeoWhen database. International Commission on Stratigraphy


|
-260
|
-250
|
-240
|
-230
|
-220
|
-210
|
-200
|
-190
|
-180
|
-170
|
-160
|
-150
|
-140
|
-130
|
-120
|
-110
|
-100
|
-90
|
-80
|
-70
|
-60