Középső jura

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Középső jura
(175,6 – 161,2 millió évvel ezelőtt)
Előző kor
Következő kor
kora jura
késő jura
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
Idővonal
A jura időszak eseményei
m • v • sz
-200 —
-195 —
-190 —
-185 —
-180 —
-175 —
-170 —
-165 —
-160 —
-155 —
-150 —
-145 —
K
ö
z
é
p
s
ő
150,8 ± 4,0 – 145,5 ± 4,0 Ma
~155,6 – 150,8 ± 4,0 Ma
161,2 ± 4,0 – ~155,6 Ma
164,7 ± 4,0 – 161,2 ± 4,0 Ma
167,7 ± 3,5 – 164,7 ± 4,0 Ma
171,6 ± 3,0 – 167,7 ± 3,5 Ma
175,6 ± 2,0 – 171,6 ± 3,0 Ma
183,0 ± 1,5 – 175,6 ± 2,0 Ma
189,6 ± 1,5 – 183,0 ± 1,5 Ma
196,5 ± 1,0 – 189,6 ± 1,5 Ma
199,6 ± 0,6 – 196,5 ± 1,0 Ma
A jura eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.

A középső jura, vagy Európában használt másik nevén dogger a jura földtörténeti időszak három kora közül a második. Mintegy 176 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött, a kora jura kort követően és mintegy 161 millió éve fejeződött be, a késő jura kor kezdetével.

Tagolása[szerkesztés]

A középső jura a következő korszakokra tagolható a Nemzetközi Rétegtani Bizottság (International Commission on Stratigraphy, ICS) adatai alapján (az időben újabbtól a régebbi korszakig):

  • Callovi (164,7 +/- 4 mya – 161,2 +/- 4 mya)
  • Bathi (167,7 +/- 3,5 mya – 164,7 +/- 3,5 mya)
  • Bajoci (171,6 +/- 3 mya – 167,7 +/- 3,5 mya)
  • Aaleni (175,6 +/- 2 mya – 171,6 +/- 3 mya)

Kezdetét ammonitesz fosszíliák alapján állapították meg 2000-ben: a Leioceras nem legkisebb előfordulási gyakorisága alapján.

Ősföldrajza[szerkesztés]

A középső jura idején vált szét Laurázsia és Gondwana őskontinensekre a Pangea szuperkontinens és ekkor jött létre a Pangaea feldarabolódásával az Atlanti-óceán.

Élővilága[szerkesztés]

A középső jura korból származó belső-mongóliai kőzetrétegekből került elő például az a korai emlős maradvány, a mintegy 164 mya élt, vidrához hasonló, de kihalt Castorocauda lutrasimilis névre keresztelt állattól. Még a szőrzet maradványai is megőrződtek.

További információk[szerkesztés]

  • Origo – A legkorábbi úszó emlős (Castorocauda lutrasimilis)


|
-600
|
-550
|
-500
|
-450
|
-400
|
-350
|
-300
|
-250
|
-200
|
-150
|
-100
|
-50
|
0
|
-260
|
-250
|
-240
|
-230
|
-220
|
-210
|
-200
|
-190
|
-180
|
-170
|
-160
|
-150
|
-140
|
-130
|
-120
|
-110
|
-100
|
-90
|
-80
|
-70
|
-60

Jegyzetek[szerkesztés]