Valangini

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valangini
(140,2 – 133,9 millió évvel ezelőtt)
Előző korszak
Következő korszak
berriasi
hauterivi
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
Idővonal
A kréta időszak eseményei
m • v • sz
-140 —
-130 —
-120 —
-110 —
-100 —
-90 —
-80 —
-70 —
70,6 ± 0,6 –
65,5 ± 0,3 Ma
83,5 ± 0,7 –
70,6 ± 0,6 Ma
85,8 ± 0,7 –
83,5 ± 0,7 Ma
~88,6 –
85,8 ± 0,7 Ma
93,6 ± 0,8 –
~88,6 Ma
99,6 ± 0,9 –
93,6 ± 0,8 Ma
112,0 ± 1,0 –
99,6 ± 0,9 Ma
125,0 ± 1,0 –
112,0 ± 1,0 Ma
130,0 ± 1,5 –
125,0 ± 1,0 Ma
~133,9 –
130,0 ± 1,5 Ma
140,2 ± 3,0 –
~133,9 Ma
145,5 ± 4,0 –
140,2 ± 3,0 Ma
A kréta eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.

A valangini a kora kréta földtörténeti kor hat korszaka közül a második, amely a berriasi korszakot követően kezdődött 140,2 ± 3,0 millió évvel ezelőtt (mya) és a hauterivi korszak előtt ért véget 136,4 ± 2,0 mya.

Ősföldrajz[szerkesztés]

A korszak legelején, illetve a késő valangini idején jelentősen megemelkedett a világ tengereinek szintje. A valangini korszakban már jelentkeztek a kora kréta későbbi részeiben az óceánokban fellépő oxigénhiány (anoxia) első kisebb hullámai.

Éghajlat[szerkesztés]

A valangini idején még folyt az átmenet a késő jura kor viszonylag hideg éghajlatától a kréta időszak későbbi részeire jellemző "melegházi" klíma felé. A mezozoikum nagy részétől eltérően a valangini korszakban markánsan eltérő regionális különbségek voltak a Föld éghajlatában, de ezekről kevés részletet tudunk. Az éghajlati-hőmérsékleti ingadozás a korszak folyamán jelentős lehetett.

Élővilág[szerkesztés]

Az időszak jellemző eseménye a foraminifera véglények első szétrajzása, amely a krétaidőszakra a plankton jelentős komponensévé tette e diverzifikálódó lényeket.

Állatvilág[szerkesztés]

A szárazföldön virágkorukat élték a dinoszauruszok. Az emlősök még viszonylag szűk, de növekvő fontosságú részét alkották a faunának, a korra jellemzőek a triconodonok, köztük a gobiconodon. Valószínűleg ekkor már nem csak hogy az elevenszülő emlősök léteztek, hanem már szétváltak erszényesekre és méhlepényesekre.

A tengerekben ekkor jelentek meg először a kékcápaalakúak, köztük az első carcharinidák.

A viszonylag rövid valangini időszakban számos új dinoszaurusz fajta alakult ki, köztük a szárazföldekre a következő évtízmilliókban jellemző Iguanodonok, a nagy Ankylosaurusok közül az első, az erős páncélzatú Hylaeosaurus, vagy a dromaeosauridák közül az első, a Dromaeosauroides. Az időszakban egymás mellett éltek a felemelkedő és hanyatlóban lévő dinoszauruszfajták: az Iguanodonok a Stegosaurusokkal, Allosaurusok Tyrannosaurusokkal és az egyik első Dromeosaurusszal, a Dromaeosauroides bornholmensisszel.

A rovarok közül már megjelenhettek az első törpe vadászó pókok, a tegzesek, az első fejlett svábbogarak és a rövidcsápú kétszárnyúak (Brachycera).

Növényvilág[szerkesztés]

A szárazföldön a növények világában a leplesmagvúak uralkodtak, közelebbről a fenyőalakúak, a cikászok, a ginkgók, a harasztok és zsurlók. A fosszíliákban először ebben a korszakban jelentek meg a virágos növények, még nem maga a növény, hanem a pollen. (Valószínűleg már szintén jelen voltak a brachycera legyek, amelyek az első megporzó rovarok lehettek.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]


|
-260
|
-250
|
-240
|
-230
|
-220
|
-210
|
-200
|
-190
|
-180
|
-170
|
-160
|
-150
|
-140
|
-130
|
-120
|
-110
|
-100
|
-90
|
-80
|
-70
|
-60