Ugrás a tartalomhoz

Valangini

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valangini
(139,8 – 132,6 millió évvel ezelőtt)
Előző korszak
Következő korszak
Berriasi
Hauterivi
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
Idővonal
A kréta időszak eseményei
m • v • sz
-140 —
-130 —
-120 —
-110 —
-100 —
-90 —
-80 —
-70 —
72,1 ± 0,2 –
66,0 Ma
83,6 ± 0,2 –
72,1 ± 0,2 Ma
86,3 ± 0,5 –
83,6 ± 0,2 Ma
89,8 ± 0,3 –
86,3 ± 0,5 Ma
93,9 –
89,8 ± 0,3 Ma
100,5 –
93,9 Ma
~113,0 –
100,5 Ma
~125,0 –
~113,0 Ma
~129,4 –
~125,0 Ma
~132,6 –
~129,4 Ma
~139,8 –
~132,6 Ma
~145,0 –
~139,8 Ma
A kréta eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.

A valangini a kora kréta földtörténeti kor hat korszaka közül a második, amely a berriasi korszakot követően kezdődött ~139,8 millió évvel ezelőtt (mya) és a hauterivi korszak előtt ért véget ~132,6 mya.

Ősföldrajz

[szerkesztés]

A korszak legelején, illetve a késő valangini idején jelentősen megemelkedett a világ tengereinek szintje. A valangini korszakban már jelentkeztek a kora kréta későbbi részeiben az óceánokban fellépő oxigénhiány (anoxia) első kisebb hullámai.

Éghajlat

[szerkesztés]

A valangini idején még folyt az átmenet a késő jura kor viszonylag hideg éghajlatától a kréta időszak későbbi részeire jellemző "melegházi" klíma felé. A mezozoikum nagy részétől eltérően a valangini korszakban markánsan eltérő regionális különbségek voltak a Föld éghajlatában, de ezekről kevés részletet tudunk. Az éghajlati-hőmérsékleti ingadozás a korszak folyamán jelentős lehetett.

Élővilág

[szerkesztés]

Az időszak jellemző eseménye a foraminifera véglények első szétrajzása, amely a krétaidőszakra a plankton jelentős komponensévé tette e diverzifikálódó lényeket.

Állatvilág

[szerkesztés]

A szárazföldön virágkorukat élték a dinoszauruszok. Az emlősök még viszonylag szűk, de növekvő fontosságú részét alkották a faunának, a korra jellemzőek a triconodonok, köztük a gobiconodon. Valószínűleg ekkor már nem csak hogy az elevenszülő emlősök léteztek, hanem már szétváltak erszényesekre és méhlepényesekre.

A tengerekben ekkor jelentek meg először a kékcápaalakúak, köztük az első carcharinidák.

A viszonylag rövid valangini időszakban számos új dinoszaurusz fajta alakult ki, köztük a szárazföldekre a következő évtízmilliókban jellemző Iguanodonok, a nagy Ankylosaurusok közül az első, az erős páncélzatú Hylaeosaurus, vagy a dromaeosauridák közül az első, a Dromaeosauroides. Az időszakban egymás mellett éltek a felemelkedő és hanyatlóban lévő dinoszauruszfajták: az Iguanodonok a Stegosaurusokkal, Allosaurusok Tyrannosaurusokkal és az egyik első Dromeosaurusszal, a Dromaeosauroides bornholmensisszel.

A rovarok közül már megjelenhettek az első törpe vadászó pókok, a tegzesek, az első fejlett svábbogarak és a rövidcsápú kétszárnyúak (Brachycera).

Növényvilág

[szerkesztés]

A szárazföldön a növények világában a leplesmagvúak uralkodtak, közelebbről a fenyőalakúak, a cikászok, a ginkgók, a harasztok és zsurlók. A fosszíliákban először ebben a korszakban jelentek meg a virágos növények, még nem maga a növény, hanem a pollen. (Valószínűleg már szintén jelen voltak a brachycera legyek, amelyek az első megporzó rovarok lehettek.)

További információk

[szerkesztés]