Oxfordi
| Oxfordi (163,5 – 157,3 millió évvel ezelőtt) | |||||
| Környezeti jellemzők (átlagos értékek az időegységen belül) | |||||
| Idővonal | |||||
A jura időszak eseményei -205 — – -200 — – -195 — – -190 — – -185 — – -180 — – -175 — – -170 — – -165 — – -160 — – -155 — – -150 — – -145 — – 152,1 ± 0,9 – ~145,0 Ma 157,3 ± 1,0 – 152,1 ± 0,9 Ma 163,5 ± 1,0 – 157,3 ± 1,0 Ma 166,1 ± 1,2 – 163,5 ± 1,0 Ma 168,3 ± 1,3 – 166,1 ± 1,2 Ma 170,3 ± 1,4 – 168,3 ± 1,3 Ma 174,1 ± 1,0 – 170,3 ± 1,4 Ma 182,7 ± 0,7 – 174,1 ± 1,0 Ma 190,8 ± 1,0 – 182,7 ± 0,7 Ma 199,3 ± 0,3 – 190,8 ± 1,0 Ma 201,3 ± 0,2 – 199,3 ± 0,3 Ma A jura eseményeinek hozzávetőleges idővonala. A skálán az évmilliók láthatók. | |||||
Az oxfordi a késő jura földtörténeti kor három korszaka közül az első volt, amely 163,5 ± 1,0 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a középső jura kor callovi korszaka után, és 157,3 ± 1,0 mya végződött a kimmeridge-i korszak kezdetekor.[1]
Nevét az angliai Oxford városról kapta. Az elnevezést először Alexandre Brongniart francia tudós használta 1827-ben.
Határai[szerkesztés]
Kezdetét a Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint a Brightia thuouxensis ammoniteszfaj megjelenése jelzi a korból származó kőzetrétegekben. Az utána következő kimmeridge-i korszak a Pictonia baylei ammoniteszfaj megjelenésével kezdődik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ International Stratigraphic Chart. International Commission on Stratigraphy, 2020. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
