Füzér-kői-átjáró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Füzér-kői-átjáró
Füzér-kői-átjáróbarlang.jpg
Hossz33 m
Mélység1 m
Magasság5,7 m
Függőleges kiterjedés6,7 m
Tengerszint feletti magasság315 m
Ország Magyarország
Település Cserépfalu
Földrajzi táj Bükk-vidék, Déli-Bükk
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5382-25
Elhelyezkedése
Füzér-kői-átjáró (Magyarország)
Füzér-kői-átjáró
Füzér-kői-átjáró
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 00′ 04″, k. h. 20° 31′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 04″, k. h. 20° 31′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Füzér-kői-átjáró témájú médiaállományokat.

A Füzér-kői-átjáró megkülönböztetetten védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. Régészeti leletek kerültek elő belőle. A Füzér-kő második leghosszabb barlangja a Füzér-kői 5. sz. barlang után. A régészeti lelőhely-azonosító száma 23901. A lelőhely egy majdnem természetes állapotban megmaradt barlang és a további kutatása érdekes eredményeket hozhat.

Leírás[szerkesztés]

A Déli-Bükk területén, a Hór-völgy és a Hosszú-völgy találkozásánál, a Füzér-kő keleti, Hór-völgy felőli oldalában található. A Füzér-kő legismertebb barlangja. A Hór-völgyben kialakított, piros sáv jelzésű turistaút előtte halad. Körülbelül 30 méterrel a völgytalp felett, 22–23 méterrel az előtte elvezető út felett, egy sziklafal közepén található a barlang. Cserépfalu központjától haladva a völgyben, a völgy bal oldalán nyílik. A bejárat megközelítéséhez technikai eszközök szükségesek. Mivel átjáróbarlang két bejárata is létezik. Az egyik bejárata hat méter széles és öt méter magas, a másik bejárata 6,5 méter széles és hat méter magas.

Felső triász mészkőben keletkezett. Jelenleg egy hidrológiailag inaktív forrásbarlang. Néhány cseppkőzászló, függőcseppkő, mikrotetaráta, típusos (gömbös) borsókő és korall borsókő található benne. A vázlatos felmérés alapján a hossza 33 méter. A mélysége egy méter, a magassága 5,7 méter és a függőleges kiterjedése 6,7 méter. Ezek részben egy vázlatos felmérés adatai, részben becsült adatok. A vízszintes kiterjedése 22 méter, a térfogata 120 köbméter. Felszerelés nélkül, könnyen járható.

Schőnviszky László a Turisták Lapja 1937. évi évfolyamában Füzérkői átjáró néven írta le. Kadić Ottokárnak az 1940-ben megjelent tanulmányában bukkant fel a Füzérkői-átjáró név. 1979-ben Hír János tévesen Füzérkői-átjárónak, illetve Füzérkői átjárónak nevezte az általa őslénytanilag vizsgált Füzér-kői Kis-átjárót. A félreértést 1980-ban tisztázta. Hevesi Attila 1986-ban megjelent munkájában található információ a Füzér-kői-Nagy-átjáróról és a Füzér-kői Nagy-átjáróról. Ez a két név a Füzér-kői-átjáró két névváltozata. Előfordul az irodalmában Füzérkő-barlangja (kéziratban Bertalan 1976, nyomtatásban Kordos 1984), Füzér-kői-barlang (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Füzérkői-barlang (Mottl 1932), Füzérkői barlang (Kadić 1933) és Füzérkői-Kis-átjáró (Hevesi 2002) néven is. A Füzér-kői-átjáró név először, 1976-ban jelent meg nyomtatásban.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Bartalos Gyula vizsgálta át először. 1932 februárjában Dancza János és társai régészeti ásatást végeztek az üregben, mert az 1930. november 22-ei próbaásatásuk során sok őskori cserépedény-töredéket fedeztek fel benne. 1932. február 20-án fejezték be az átjáróban az ásatást. 1932-ben Dancza János felmérte a barlangot és a felmérés alapján egy alaprajzi barlangtérképet rajzolt. A Barlangvilág 1932. évi évfolyamában jelent meg először a barlangról közlemény. Ez a közlemény egy jegyzőkönyvi kivonat, amely szerint a Magyar Barlangkutató Társulat 1932. március 19-én tartott szakülésén Dancza János beszámolt arról, hogy ásatást végzett a barlangban és a Suba-lyukban, valamint a szakülésen Dancza János részletesen ismertette a barlangok topográfiáját, a rétegtani viszonyaikat és a leleteiket. A Suba-lyuk vizsgálata során talált és fontosabbnak ítélt leletek kedvéért abbahagyták itt a kutatást.

A Barlangvilág 1933. évi évfolyamában Kadić Ottokár azt írta, hogy Dancza János az 1932. évi ásatás előtt már végzett próbaásatást az átjáróban és a próbaásatás során sok őstörténeti cserépedény-töredék került elő. Az Est című napilap 1935. július 20-án megjelent számából kiderül, hogy Trak Géza polgármester 300 pengővel támogatta Dancza János 1932. évi ásatását. Az 1936. augusztus 8-án megjelent szám szerint Dancza János első sikere volt a Füzér-kői-átjáró ásatása. A Turisták Lapja 1936. évi 2. számában az olvasható, hogy a Suba-lyuk ásatásának a megkezdése után az ott élő uhuk átköltöztek a Füzér-kői-átjáróba. Schőnviszky Lászlónak az 1937-ben napvilágot látott, összefoglaló publikációjában részletesen ismertetve van Füzérkői átjáró néven. A tanulmány szerint a kétnyílású átjáróbarlang, illetve két összefüggő fülke a Tereckai-völgyben, Cserépfalu határában található és csak kötéllel lehet megközelíteni. A leírásból az is kiderül, hogy Bartalos Gyula a barlangban ásatást végzett, amelynek során prehisztorikus edénymaradványok kerültek elő. Az 1938. évi „Geologica Hungarica Series Palaeontologica”-ból kiderül, hogy Csóka József, az erdőhivatal vezetője engedélyezte Dancza Jánosék 1932. évi ásatását. Az 1939. június 3-án megjelent Népszava szerint Dancza János a készülő egri múzeum gyűjteményének a gyarapítása miatt végezte az ásatást 1932-ben.

Az egyik bejárata régen
Az egyik bejárata belülről fényképezve

Az 1940. évi Barlangkutatásban Kadić Ottokár ismertette részletesen. A folyóiratban a leíráson kívül egy fénykép is megjelent az átjáróról és egy térképen van ábrázolva a barlang helye. A dolgozatban az olvasható, hogy Bartalos Gyula is végzett próbaásatást a barlang öt részén. Bartalos Gyula az ásatásainak eredményéről írásban számolt be. A kézirat a zirci apátság könyvtárában van. A kéziratot Legányi Ferenc lemásolta és a másolatból jegyzetelte Dancza János a következőket: A sok füzérkői barlang között egy nevezetes van, amelyhez Heim Ede erdőmesterrel egy hatöles létrán másztak fel. Ott egy oszlopos, nyílt folyosót találtak felmenő és lemenő kéményszerű üregekkel, tüzelőhelyekkel és régi, elszórt edénydarabokkal. Kadić Ottokárnak ebben a publikációjában az olvasható még a Barlangvilág 1932. évi közleményére hivatkozva, hogy 1930. november 22-én Dancza János Nagy Imrével járt a barlangban, amelyhez egy 14 méter hosszú kötélen ereszkedtek le és ekkor vizsgálták meg, mérték fel és készítették el az alaprajzi barlangtérképét, valamint a barlangtérkép-szelvényeit. Ezen a napon Dancza János az átjáró egyik sarkában egy 35 centiméter mélységű próbagödröt ásott és innen több cserépedény-töredék, néhány csont és egy kagylóhéj került elő. 1932. február 5-én Dancza János a társaival járt az átjáróban és néhány napig ásatást végeztek a viszonylag vékony kitöltésű barlangban. Az ásatás után fogtak a Suba-lyuk próbaásatásához. Az ásatáskor sok recens emlőscsontot és történelem előtti edénytöredéket találtak. A Barlangkutatásban napvilágot látott barlangleírás szerint az átjáróbarlang a két bejáratánál található két fülkéből áll és a két fülkét a rövid, három méter magas és három méter széles Gádor nevű rész köti össze. A Nagy-fülke nevű része egy kelet-nyugati irányú, 8,5 méter hosszú és 8,5 méter széles üreg, amelynek a magassága a bejáratnál 4,5 méter és a bejárattól fokozatosan alacsonyodik. A Nagy-fülke északnyugati sarkából indul az öt méter hosszú, szűk és alacsony Hosszú-rókalyuk nevű járat. A Kis-fülke nevű rész öt méter széles a bejáratnál, beljebb kilenc méter széles és öt méter mély. A Kis-fülke bal oldali sarkából indul a Keskeny-rókalyuk nevű, öt méter hosszú járat.

Egy régi fénykép a barlangról és a környezetéről
A barlang egyik bejárata egy archív felvételen

Az 1952-ben befejezett, Kadić Ottokár által írt kéziratban ugyanaz van leírva a barlangról három irodalmi hivatkozás alapján, amely a Barlangkutatásban megjelent. Korek József és Patay Pál 1958-as tanulmánya szerint a barlangból kikerült leletekből két atipikus kovaszilánk és egy darab Bükk II típusú, kis cseréptöredék került a Történeti Múzeumba a Földtani Intézetből. Kadić Ottokár 1933. évi tanulmányára hivatkozva azt írták, hogy Dancza János 1932-ben végzett próbaásatást és 1932-ben került elő a barlangból sok őstörténeti cserépedény-töredék. Az 1973–1974. évi Karszt- és Barlangkutatásban megjelent Bibliographia spelaeologica hungarica barlangnévmutatójában szerepel Füzér-kői-barlang és Füzér-kői-átjáró néven. A barlangnévmutató szerint 14 írás foglalkozik vele. Az 1976-ban befejezett, Bertalan Károly által összeállított, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban két irodalmi hivatkozás alapján lett feldolgozva Füzér-kői-átjáró néven és ekkor szerepelt a barlang irodalmában először a Füzérkő-barlangja név. A kézirat cédulája szerint egy kilenc méter hosszú, az egyik végén felszakadt barlangjárat és a Füzér-kőben több kis méretű barlang van. Az 1977-ben kiadott, „Bükk útikalauz” című könyvben le van írva, hogy lehet megközelíteni és meg van említve, hogy cserépmaradványok kerültek elő belőle. Az 1979-ben megjelent, „Barlangok a Bükkben” című kiadvány szerint alulról jól látszik a nagy méretű bejárata, de ajánlott felülről, kötélbiztosítással megközelíteni.

1980-ban Hír János végzett a barlangban őslénytani és üledéktani vizsgálatot. A tanulmányban tisztázta, hogy az 1979-ben általa vizsgált Füzérkői-átjárónak, illetve Füzérkői átjárónak leírt barlang nem azonos a Füzér-kői-átjáróval. A csontmaradványok meghatározását Kordos László ellenőrizte és a csigák meghatározásának a felülvizsgálatát Krolopp Endre vállalta el. A kutatás célja a barlangi üledék lerakódási korának a meghatározása volt. A kézirat tartalmazza az átjáró metszet barlangtérképeit, a Dancza János által készített alaprajz barlangtérképet, amelyen be van jelölve Hír János mintavételének a helye, egy szemcseösszetétel táblázatot és egy szemcseösszetétel görbét.

1982-ben a Tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium Barlangkutató Csoportjának volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1982. évi Földrajzi Értesítőben megjelent az 1980. évi vizsgálat kéziratának a nyomtatott változata. A publikált változat kis mértékben eltér a kézirattól. Az „Adatok az Odorvár és környékének negyedidőszaki felszín- és karsztfejlődéséhez” címmel napvilágot látott tanulmányban Hír János a Hór-völgy középső szakaszának földtani és domborzati viszonyait ábrázoló ábrán és a hór-völgyi barlangok szintbeli elhelyezkedését a völgy egyszerűsített profilján bemutató ábrán megjelölte a helyét, valamint a publikációban leírta az átjáróbarlangot. A tanulmány tartalmazza még az átjáró Dancza János által készített alaprajzi barlangtérképét, amelyen be van jelölve Hír János mintavételének a helye és az üledékének a szemcseösszetétel görbéjét. A kiadványban az olvasható, hogy a Füzér-kőnek akkoriban a legnagyobb barlangja volt. Hír János együtt vizsgálta a barlangot a Füzér-kőn található Pocok-lyukkal és a Füzér-kői Kis-átjáróval. Közülük a Füzér-kői-átjáró van a legalacsonyabban. A talajának a törmelékmentes, vörösagyag kitöltését vizsgálta, amelyben nem talált állatmaradványokat és annak kora a Riss–Würm-interglaciálisnál fiatalabb. A vizsgálata szerint a kitöltés minimális kora nem függ össze a barlang alacsony tengerszint feletti magasságban elhelyezkedésével. Az alacsonyan található átjáró üledéke idős. Ez szerinte azért van, mert a kitöltés egy elpusztult üregrészből, utólag került át a barlangba.

Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang neve egy névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve. Hevesi Attila 1986-os tanulmányában az olvasható, hogy a romosodás által megrövidült, kétbejáratú barlangok egy részét nevezik a Bükkben átjárónak és erre az egyik példa a Füzér-kői-átjáró. A következő oldal szerint feltehetően a Hosszú-völgy patakja folyt át rajta a Hór-völgybe.

2002. július 17-én Regős József készítette el a barlang állapotjelentését, majd 2002. július 19-én a barlang részletes leírását. Sasné Kerekes Ildikó és Sas Dénes mérte fel 2002. július 15-én, majd a felmérés alapján 2002. augusztus 21-én Regős József rajzolta meg az alaprajzi barlangtérképét három keresztszelvénnyel. 2002. július 15-én Regős József is a helyszínen volt és ekkor a fülkék érintetlennek tűnő kitöltésében sok kisemlőscsontot, a kitöltés felszínén cserépdarabokat, valamint egy kisméretű, szakócaszerű eszközt találtak, amely Ringer Árpádhoz került, de ezeknek a kora még nem lett meghatározva. A lelőhely korszerű módszerekkel végzett, rétegazonosító ásatása szükséges lenne. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]